Előbb vagy utóbb minden a helyére kerül - összegezhetnénk ezzel az életbölcsességgel annak a friss kutatásnak az eredményét, amivel minap tehettünk pontot egy talány végére. A Göcseji Múzeum történeti fotótárában évek óta őrzünk egy Serényi Árpád-féle fotográfiát, aminek a kilétéről ezidáig nem sokat tudtunk. A dokumentumokban így határoztuk meg: „feltehetően az egyik zalaegerszegi téglagyárat ábrázolja”.
Megyeri Anna történész-főmuzeológus a jelenleg is folyamatban lévő kötetéhez kutatásokat végzett a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltárában, amikor olyan iratokra lelt, amelyek bizonyossá tették, mely gyárépületről van szó.
Zalaegerszegen a 20. század legelején négy téglagyár működött. Ez egészen biztosra vehető, hiszen a helyi folyóirat, a Magyar Paizs 1906. júliusában bemutatta a városban működő gyárakat és üzemeket, amely szerint az alsóerdei téglagyár a város birtokában volt, ezt Mittly Sándor kitűnő téglásmester vezette. A városszéli andráshidai országút mentén állt a második, annak tulajdonosa Kovács Ferenc volt. A baki út mentén a város harmadik gyára működött, azt Grünbaum Ferenc birtokolta, és valamivel távolabb állt a Braunstein-féle téglagyár, amelynek új tulajdonosát - Brüll Mórt - be is mutatta a helyi sajtó.
Brüll Mór kitűnő zalaegerszegi kereskedő volt, akit nem csupán a pénzszerzés motivált, de a szíve is a helyén volt. Gyártelepe az Andráshidai út 8. szám alatt volt, családjával a belvárosban, a Rákóczi utca 42. szám alatt élt. Téglagyári termékeit és szolgáltatásait így hirdette a helyi lapban: „Szállítok fuvar- és vagontételben téglát és hornyolt cserepet 3 havi kamatmentes hitelre legolcsóbb napi áron. Nagy súlyt helyezek árum elsőrendű égetésére. Cserepem teljesen fagyálló és könnyű súlyánál fogva csekély tetőmegterhelést jelent.”
A levéltárban fellelt céges levélpapír fejlécén ugyanaz a fotográfia szerepel, amit a múzeum fotótárában őrzünk
Brüll Mór volt az, aki a hősi hadifogolytemető javítási munkálataihoz 200-200 darab téglát adományozott. De a teljes bizonyosságot az a fejléces dokumentum jelentette, amelyen egy kérvényt intézett a polgármesterhez. 1937-ben a téglagyár tulajdonosa saját munkásai részére munkásházat építtetett, és ahogy azt a szabályzat előírta, a terveket először be kellett mutatni, hogy az építőbizottság elbírálja, ezután pedig a polgármester engedélyezze. A fejléces papíron pedig ugyanaz a fotográfia látható, amilyet a Göcseji Múzeum őriz. Nagy valószínűséggel Brüll Mór maga kérte fel Serényi Árpád fényképészt, hogy örökítse meg a gyárépületet.
Serényi Árpád zalaegerszegi fényképész alkotása egy gyártelepet ábrázol - homály fedte a kilétét
Ebből az üzemből kerültek ki azok a dombornyomott BM jelű téglák is, amiket a zalaegerszegi Berki-gyűjtemény és a Göcseji Múzeum őriz. A jelzések azt a praktikus célt szolgálták, hogy a téglagyárakban meg lehessen különböztetni, kit is illet a magas minőségű építőanyag. A vállalatnak szomorú vége lett, az épületet 1945 után földig rombolták, ma már csak az utcanév jelzi, hogy itt valaha egy jelentős üzem állhatott. A pontos cím: Zalaegerszeg, Gyár utca.
