Legújabb tematikus kampányunkban az idén 30 éves Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület történetét idézzük fel. A rangos szakmai civil szervezet 2021. április 16-án ünnepelte bejegyzésének kerek évfordulóját. Az őszre tervezett ünnepi közgyűlés felvezetéseként indítjuk útjára sorozatunkat. Elsőként a Társaság eseménydús három évtizednek a tevékenységeit vázoljuk fel évenkénti lebontásban, valamint létrejöttének és működésének fontos személyeit, eseményeit, eredményeit és kapcsolatait mutatjuk majd be egy-egy cikkben.
Ez az év a magyar múzeumi közösség és a Pulszky Társaság számára egyaránt kiemelt fontosságú volt. 200 évvel korábban, hogy 1802 márciusában adományozta gyűjteményét a nemzetnek gróf Széchényi Ferenc, amit novemberben I. Ferenc leiratban fogadott el. Ezzel született meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a mai Országos Széchényi Könyvtár.
Társaságunk több programot tervezett és valósított meg ebből az alkalomból, ezzel járulva hozzá egyrészt az évforduló jelentőségének hangsúlyozásához, másrészt a múzeumi terület eredményeinek és gondjainak bemutatásához. Mintegy két évig tartó előkészítő munka után februárban nyílt meg az Országos Széchényi Könyvtárban a „Múzsák kertje, a magyar múzeumok születése” címmel az a nagyszabású kiállítás, amely több tucat, a XIX. században alapított magyarországi múzeum első évtizedeinek történetét tárta a nagyközönség elé.
A tárlat az országos közgyűjtemények értékes kincsei mellett számos más intézmény létrejöttének és első gyűjteményeinek is jelentős teret szentelt. A szervezés és a rendezés sok szakember együttműködését kívánta meg, munkájukat Bodó Sándor fogta össze. A kiállítást részletesen bemutatta a Magyar Múzeumok 2002. évi 1. száma (25-27. oldal, Selmeczi Kovács Attila: Barangolás a múzsák kertjében). Ugyanez a szám közölte Trogmayer Ottó megnyitó beszédét is (3-4. oldal, Múzsák kertje), amelyet Kovács Tibor és Monok István főigazgatók köszöntője egészített ki. A tárlathoz készült szép kiállítású, tartalmas katalógus, amelynek szövegét Holló Szilvia Andrea gondozta, az 1914-ig alapított negyven magyarországi múzeumot ismerteti a kiállításra készült tablószövegek alapján (Magyar Múzeumok, 2002/2. 55. oldal, Selmeczi Kovács Attila: Múzsák kertje).
A március elején Gödöllőn tartott közgyűlés Soós István történész előadásával emlékezett meg gróf Széchenyi Ferencről (Magyar Múzeumok 2002/1. 5-6. oldal, Széchényi Ferenc, a mecénás).
Bár menet közben többször is fenyegetett a veszély, hogy nem készül el az évfordulóra, december közepén a szerkesztők, a kiadó és a Társaság vezetői bemutathatták a sajtónak és a szakma képviselőinek a Magyar Múzeumi Arcképcsarnok című, Életrajzok a magyar múzeumügy történetéből alcímet viselő, közel ezer oldalas, történeti forrásértékű kézikönyvet. A több éven át folyó munka során Bodó Sándor és Viga Gyula főszerkesztők, a szerkesztő bizottság és Élesztős László szerkesztő mintegy 350 szerző munkáját fogta össze és rendezte lexikonformában is élvezhető olvasmánnyá. Erről a ma már elektronikus formában is hozzáférhető, gazdag tartalmú kiadványról is közölt recenziót a Társaság folyóirata. Ennek szerzője a dicséret és elismerés mellett nem fukarkodott a bírálattal sem (Magyar Múzeumok 2002/4. 52-55. oldal, Csorba Csaba: Magyar múzeumi arcképcsarnok). Itt érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a Társaság alapításának 30. évfordulója alkalmából ugyancsak széleskörű összefogással folynak az Arcképcsarnok következő kötetének munkálatai. Ez a tervek szerint a 2002 óta elhunyt, illetve a korábban tevékenykedő, de az előző kötetből valamilyen okból kimaradt személyeket tartalmazza.
Az évfordulóhoz kapcsolódott a fiatal muzeológusokat tömörítő tagozat által kezdeményezett és más tagozatokkal, valamint a Tatabányai Városi Múzeummal együttműködve ugyancsak általuk szervezett és október elején megrendezett Múzeumaink ma és holnap című konferencia. A mintegy hetven résztvevő szakember négy fő témakörben folytatott aktív és tanulságos eszmecserét: múzeumi informatika és multimédia, múzeum és szerzői jog. múzeum és turizmus, új múzeumi koncepciók. Az elhangzott előadások egy része megjelent a Magyar Múzeumok 2002/4. számában (3-19. oldal).
Évfordulós rendezvény volt a június végén Esztergomban megtartott Országos Múzeumi Közművelődési Konferencia, amelynek megszervezésében és lebonyolításában aktív szerepet játszott a közművelődési tagozat. Az elhangzott előadások nagy részét tartalmazó kötet 2003-ban jelent meg a Társaság és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma kiadásában.
Ugyancsak az évforduló kínálta az alkalmat ahhoz, hogy a NEMO (Európai Múzeumi Szervezetek Hálózata) szokásos éves konferenciájára novemberben Budapesten kerüljön sor – első ízben az Európai Unión kívüli országban. A Pulszky Társaság által szervezett másfél napos értekezleten 13 ország szakmai szervezetének képviselői mellett részt vett az ICOM főtitkára, a World Organisation of Museum Associations (Múzeumi Egyesültek Világszervezete) elnöke és az European Museum Forum képviselője is. A jelenlévők egyebek mellett eszmét cseréltek a nemzetközi együttműködés és információcsere bővítésének lehetőségeiről, a NEMO News és a honlap jobb hasznosításáról, a szervezet tevékenységének ismertebbé tételéről.
A Társaság és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésével készült el a jubileumi évben a Magyar Múzeumok 3. száma, amelyben az írások és információk többsége közvetlenül kapcsolódott a Nemzeti Múzeum történetéhez, gyűjteményeihez, kiállításaihoz és az épület felújításához.
Az éves közgyűlést a Társaság „Az év múzeuma 2000” címet előző évben elnyert gödöllői Városi Múzeummal közösen szervezte. Napirendjén a mecénás Széchenyi Ferencről szóló előadás és a szakmai és közhasznúsági beszámoló mellett tájékoztató szerepelt a szervezet új honlapjáról és szerkezetéről, a Tájak-Korok-Múzeumok új vezetőségének terveiről, a múzeumoknak a millenniummal kapcsolatos, eseményekben gazdag tevékenységéről és a 2001 őszén alakult Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról. A jelenlévők örömmel üdvözölték a kezdeményezést, hogy ebben az esztendőben a Kulturális Örökség Napjai szeptemberi programjának középpontjában „Előtérben a háttér” címmel a muzeális intézmények szerepelnek. A közgyűlésről részletes beszámolót közölt a Magyar Múzeumok 2002/1. száma (8-9. oldal, H. Bathó Edit: A Pulszky Társaság közgyűlése Gödöllőn).
A választmány ebben az évben három, az elnökség kilenc ülést tartott és számos fontos, napirenden szereplő kérdésről tárgyalt. Ezek közül kiemelésre érdemes, hogy megkezdődtek a Társaság díjainak Pulszky Ferenc- és Pulszky Károly-díj) megalapozását szolgáló egyeztetések, elkészült az első tervezet; eszmecsere zajlott a Múzeumok Majálisa rendezvény folytatásáról és „Az év múzeuma” pályázat első éveinek tapasztalatairól. A testület határozatban támogatta azt az akkor felmerült kezdeményezést, hogy a Millenárison az „Álmok álmodói” című kiállítás bezárása után az Országos Műszaki Múzeum kapjon elhelyezést. Ez azonban nem valósult meg.
2002-ben összesen 16 intézmény adta be anyagát „Az év múzeuma 2001” pályázatra. A társszervezetek képviselőit is magába foglaló bírálóbizottság tagjai ezúttal is személyes látogatással egészítették ki a beküldött dokumentumokat. A Múzeumok Majálisa keretében május 18-án került sor az eredményhirdetésre. A fődíjat az egri Dobó István vármúzeum és az esztergomi Duna Múzeum (Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum nyerte el, emellett négy különdíj is átadásra került. A pályázat értékelését a Magyar Múzeumok 2002/2. számában közölt cikk tartalmazza (30-32. oldal, Deme Péter: „Az év múzeuma 2001” pályázatról).
A tagozatok közül aktivitásával kiemelkedett az ifjúsági tagozat, amely a fentebb említett szakmai konferencia kezdeményezése és szervezése mellett két alkalommal szervezett tapasztalatátadó beszélgetést „Mesterek és tanítványok” címmel, és ugyancsak két szakmai kirándulást szerveztek. Elindították a társaság honlapját és vállalták szerkesztését, karbantartását.
A kis múzeumok képviselőit tömörítő tagozat szeptemberben az alapításának 125. évfordulóját ünneplő tiszafüredi Kiss Pál Múzeumban tartotta éves szakmai tanácskozását, amelyen közel negyven fő vet aktívan részt.
A műtárgyvédelmi tagozat ebben az évben is jelentős szakmai segítséget nyújtott több határon túli magyar múzeum szakembereinek, előadókkal működött közre az erdélyi restaurátorok továbbképző konferenciáján és tapasztalatcserét szervezett Szlovákiába (utóbbiról Lovas Márton Levente számolt be a Magyar Múzeumok 2002/4. számának 40. oldalán A Pulszky Társaság Műtárgyvédelmi Szekciójának szlovákiai tanulmányútjáról címmel). A tagozat megkezdte az előző évben elhunyt kollégájuk tiszteletére készülő Balázsy Ágnes Emlékkötet összeállítását és megalapította a „Műtárgyvédelemért – Balázsy Ágnes-díjat”.
A művészettörténeti tagozat júniusban és novemberben szervezett szakmai találkozót.
A júniusi közművelődési tanácskozás adott apropót arra, hogy a Társaság elnöksége találkozzon a Szlovákiai Múzeumok Szövetsége vezetőivel. A két szervezet képviselői eszmét cseréltek a múzeumok működésére és fenntartóikra vonatkozó jogszabályokról, az intézmények tevékenységéről és a szakmai szervezetek működésének eredményeiről, tapasztalatairól (lásd a Magyar Múzeumok 2002/2. számának 45-46. oldalán Kriston Vízi József beszámolóját Esztergom mint híd. Magyar és szlovák múzeumi egyesületek kézfogása címmel).
És említésre érdemes még az októberben a Cseh Múzeumok és Galériák Szövetsége és az ICOM Cseh Nemzeti Bizottsága által Prágában rendezett nemzetközi konferencia, amelynek munkájában a Pulszky Társaság képviseletében több magyar szakember vett részt.
A 2002-es év kronológiája itt olvasható.
Források:
Magyar Múzeumok, 2002/1-4. szám és 2003/1. szám.
Múzeumi Hírlevél XXIII. évfolyam (2002) február, március, december és XXIV. évfolyam (2003) február.
A Pulszky Társaság iratai a Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában.
Magyar Hírlap, 2002. május 21. 8. oldal (Múzeumok Majálisa a Világnapon).
Népszabadság, 2002. január 26. 10. oldal (N. Kósa Judit: Válságkezelésben vezetünk. Tízéves a holland-magyar múzeumi együttműködés).
Népszabadság, 2002. július 15. 9. oldal (N. Kósa Judit: Millenáris: hogyan tovább? Tervek özönében is hajléktalan a Műszaki Múzeum).
Népszava, 2002. július 19. 13. oldal (Bársony Éva: Műzsák kertje).
Szabad Föld, 2002. június 28. 15. oldal (Palágyi Edit: Dobó István vára lett az év múzeuma).
