A BÁV 2021. június 22-én tartott centenáriumi aukcióján a Magyar Nemzeti Múzeum megvásárolta a 11. századból származó magyar koronázási palást egy kisméretű töredékét.
Az árverést az aukciósház jogelődje, az Állami Árverési Csarnok megalapításának századik évfordulója alkalmából rendezték meg. Az első árverési nap zárótételeként került kalapács alá a különleges történeti tárgy, amelyet a Nemzeti Múzeum, állami elővételi jogával élve vásárolt meg.
A mindössze 2,4×3 cm méretű, arany- és selyemfonallal hímzett, három igazgyönggyel díszített töredéket 1867-ben választották le a palástról, pontosabban annak keresztpántjáról, amikor Ferenc József koronázását megelőzően javításokat végeztek a tárgyon.
A koronázási palástot a szabadságharc bukása után, 1849-ben a koronázási ékszerekkel együtt egy vasládába zárva elásták az Al-Duna melletti Orsovánál, s csak 1853-ban került elő ismét. A nedvesség hatására megrongálódott palást javításával 1867-ben Klein Lujza pesti aranyhímzőt bízták meg. Egyik segédje, Szentey Sándor a javítások során mintegy szuvenír gyanánt eltávolított egy darabot a palástból, amely az elmúlt másfél évszázadban leszármazottai között öröklődött. A most megvásárolt töredék hamarosan a koronázási palást mellett kerül bemutatásra a Nemzeti Múzeumban.
Nagy Rebeka – Semsey Réka: Töredék a magyar koronázási palástból A koronázási palást és a műkereskedelemben felbukkant töredéke című tanulmánya elérhető.
További információ a palásttöredékről a BÁV oldalán!
Keressük!
Az 1867-es javítás során a palást egy másik részlete, a kb. 10x40 cm méretű gallér bélésszövete is eltávolításra került. A 11. századi (bizánci?) szövet, amelynek mustrája egyfejű, négytestű oroszlánokból állt, 1867-ben ismeretlen helyre került.
A bélésszövet rajzát közli:
Ipolyi Arnold: A magyar Szent Korona és a koronázási jelvények története és műleírása.
Budapest 1886, 16. ábra
