A szervezetfejlesztés szükségességéről és a munkatársi elégedettségről - a múzeumi szférában

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ

Csordás Izabella
2019-05-18 08:30

 

Elkészült a Pulszky Társasággal együttműködésben végzett kérdőíves felmérés eredményeinek rövid összesítése (a legfőbb megállapításokat tartalmazó 20 oldalas teljes értékelés hírlevél-feliratkozást követően lesz elérhető a hónap végén), valamint a kulturális szervezetek lehetőségeinek kibontakoztatásáért elindul a MúzeumOD című weboldal, ahol egyrészt Csordás Izabella tapasztalatai, másrészt Bakó Csaba, menedzsment-tanácsadó, tréner, szervezetfejlesztő szakértelme is hozzáférhetővé válik a fejleszteni vágyó intézmények számára.

 

 

A PROBLÉMAKÖR

 

Az üzleti világban elterjedt tudatos tervezést és hatékony működést ötvöző mentalitás a hazai múzeumok csipkerózsikaálmát még nem törte meg. Időközben egyre erősödik a szakmabeliek egymás közti beszélgetéseinek visszhangja, miszerint a múzeumi szervezetek tudatos felépítése, a működés észszerű és átlátható formáinak megtalálása és a munkaerő tudásának és lelkesedésének hatékony használása érdekében szükség van változásra. A Magyar Múzeumok online oldalon 2018 végén a kiégésről és a szervezetfejlesztésről megjelent cikksorozat népszerűsége adta az indíttatást a múzeumszakmát érintő, érzékeny kérdések direktebb, visszajelzésre lehetőséget adó felvetésére anonim kitölthető kérdőív formájában – a Pulszky Társasággal való pro bono együttműködési projekt keretében. A kérdőív a 2019. január 28-án megrendezett Mesterségem címere: múzeum című szakmai napon vált először elérhetővé, majd online formában 2019. február 28-ig, ezt követően pedig több kérésnek eleget téve március 14-ig meghosszabítva fogadott válaszokat.

A kérdőív címébe a kiégés helyett a munkatársi elégedettség kifejezés került a közérthetőség érdekében és a sugalmazás elkerülése végett: KÉRDŐÍV a szervezetfejlesztés szükségességéről és a munkatársi elégedettségről. A kiégés szót övező aggodalom a visszajelzések és a kitöltések során el is párolgott, hiszen egyrészt a szakmát üvegbúra alól szemlélő óvatosság feleslegessé válik, amikor maguk a munkatársak adnak arról tanúbizonyságot, hogy nemcsak érdeklődnek a kiégés mint globális jelenség megjelenése iránt saját területükön, életükben, hanem hajlandók felelni is a megszólításra, sőt készek nemcsak a maguk, hanem munkatársi közegük helyzetét is megítélni.

A kérdőív eredményei mind a munkatársak, mind a közép- és felsővezetők, mind a fenntartó számára adnak válaszokat, ha a magyar múzeumok fejlődési vagy kiaknázatlan lehetőségei után kutatnak. A változás kulcsai ezek: a múzeumi szervezetek átgondolt, tudatos fejlesztése, és az emberi erőforrás hatékony felhasználásért a felelősséget képviselő szervezeti egységek, a HR osztályok létrehozása. A múzeumok hosszú távú fenntarthatósága szempontjából elgondolkodtató, hogy a jelen kutatás eredményeiből következtetve fennál az esélye, hogy az alkalmazottak 60%-a jelentős energiaveszteséggel működik, sőt a belépéstől számított rövidtávon belül megéli ezt az energiavesztést.

TERMINOLÓGIA

HR (human resources – emberi erőforrások): a szervezeten belül az az egység, amely nyilvántartások vezetésén túl munkaerő toborzással, kiválasztással, teljesítmény menedzsment és teljesítmény értékelési rendszer, képzések tartásával, utánpótlásneveléssel, juttatási csomagok kialakításával, munkakörök megtervezésével foglalkozik.

Szervezetfejlesztés: a szervezet egészére kiterjedő, bevonó szemléletű, több hónapos folyamat, mely sikerességének alapfeltétele a vezetők elkötelezettsége. Az egyén tiszteletét és méltóságát minden esetben szem előtt tartja, és ezért nyitott, bizalomteli, támogató légkört eredményez. Alapos helyzetfelmérést követően gyakorlati, megvalósítható terv születik, amely a szervezet küldetéséhez és céljaihoz igazodik. A szervezet teljesítményének növelését úgy éri el, hogy a szervezeti egységek viszonyának tisztázásán túl a munkatársak teljesítményének fejlesztésére és a szervezeti kultúra előmozdítására is kiterjed. Eredményeként nő az egyéni és ezáltal a szervezeti tudatosság, ami a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb kihasználását eredményezi.

Coaching: a Nemzetközi Coach Szövetség (ICF) szerint “a coaching az ügyféllel való partneri együttműködés egy olyan gondolat-ébresztő, provokáló és kreatív folyamatban, amely arra inspirálja az ügyfelet, hogy szakmai és személyes szempontok alapján a legtöbbet hozza ki önmagából." A munkatárs fejlődésén keresztül a coaching több szempont mentén szolgálja egy szervezet erőforrás-gazdálkodását, pl. a felmondást fontolgatók maradnak, növekszik az ügyfél-elégedettség, a munkahelyi környezet pozitívan alakul, az együttműködéshez szükséges elfogadás szintje a szervezeten belül nő, a vezetők energiájukat hatékonyabban használják fel, eredményesebbé válnak a munkatársak motiválásában és a feladatkiosztásban.

 

A tét nagy, egy több mint 7000 főt foglalkoztató, közpénzből finanszírozott szektorról van szó, amelynek a működési minősége több mint 10 millió egyénre (azaz látogatóra) hat a 2017-es statisztikai adatok alapján. A fejlesztésben a fenntartónak is érdekeltté kell válnia.

 

 

 

ABSZTRAKT – A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK RÖVID ÖSSZEGZÉSE

 

A 2019. január 28. és március 14. közötti időszakban 206 fő töltötte ki a szervezetfejlesztés szükségességéről és a munkatársi elégedettségről szóló kérdőívet. A kapott válaszok értékeléséből a nem múzeumi alkalmazottak körét (8fő) kizártuk, így az értékelésben összesen 198 személy véleménye tükröződik.

A kitöltők 45%-ban 10 évnél régebben, 32%-ban 3-10 éve, 15%-ban 1-3 éve, 4%-ban kevesebb mint egy éve dolgoznak múzeumban. 47%-uk a gyűjtemény, állományvédelem területén dolgozik, 33%-uk pedig közönségkapcsolati/kommunikációs területen tevékenykedik, további 20% egyéb terület, vagy azonos, átfedő terület képviselője, és figyelemreméltó, hogy vezető beosztásúaktól (min.4 fő) is érkezett válasz.

A kiégésre a 3. kérdés tekintett ki. A kitöltők 67%-a vagy nagyon lelkes, vagy reálisan méri fel lehetőségeit a szervezeten belül. Feltételezhető, hogy a kitöltés ezért enyhén torzít pozitív irányban. A kérdőív eredményei feltehetően pozitívabb képet festenek a valóságnál, ugyanis míg a kitöltők 32%-a sorolja magát az enervált/frusztrált/apatikus kategóriába, addig a lelkesek és realisták csoportja szerint az azonos intézményben dolgozók kicsivel több mint fele kedvezőtlenebbül ítéli meg helyzetét, míg a frusztrált és apatikus munkatársak megítélése szerint a velük azonos intézményben dolgozók 72%-a hasonló kategóriába esik.

Ha ezt a mintát nézzük, akkor feltételezhető, hogy a múzeumi dolgozók több mint 60%-ára jellemző enerváltság, vagy a kiégés előrehaladottabb stádiuma. Őket szólította meg a kérdőív a tekintetben, hogy problémájukat jelzik-e valamilyen formában. A legtöbben nem jelzik a problémát sem szervezeten belül, sem szervezeten kívül, így a munkatárs nemhogy a szervezet fejlődésében nem reménykedhet, de saját állapotának javulásáért sem érez felelősséget. Nyitva hagyjuk a kérdést, hogy ez egy kulturális beidegződésnek, a rossz tapasztalatnak, vagy másnak köszönhető. A megszólítottak csupán 3%-a jelezte szervezeten belül a problémáját, és kapott is számára kielégítő megoldást. Ez nagyon alacsony érték. Ezeket az értékeket áttekintve csak szemhunyással léphetünk túl a kitöltők körében megjelenő bizalomhiányon és tanácstalanságon.

A kérdőív második részében a szervezet jellemzőire kérdeztünk rá. 16 állítást értékeltek a válaszadók aszerint, hogy szervezetükben mennyire jellemzőek azok. Egy további pontban pedig megadhatták a kitöltők, hogy számukra melyik terület fejlesztése járulhatna hozzá munkahelyi elégedettségük növeléséhez. A 16 faktort 4 csoportba osztottuk, és ezek motivációs potenciálját, illetve a szervezetben való előfordulását vizsgáltuk. Ezek összevetéséből egyértelműen kirajzolódik, hogy a jövőben a hazai múzeumok számára a fókuszt szükséges befelé (is) irányítani, méghozzá a szervezeti folyamatok átláthatósága, a hatékony információáramlás és a vezetőség problémaérzékelése és kezelése javítása érdekében, ugyanis ezek a munkatársak számára a legfőbb motivációs faktorok.

 

A kutatási beszámoló teljes verziója az első hírlevélben lesz olvasható, melyet a 2019. május 27-i héten küldünk ki. Amennyiben szeretne félévente értesülni a kulturális szervezetek fejlesztéséről szóló információkról és lehetőségekről, iratkozzon fel

 

A szerző coach, tréner, mentálhigiénés és szervezetfejlesztő szakember, a Szépművészeti Múzeum korábbi munkatársa

 

intézmény, szervezet, téma
2018-11-21 19:00
intézmény, szervezet, téma
2018-12-17 18:00

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma, állapot
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
fénykép, helytörténet, restaurátor, állományvédelem
2019-01-10 16:00