Aki nem dolgozik, ne is egyék! - Göcseji múzeumpedagógiai foglalkozás a Lázár Ervin Program keretében

MŰHELY

2022-06-11 07:00

Élvezd a magyar kultúrát és ismerd meg a múltadat! Akár ez is lehetne az alcíme a Lázár Ervin Programnak, aminek eredeti célja a diákokban a nemzeti identitás erősítése. A szakminisztérium az általános iskolásoknak szervezte azokat az alkalmakat, amikor színházi előadásra, tánc- és cirkuszi produkcióra, hangversenyre és múzeumba mehettek.

 

A Göcseji Múzeum is csatlakozott ehhez a programhoz, hozzánk a nyolcadikosokon túl a negyedik és második osztályos kisdiákok érkeztek. A múzeumpedagógiai foglalkozásra nem csak Zalaegerszegről, hanem Nagykanizsáról, Kőszegről, Celldömölkről és Sárvárról is ellátogattak csoportok. Ismerősen cseng az a közmondás, hogy „Aki nem dolgozik, ne is egyék!”? Régen a szigorú életrend miatt többször lehetett hallani ezt az intelmet, és ha jobban utánanézünk, eredetét a Bibliában kell keresnünk, Pál apostolnak tulajdonítják e mondatot. Mindenesetre a régi falusi világban bizony gyerekeknek is megvoltak a maguk feladatai, részt kellett vállalni a ház körüli teendőkben is.


A zalaegerszegi Göcseji Falumúzeumba belépve a diákok megismerkedtek a környezettel. Megnézték a faluszéli kovácsműhelyt, a Hencz-vízimalmot, megbeszélték a foglalkozást vezető múzeumpedagógus kolléganőnkkel, hogy a házak zsúptetőit Göcsejben rozsszalmából készítették.

 

A Hencz-vízimalomnál

 

De a faluban láttak fazsindelyes tetőket is, amilyen például a szoknyás haranglábnak van. A harang kongását is megtárgyalták, milyen hangja van a déli harangszónak (bim-bam) és veszély esetén hogyan verték félre a harangot (bim-bim-bim-bim). Az egyik diák furfangosan fel is tette a kérdést: „De mit csináltak a falusiak, ha éppen délben ütött ki a tűz?” Kérdésre kérdés volt a válasz: „Tűz esetén mit tennél? Mentenéd a házadat vagy enyhítenéd az éhségedet?” A kérdésre egy értő mosoly volt válasz. A falusi házak portáit megtekintve a gyerekeknek nagyon tetszett a pletykapad és az udvarlópad, amit azonnal ki is próbáltak. De az igazi öröm az volt, amikor a csoport a gazdagabb portához érkezett, ahol már állatokat is tartottak. Julcsit, a szamarat, a négy kecskét és a rackajuhokat megetették, a jószágok nagyon barátságosak voltak a gyerekekkel.

 


Ezután elérkeztünk Mariska néni és Jóska bácsi házához, ahol nagy rendetlenség fogadta a társaságot, ugyanis hajnalban az állatvásárba siettek. A konyhában a lapátok össze-vissza álltak, a lábasok a földön hömbölögtek, a tányérok és a poharak koszosan hevertek az asztalon. A tisztaszobában minden poros volt, az ágyat sem vetették meg, úgy találtunk mindent, ahogy a háziak reggel kikeltek onnan. A kiskertben a nagy hőségben kókadoztak a virágok és a fűszernövények. Közösen elhatároztuk, hogy mire visszaérnek, szép, rendes ház fogadja őket. A fiúk felvették az inaskötényt, a lányok a melleskötényt, mindenki fogott a kezébe egy rongyot, és takarítani kezdtünk. Valaki vizet hordott, más mosogatott, voltak, akik port töröltek és beágyaztak, és akadtak olyanok is, akik szívesen tettek rendet a stelázsin. Öröm volt nézni a sok kisdiák szorgos munkáját!

 


Mi volt a jutalom? Hiszen már tudták, aki dolgozik, az bizony éhen nem marad! Hamuban sült pogácsával kínálta meg Timi néni a sok fáradt gyermeket. Reméljük, jól érezte magát nálunk mindenki, és máskor is ellátogatnak hozzánk a szüleikkel, akár egy falumúzeumi nagyrendezvényünk alkalmával. Mi nagyon várjuk őket vissza.

 

"Pletykapadon"

emlékezet, múzeumpedagógia, műhely, néprajz, programajánló, természet
2022-05-15 14:00
emlékezet, film, látogató, #muzeumozzaszobadbol, néprajz
2022-04-01 07:00
gyűjtemény, kiállítás, látogató, műhely, néprajz, programajánló
2022-05-31 18:00