Októberben ismét egy nem mindennapi ereklyét csodálhatnak meg a Hónap kincse kamarakiállítás keretében a Magyar Nemzeti Múzeum látogatói. Ezúttal Hevesy György kémiai Nobel-díja látható november 2-ig; október 26-ig pedig Karikó Katalin és Szent-Györgyi Albert Nobel-díját is megtekintheti a közönség a Varázshatalom című kiállításban.
Az októberi Hónap kincse kamaratárlat az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeumban A tudomány struktúrái – Hevesy György kémiai Nobel-díja címmel nyílt meg. Dr. Zsigmond Gábor főigazgató elmondta, „Az októberi Hónap kincse kamarakiállításunkat tudatosan időzítettük a néhány hét múlva - október 26-án – záró MTA 200 kiállításunk finisszázsához. A „Varázshatalom” alcímet viselő tárlat célkitűzése, hogy bemutassa miként hat a tudás a mindennapi életünkre, s bizonyítja, hogy a tudomány közösségeket épít és jelentősen formálja a bennünket körülvevő világot. Ennek a gondolatnak a mentén haladva a kamarakiállítás alkalmát kihasználva szeretnénk a figyelem központjába helyezni Hevesy György kémiai Nobel-díját.”
Pallag Márta művészettörténész, a tárlat kurátora mutatta be a tárgyat, aki beszédében megjegyezte: „Hevesy György munkássága sohasem szolgálta a háborút. Ezt egy másik díjérme bizonyítja talán a legjobban, hiszen a hidegháború éveiben Amerikában alapított Atoms for peace díjat elsőként ítélték oda neki. Fedezései valóban jobbá tették a világunkat és hálával gondozzuk emlékét.”
Vizi. E. Szilveszter orvos, farmakológus, az Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke nyitotta meg a kamarakiállítást. Hevesy Györgyről azt mondta, hogy „mindannyiunk számára példakép. Példakép, akit fel tudunk mutatni a fiatalok számára, hogy érdemes tanulni.”
A 23 karátos arany érem 66 mm átmérőjű, 207,59 gramm súlyú, és kiváló állapotban maradt meg. Az éremmezőben középen áll az anyatermészet allegorikus nőalakja, kezében bőségszaruval. Arcát részben fátyol takarja, amelyet a tudomány géniusza emel fel, tehát a természet eddig ismeretlen, eltakart részeit leplezi le. A hátoldal körirata: INVENTAS VITAM IUVAT EXCOLUISSE PER ARTES, ami azt jelenti: „Jótékony, ha az emberi életet jobbá tesszük a felfedezések révén” – idézet Vergilius Aeneis című művének 6. könyvéből származik. Érdekesség, hogy a díjat, habár 1943-ban ítélték oda a magyar tudósnak, a II. világháború miatt csak egy évvel később, 1944-ben vehette át, így az érmén ez az évszám szerepel.
Hevesy György már fiatal kutatóként megfordult Európa minden jelentős radiokémiai laborjában. Korai tudományos eredményei közé tartozik a periódusos rendszer 72. elemének, a hafniumnak a felfedezése. Kutatásainak középpontjában mindvégig a radioaktív izotópok álltak, nukleáris elemző módszereket dolgozott ki, és a nevéhez köthető a röntgenfluorescencia-analízis kidolgozása, az izotópszétválasztás, valamint a „nukleáris medicina” mint tudományág alapjainak lefektetése. Hevesy tehát a „klasszikus” radiokémia tudományágának a legjelentősebb tudósai közé tartozik. 1924 és 1936 között hét alkalommal javasolták Nobel-díjra, amelyet végül 1943-ban kapott meg „az izotópok nyomjelzőként való alkalmazásáért”. Ennek a módszernek köszönhetjük például a napjainkban már gyakran alkalmazott PET CT-vizsgálatokat, amelyek a testben lévő elváltozások időben történő diagnosztikájához rendkívül nagy segítséget nyújtanak az orvosoknak.
Hevesy személyes hagyatékából több tárgy – így a Nobel-díj érme, illetve a hozzá tartozó díszoklevél is – a londoni Morton & Eden aukciósház 2017. novemberi árverésén tűnt fel, ahonnan vásárlás útján került a Magyar Nemzeti Múzeumba.
Az októberi Hónap kincse november 2-ig látogatható a múzeum Széchényi-termében, október 26-ig pedig a Varázshatalom című időszaki kiállítás is megtekinthető, benne Karikó Katalin és Szent-Györgyi Albert Nobel-díjával.
