A Palatinus projekt

REKONSTRUKCIÓ

Marsó Paula
2018-02-04 17:00

Motívumvándorlás

 

Budapest fontos közintézményei a fürdők, a strandok és az uszodák. Társadalmilag igencsak differenciált, hogy ki milyen fürdőegységet látogat. Az uszodisták és a fürdőbe járók családokba szerveződnek, és minden család – ahogyan az lenni szokott – foggal körömmel védi szertartásrendjét. A Sport uszoda közösségét meglehetősen szétzilálta, és tagjainak jelentős részét emigrációba kényszerítette a 2017-re időzített hosszas és elhúzódó felújítás. Szerencsére a vizes játékok idejére már lehetett úszni a Palatinus strandon, amelynek felújítása akkorra épp véget ért. Amikor először látogattam meg ezt a létesítményt (hosszú kihagyást követően), kellemes csalódásban volt részem. A strand felújításáról Takács Ákos így ír az Építészfórumon: „A felújítás fizikai részleteit, a sallangok eltávolításának módját, a szerkezeti helyreállítás és az új vagy megújított burkolatok, szerelvények megoldásait és kivitelezését egyaránt csak dicsérni lehet. A vakolatlan, fehérre mázolt téglafalak textúrájától a fogadócsarnok mennyezetének színezésén át a bombasztikus csigalépcsők filigrán üvegezésének helyreállításáig az építészeti elemek minden léptékben annak a finom, geometrikus könnyedségnek a konstruktív helyreállítását szolgálják, ami a háború előtti építészet egyik központi motívuma, jellemvonása, és egyben törekvése. Ugyanakkor a tervezők esztétikai igényessége és a szakipari-kivitelezői körültekintés összessége sem magyarázza kielégítően azt, hogy mitől működik ilyen jól a rekonstrukció.” A rekonstrukció valóban vonzóvá tette a létesítményt, látogatásaim rendszeressé váltak, ezért különösen meglepett, amikor egyik alkalommal a homlokzaton egy hatalmas színes faliképre lettem figyelmes. Biztos voltam benne, hogy ha korábban ott lett volna, észrevettem volna a gigantikus festményt, mert nagyon elüt az épület vakítóan fehér, steril jellegétől.

 

 

 

Pekáry István: Dál-kisasszonyok násza

 

Janáky István, az épület tervezője, a kor kimagasló építésze, a két világháború között számos Bauhaus-stílusú villát tervezett a fővárosban, valamint országszerte szállodákat. Baráti köréhez tartozott többek között Pekáry István festőművész, aki a homlokzati festmény elkészítésére kapott megbízatást az építésztől. Pekáry István (1905-1981) a Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendéke volt, sokoldalú életművében a táblaképfestés mellett gobelinszövéssel, díszlettervezéssel, freskófestéssel is foglalkozott. Festészetére tudatos naivitás jellemző, elbeszélő képei stilizáltak, meseszerűek, textiljei főként magyar népmeséket és legendákat ábrázolnak. A Palatinus strand homlokzatára készített faliképe Ady versét idézi meg, A Dál kisasszonyok nászát, amely a magyarság eredetét, pontosabban a Csodaszarvas legenda egy mozzanatát beszéli el. Őseink Meotisz mocsarai között bolyongtak, amikor hirtelen egy nőstény szarvas bukkant fel előttük, amit üldözőbe vettek, az egész mocsaras helyet bejárták, végül minden jószágukkal a meotiszi mocsarak közé költöztek, egy időre. A festmény szokatlanul merész vizuális elemnek hat a letisztult, tömbszerűen zárt és szinte fenyegetően homogén felületen. A kép sokkal inkább a fürdő azon világához kapcsolódik, amelyik a falakon túl kezdődik; az egyik oldalon harcos férfiak sietnek betörni egy paradicsomi idillbe, a másik oldalon pedig színes, és békésen hullámzó testeket látunk, amint önfeledten merülnek el a játékos időtlenségbe.

 

 

Pekáry István: Dál-kisasszonyok násza

 

 

Mielőtt a falfestmény rekonstrukciójára sor került volna, két fiatal képzőművész felfigyelt az eltűnt műalkotásra és egy különleges projekt keretében emléket állított neki. Antal Balázs és Hatházi László Palatinus projekt/ becsúszó szerelés című projektjének ismertetését érdemes hosszasan idézni. „Kevésbé ismert darabja a fürdőnek Pekáry István megsemmisült falképe, amely a főépület homlokzatának, első emeleti teljes hosszában húzódott 83 m-en. Ady a versben a magyar eredetmítoszra, a Csodaszarvas legendájának egy epizódjára fókuszál, aminek helyszíne Meotisz mocsaras vidéke. A muráliát egy építészeti elem megtörte a homlokzaton. A ma is látható, ideépített erkélyre két, méretesebb ajtónyíláson lehet kijutni, amelyekhez nem szereltek fel nyílászárokat az eredeti konstrukció szerint. A két nyílás a falkép történésein lyukat ütött.

 

Az 1937-es kész kép tulajdonképpen nélkülözte ábrázolt történetének főszereplőjét és mozgatórugóját, így a kép egy, a saját értelmezését gátló hiánnyal jelentkezett a kivitelezésben. A Horthy-rendszer idején is működő szakmai felügyeleti szervnek, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának bemutatott terven szintén hiányzik. Pekáry 1:10 arányú tervét előzetesen egy vakolt faldarabon mutatja be. A közel 3 méter hosszú, keskeny, festett faldarabon a művész pontosan feltüntette a tetőgerendák helyét. Ezek halványabban lettek ábrázolva. Ez terv egy későbbi kiegészítéssel bővült. Pekáry tónusaiban eltérően belefestette a legényeket vezető csodaszarvast, így egészítve ki a tervet egy festménnyé, ami betöltve az előző tervkép űrjét, teljesen értelmezhetővé válik, igaz nem a nagyközönség számára. A csodaszarvas motívum sosem jelent meg a fürdő elemeként, csak ezen a kibővített terven, ami önálló festménnyé vált.

 

 

A megvalósult falkép elfogadása és integrált vizuális dekoráció jellege így is jól működhetett. Szabadidős motívumai a fürdő jólétet és egzotikus gazdagságot sugárzó vizuális elemévé vált. Ez, a nagyvárosi és polgári attitűdöt méltató alkotás nem maradt releváns a rákövetkező rendszerváltást követően. A Rákosi időkben lemeszelték, hasonlóan más méretes muráliához az országban (Aba-Novák Vilmos: Hősök Kapuja, Szeged) A fürdő előterében lezajlott 70-es évekbeli födémjavításai során a lemeszelt falkép eltűnt. Az idei évben történt restaurátori kutatások során semmit sem találtak belőle, teljesen megsemmisült. A fürdő előterébe kihelyezett lightboxunk, a felújítás előtt álló létesítmény homlokzatának tervrajza, egyetlen változtatással, a Pekáry-féle murália vezérmotívumának láttatásával.”

 

 

 fotó: Fátyol Viola

 

 Laci&Balázs 2014-es projektje tehát a kép azon elemét jelenítette meg, amelyik valójában (a rekonstrukció előtt) csak a vázlatokban szerepelt, nevezetesen a szarvast. Nem csak a témaválasztásuk, de a megvalósítás és a feltáró munkájuk jellege is izgalmas, szó szerint hiánypótló. Az alkotópáros szívesen fordul a közösségi térhasználat esztétikái problémái felé, a városi tájkép egy-egy eltűnő félben lévő elemére, mozzanatára fókuszálnak, és mintegy ironikus rekonstrukció keretében újra elkészítik, kipótolják, helyettesítik az amortizálódott, jelentést vesztett elemet, motívumot. Miközben – úgymond – helyreállítják az „eredeti” művet, rámutatnak ennek az eredetiségnek az esetleges, önkényes és kontextus-függő természetére. A városi tájképek és csendéletek szervesen átalakuló világát mintázzák meg, azokat a helyeket és felületeket, ahol az idő intenzíven képezi meg a kopásnyomokat. Ezt az archeológiai érdeklődést nem csak a restaurálás, feltárás és helyreállítás játéka mozgatja, de ennek a folyamatnak az ironikus megfordítása is. Nem pusztán a városi felületek dekonstrukciójáról van szó, de a jelentésképződés esetlegességének bemutatásáról is. A kiállítók önálló tevékenységét ötvöző formáció 2007-ben debütált az Urban Glasshouses nevet viselő projekttel.

 

 

Antal Balázs és Hatházi László Palatinus projekt/ becsúszó szerelés

 

 

Aki kíváncsi rá, hogy a margitszigeti fürdő homlokzatára végül visszakerült- e a történet kulcsmotívuma, a szarvas, az látogasson el az épülethez. A szépen felújított festmény groteszk jellegét valamiképpen tartósítja, hogy a homlokzat központi részén egy funkció nélkül erkély éktelenkedik. Ezzel együtt a fürdőlátogatók igencsak elégedettek lehetnek a ritka igényesen kivitelezett felújítással. Az épületet több kiváló művész munkája díszíti, érdemes felfedezni részleteiben is a strandfürdő mozaikjait és szobrait.

 

 

 

 

Pekáry István: Dál-kisasszonyok násza

LACI&BALÁZS: Becsúszó szerelés

 

 

Palatinus strand, Budapest, Margitsziget

 

műhely, néprajz, tárgy
2018-02-03 18:00
közlekedés, tárgy, állományvédelem
2017-12-06 08:00
kiállítás, múzeum, tárgy
2017-12-02 18:00

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma, állapot
2018-03-12 19:00
arisztokrácia, gyarapodás, tárgy, történelem
2017-12-12 12:55
beruházás, intézmény, liget, látogató
2018-02-12 14:30