2024. május 13-án a Budapesti Történeti Múzeum visszaszolgáltatta jogos tulajdonosának a régészeti ásatáson előkerült kolozsborsai görögkatolikus harangot. Az ünnepélyes átadáson, amelyre a BTM Aquincumi Múzeumban került sor, köszöntőt mondott dr. Csorba László, a BTM főigazgatója, valamint a fogadó fél részéről Gheorghe Marius Mureșan, a Kolozsborsai Görögkatolikus Egyház plébánosa és Vákár István Valentin, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke.
2023 decemberében a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai régészeti megfigyelést végeztek a XII. kerületben, az Aba utca és a Szabolcs utca sarkán. Mivel a környéken több ismert őskori lelőhely is fekszik, volt némi esély arra, hogy előbukkan valamilyen régészeti kincs. Egy régi raktárépület elbontása közben, a padlószint alól egyszercsak felsejlett a harang. Szerencsére a munkagépkezelő rögtön felismerte a tárgy jelentőségét, ezért értesítette a BTM munkatársait a meglepetésszerű leletről. A múzeum szakemberei haladéktalanul gondoskodtak a grandiózus régészeti lelet elszállításáról és megtisztításáról.
A hozzávetőleg 150 kg tömegű lelet tüzetesebb átvizsgálása után fény derült a harang születésének körülményeire, s így származási helyére is. A harangon olvasható szöveg szerint a kolozsborsai görögkatolikus közösség híveinek adományaiból finanszírozták. A harang 1920-as évekbeli születésében közreműködött Ioan Bochis atya és Ioan Gaciu főgondnok, valamint a kolozsvári öntöde részéről Pavel Lengyel. A kolozsborsai görögkatolikus templomból származó harang a II. világháború zűrzavaros időszakában került Budapestre, most, hozzávetőleg 80 évvel később pedig visszatér eredeti helyére.
„Az európai népek évszázadokon át hol bántották egymást, hol kezet fogtak egymással, hol harcoltak, hol pedig együtt építettek, kereskedtek, gazdagodtak, kulturálódtak. Az európai népek az utóbbi évtizedekben –végiggondolva több évszázad tapasztalatát –, úgy döntöttek, hogy fontosabb számukra az összefogás…” – vezette be köszöntőjét dr. Csorba László főigazgató, aki beszédében több ízben kitért az országok közötti együttműködés, a barátság meglétének fontosságára.
Továbbá kiemelte, hogy a tárgyak képesek arra is, hogy emberi érzelmeket és kapcsolatokat szimbolizáljanak, vagy ahogy ő fogalmazott: „ez a gyönyörű harang is érzelmeket hordoz, egy közösség érzelmeit[...] olyan speciális tárgy, amelynek roppant erős a közösséget szimbolizáló és összetartó hatása”.
„A harang összehoz” – kezdte köszönőbeszédét Vákár István Valentin, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke. Beszédében az elrejtett vagy eltiport kulturális értékek újjászületéséről, újra felbukkanásáról értekezett, s azt kívánta a kolozsborsai hitközösségnek, hogy a harang visszajutása egyúttal szimbolizálja a közösség újjászületését is. A hálával átitatott köszönetnyilvánítás jellemezte Gheorghe Marius Mureșan, a Kolozsborsai Görögkatolikus Egyház plébánosának beszédét is, aki arra a döntésre, gesztusra is felhívta a figyelmet, hogy a harang végül a templom udvarába költözik, „a nép harangja lesz”.
