Az egész Európát sújtó járványügyi helyzet lassú változásával egyre több helyről jönnek hírek a múzeumok újranyitásáról. A szabadtéri múzeumok ebből a szempontból is sajátos típusát képviselik a közgyűjteményeknek. Nagyon sok szabadtéri múzeum, köztük a hazaiak is várták a márciust, hogy több hónapos téli zárva tartás után újra látogatókat fogadjanak. Ekkor jött a vírus, és a skanzenek nem tudtak kinyitni.
Az elmúlt hetekben az Európai Szabadtéri Múzeumok Szövetségének (AEOM) elnöksége több alaklommal is tartott videókonferenciát, egyeztetést arról, hogy hogyan lehet segíteni a szövetség tagmúzeumait, illetve más szabadtéri gyűjteményeket az újranyitásban.
Az AEOM elnöksége úgy döntött, hogy összeállít egy COVID 19 tájékoztatót, melyet elküldünk tagjainknak és a hozzánk tartozó európai szabadtéri múzeumok vezetőinek. A kiadvány címe: Az európai szabadtéri múzeumok újranyitása és menedzselése a COVID 19 járvány miatti leállásokat követően.
Ebben a tájékoztatóban azokat az általános iránymutatásokat és fontos lépéseket foglaltuk össze, melyek irányt mutatnak az újra nyitáshoz és főleg az azt követő sikeres irányításhoz, működtetéshez. Ezek a tanácsok és javaslatok azonban nem kőbe vésett szabályok, hiszen minden lépést alá kell rendelni az adott ország saját szabályainak, a múzeum egyedi sajátosságainak éppúgy, mint látogatóik és alkalmazottaik mentális légköréhez.
A tájékoztató anyag összeállítását Hilde Schoefs elnök, BOKRIJK Szabadtéri Múzeumának a vezetője, illetve az AEOM Board tagjai: Richard Evans (Beamish Museum vezetője, Anglia), John Brattmyhr (a stockholmi Skanzen vezetője), Jaroslaw Galeza (az Oppole Szabadtéri Múzeum vezetője, Lengyelország), Josef Mangold (a német Kommerm Szabadtéri Múzeum vezetője), Ingeborg Svennevig (a dán Hjerl Hede Szabadtéri Múzeum vezetője) és Sári Zsolt a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese végezték.
Az Útmutató célja, hogy tömören és minél világosabban összefoglalja a szabadtéri múzeumok számára azokat a lépéseket, amelyek
gyakorlatilag és pénzügyileg felkészítik a biztonságos újranyitást,
együttműködésekkel maximalizálja az erőfeszítéseiket,
elősegítik a biztonságos újranyitást együttműködve az országos vagy regionális irányítással és
hozzájárulnak az újranyitás sikereihez.
Az útmutatóban nem volt célunk a különféle szempontok elemzése, de – a félreértések elkerülése végett leszögeztük –, hogy a megfogalmazott ötletek és útmutatások kutatásokon és elemzéseken alapulnak, melyek közül a legfontosabbak megtalálhatók a források között.
Természetesen minden szabadtéri múzeum helyzete más. Van, amelyik készen áll az újra nyitásra, másoknak lobbizniuk kell ezért, vagy éppen fel kell készíteni az infrastruktúrájukat ehhez. Fontos leszögezni, hogy mind a múzeumoknak mind pedig a látogatóknak követniük kell a saját kormányuk utasításait.
Ez az Útmutató elsősorban az európai szabadtéri múzeumoknak szól, de ezek a stratégiák felhasználhatók máshol, másfajta múzeumok és látványosságok esetében is, még akkor is, ha őket nem tekintettük célcsoportunknak.
Az együttműködés ereje
Az útmutatónk maga is azt példázza, milyen előnyökkel járhat a munkatársak és a különböző partnerek együttműködése.
Néhány ötlet és tanács:
Az együttműködés csak akkor hatékony, ha tisztában vagyunk a saját intézményünk szükségleteivel és kívánságaival. Ennek megfogalmazása az első feladata mindenkinek.
Meg kell keresni azokat a helyi, regionális és országos partnereket, akikkel azonosak a szükségleteink és kívánságaink. Meg kell vizsgálni, hogy van-e olyan közösség, amelyhez csatlakozni lehet, de létre is lehet hozni a járványhelyzet kezelésére az azonos érdekeltségűek csoportját. Számos ilyen csoport talán már létezik, az együttműködés velük magátólértetődő (ilyen például az adott ország ICOM tagszervezetei). De bátran körül lehet nézni más területeken is: ebben a pillanatban a helyi állatkert helyzete talán sokkal közelebb áll a szabadtéri múzeuméhoz, mint egy művészettörténeti gyűjteményé.
Az együttműködésben, információmegosztásban és osztályozásban nincs helye a hatalomvágynak. Nyitottnak kell lenni mindazok felé, akik érdekeltek lehetnek. Nagylelkűen kell bánni az információkkal és megérzésekkel, ez nem a “valamit valamiért”-gondolkodás pillanata (már ha ez bármikor is hasznos lenne). Az angol “sharing is caring” kifejezés annyit jelent, hogy a megosztás gondoskodás, melynek népszerűsége eredendő érvényességéből fakad.
Az okos együttműködés több célt is megjelölhet:
o Az újranyitással kapcsolatos Információk, lehetőségek, kihívások beazonosítása, megosztása és megvitatása;
o Megállapodás a közös intézkedésekben;
o Lobbizás az egyes csoporttagok vagy az egész csoport érdekében;
o A közös erőfeszítések maximalizálása a lehető legalacsonyabb áron;
Néhány aktuális példa az európai szabadtéri múzeumok gyakorlatából:
Együttműködés az adott ország jelentős turisztikai látványosságaival az újranyitással kapcsolatos közös gyakorlati lépések meghatározása érdekében;
A különböző csoportokban (múzeum/örökség/kultúra+látványosságok+turizmus) való együttműködés, ezeknek a csoportoknak az összeismertetése egymással (!). Ennek előnye, hogy így például a látogatókkal kapcsolatos intézkedések nagyjából azonosak, világosak és végrehajthatók lesznek minden érintett szervezet, az alkalmazottak és a látogatók számára egyaránt;
A biztonságos megnyitás érdekében szükséges gyakorlati intézkedések lehetséges protokollja
Az alábbiakban olyan létező gyakorlatokról és intézkedésekről lesz szó, amelyekre az AEOM tagok hívták fel a figyelmünket. Rendkívül fontos, hogy az itt olvasható intézkedések útmutatóként szolgálnak, melyeket a múzeum egyedi helyzetéhez valamint az adott kormány határozataihoz kell igazítani.
Az egy vágyálom, hogy majd újra kinyitjuk a múzeumot, és ott folytatjuk, ahol abbahagytuk, úgy téve, mintha semmi sem történt volna. Ami volt, az nem alkalmazható a jelenlegi körülmények között. Ma nagyobb szükség van a vezetésre, és a munkatársak képességében való hitre, mint bármikor, azért, hogy a bizalom, a világos felhatalmazás alapján végiggondoljuk a lehetőségeinket. A lehetséges pénzügyi következmények pedig egy másik, fontos kérdés.
A múzeum:
hozzuk nyilvánosságra az újranyitás protokollját, annak jogszabályi háttereit;
tegye közzé ezt a protokollt a honlapon, a bejáratnál és az intézményen belül is több helyen;
ha a protokollban változás történik, azonnal hozzák az nyilvánosságra;
biztosítsák, hogy a múzeum egész területén, a parkolótól a mosdókon át a kijáratig, mindenki be tudja tartan az másfél méteres távolságot.
Ahol fontos ott jelezni és felügyelni kell, hogy a maximális látogatói létszámnál többen ne tartózkodjanak az adott helyiségben. A szabály:az adott területen minimum1 fő/10-15m2.
Biztosítani kell a maximális higiéniát mind a látogatók mind pedig az alkalmazottaink számára.
A látogatók:
Kövessék a honlapon és a közösségi médiában a legfrissebb információkat;
Csak azokkal jöjjenek együtt, akikkel egy háztartásban élnek (akár megszabható a maximum 6 fős létszám);
Csoportos látogatásra és más csoportos programokra nincs lehetőség (több országban 2020. augusztus 31-ig tilos);
Előre, online vásárolják meg a belépőjegyet, ezzel biztosítva a látogatást;
Aki beteg vagy influenzás tüneteket érez, az ne jöjjön a múzeumba;
Mindig kövessék a múzeum és a múzeumi dolgozók utasításait;
Mindig tartózkodjanak legalább másfél méter távolságban a többi látogatótól és a múzeum alkalmazottaitól;
Lehetőség szerint bankkártyával vagy mobiltelefonnal fizessenek;
Érkezés:
Lehetőleg közvetlenül otthonról jöjjenek, előtte kerülve a közvetlen érintkezéssel járó tevékenységeket, például bevásárlást;
Kizárólag egyénileg érkezhetnek, saját személygépkocsival;
Autóbuszoknak (6 főnél több utassal) behajtani tilos;
A parkolót úgy kell kialakítani, hogy egy autónyi üres hely legyen a járművek között;
A parkolás legyen ingyenes, elkerülve a személyes érintkezést vagy előre, online fizetendő.
Belépés/bejárat
Ki kell számolni a beengedhető látogatók számát, figyelembe véve a biztonságos másfél méteres távolságtartást. A bevett gyakorlat 1fő/10-15m². Ezt többféleképpen is lehet biztosítani. Az egyik megoldás, ha csak az előre, megadott időpontra regisztrált látogatók léphetnek be.
Egy főnél több személy egyszerre csak akkor léphet be, ha egy háztartásból érkeznek;
A jegyek online elővételben legyenek vásárolhatók;
Nem lehet kitennibrosúrákat, tájékoztatókat, térképeket; ezeket a látogatók maguk nyomtathatják és hozhatják.
Beltéri helyszínen:
Biztosítani kell az 1 fő / 10-15m² eloszlást (nem szabad kihagyni a számításból a múzeum alkalmazottait!)
Megfontolandó azoknak a helyiségeknek a lezárása, amelyekben csak egy fő tartózkodhat biztonságosan vagy elkerülhetetlen a tárgyak érintése.
A keskeny átjárókban “közlekedési lámpát” kell alkalmazni.
A 10m²-nél kisebb helyiségeket le kell zárni.
A múzeum alkalmazottait el kell látni fertőtlenítőszerrel, mellyel a helyiséget rendszeresen takarítaniuk kell.
Kültéri helyszínen:
Egyirányú haladási irányt kell megszabni ott, ahol amásfél méteres távolságtartás máshogy nem biztosítható;
Több múzeum csökkentett programmal működik, van, ahol úgy döntöttek, hogy egyetlen kötelező útvonalat lehet használni, előzetes online foglalást követően. Az összes többi korábban megszokott tevékenységet pedig időszakosan szüneteltetik.
Mosdók:
A nyilvános vécék felszerelésének és eszközeinek elhelyezkedése kötött, így a használók számát kell korlátozni;
Kiegészítő (mobil, fesztivál) vécéket kell elhelyezni egyesével a szabadban;
Gondoskodni kell automata kézmosókról, szárítókról, kéztörlő-tartókról; vécétisztítókról;
Figyelembe kell venni a helyi szabályozást és a másfél méteres távolságtartást.
Múzeumi bolt:
Az általános bolti protokollt kell követni;
Biztosítani kell az másfél méteres távolságtartást a boltban és a bolt előtt;
A boltban ki kell írni az egy időben bent tartózkodó vásárlók maximális létszámát;
A bolti térben is az 1fő/10-15m2 szabályt kell követni;
A vevők szemmel válogassanak, ne kézzel;
A vevők csak azokhoz menjenek közel, akikkel együtt vannak, a gyermekeket tartsák maguk mellett;
A vevők a kijelölt távolságban várakozzanak;
Lehetőség szerint bankkártyával fizessenek.
Vendéglátás:
Sok országban a vendéglátói szektor újraindítása lesz az utolsó, de vannak olyan helyek is, ahol az éttermek és kávéházak folyamatosan működnek. Megint hangsúlyozzuk, hogy a múzeum vendéglátóipari egységeinek újraindításakor az adott ország kormányának intézkedéseit kell követni.
Ahol a vendéglátás lehetséges, ott
o Az áru legyen elvihető;
o Asztaloknál a szabadban lehessen étkezni;
o az asztalok között megfelelő távolság legyen
o Tartsák be amásfél méteres távolságtartást;
o Csak kártyával lehessen fizetni de
o Különleges figyelmet kell szentelni a bankkártya-leolvasók higiéniájára.
A múzeumi dolgozók:
A kommunikáció a legfontosabb! Be kell vonni a munkatársakat, meghallgatni és tájékoztatni kell őket. Nemcsak induláskor, hanem folyamatosan és rendszeresen.
Fontos, hogy a kollégákbiztonságban érezzék magukat és
tisztában legyenek azzal, hogy miért fontosak a biztonsági előírások;
Most, ha lehet, még nagyobb szükség van a látogatókkal (és néha egymással) való pozitív, asszertív kommunikációra.
A munkatársakat a legjobb és legkényelmesebb védőfelszereléssel kell ellátni. Követhető például a helyi élelmiszerbolti gyakorlata, van, ahol az árufeltöltők ruháján fluoreszkáló színnel az van írva, hogy “Ebben együtt vagyunk. Tartsátok a másfélméteres távolságot!”
Gondoskodni kell a látogatókkal közvetlen kapcsolatban álló alkalmazottak minden reggeli lázméréséről (a látogatók biztonsága érdekében is).
Miként segítheti mindez a múzeum újraindítását?
A szabadtéri múzeumokból érkezett információink szerint Európában egyes intézményeket egyszerűen felszólították anyitásra, és most maguknak kell kitalálniuk a szükséges biztonsági intézkedéseket, míg mások a kormány jóváhagyására várnak. Le kell szögeznünk, hogy a biztonság az első és a legfontosabb.
Készen állunk a biztonságos indulásra? Ebben segíthet az intézmények közötti összefogás, a tapasztalatok megosztása. A fenntartó segíthet tájékoztató kampánnyal, melyből a nyilvánosság megismerheti a múzeumokra és egyéb látványosságokra vonatkozó intézkedéseket. És ahogy mondani szokták, a puding próbája az evés: a lehető legalaposabban fel kell készülni. Csak ez az egy lehetőségünk van. A virtuális jelenlétünk sokat segített az elmúlt hetekben, de a múzeumot nem lehet csak a virtuális térbe szorítani.
Hogyan lehet pénzügyileg talpon maradni?
Az eddigiekből is nyilvánvaló, nincs egyetlen mindenki számára megfelelő megoldás. Itt is az európai szabadtéri múzeumok általunk ismert gyakorlatait fogjuk felsorolni.
Adománygyűjtés/közösségi finanszírozás;
o Készítsünk költségvetést;
o Tájékoztassuk a fontos partnereinket arról, hogy mire, mennyi pénzre van szükségünk;
o Keressünk olyanokat, akik beszélnek az érdekünkben;
o Tájékoztassuk látogatóinkat a helyzetünkről;
o Minden szimpatizánsnak és támogatónak mondjunk köszönetet.
Felül kell vizsgálni a pénzügyi tervet
o Csökkentsük a tervezett programokat (rendszeres programokat, kiállításokat, múzeumi eseményeket, stb.);
o A látogatóknak ajánlhatunk csökkentett programokat (például egyfajta tematikus sétát), így biztosítva a szükséges higiéniát és múzeumi személyzetet;
o A látogatók szempontjából elfogadható mértékűre csökkenthetjük a belépőjegyek árát.
Számba kell venni a múzeum híveit – hogy biztosítsuk a jövőt
o A múzeum barátai, segítői élvezzenek elsőbbséget a regisztrációnál;
o Az egész éves bérletet vásárlók számára ingyen belépőt ajánlhatunk 2021-re, mivel idén nem lehet kihasználni az éves jegyüket.
o Biztosítsunk számukra kiváltságokat, pl. elsőbbségi regisztrációt, ingyenes parkolást…
Felesleges említenünk, hogy mindez csupán a jéghegy csúcsa, és ezeket a lehetőségeket bölcs belátással kell alkalmazni.
Az útmutató fordításában Margitta Nóra közreműködött.
Források
Mike Sarna, ‘Museums moving past the current crisis‘ April 23 2020: https://www.linkedin.com/pulse/museums-moving-past-current-crisis-mike sarna/?trackingId=TP8FlhmkccR03cI1b97EZQ%3D%3D
