A MúzeumTrip 12. helyszíne Eger! Múzeum a várban – vártörténet a múzeumban

A Dobó István Vármúzeum története

2020-07-15 20:00

MúzeumTrip olyan felfedező túra, amely során egy-egy múzeum mélyében, az ott őrzött tudás különböző rétegeiben t

ehetünk kirándulást. A Magyar Múzeumok OnLine kéthetente (minden hónap elsején és 15-én) másik múzeumot keres fel, hogy felfedezze és bemutassa a kisebb és nagyobb, régebbi és újabb intézmények történeteit, gyűjteményeit, kutatásait és programjait. Vác, Pásztó, Gyula, Debrecen, Szentendre, Csorna, Tapolca, Győr és Mohács, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum után most az egri Dobó István Vármúzeum lát bennünket vendégül!

 

 

Eger város meghatározó kulturális öröksége a 11. századtól folyamatosan épített, kezdetben a püspöki központnak helyet adó, majd a török elleni védelmet biztosító erődítmény. Az 1552-es dicsőséges győzelem indította el az egri vár országosan egyedülálló kultuszát, amely évszázadokon át az irodalmi és képzőművészeti alkotások, drámai és zenei művek, filmek segítségével járult hozzá ahhoz a páratlan népszerűséghez, amely jellemzi.[1] Kiemelendő Gárdonyi Géza az Egri csillagok című regénye, mely a várkultusz szélesítésében és ébrentartásában jelentős szerepet töltött be. Főként neki köszönhető, hogy a városunkba érkező látogatók elsősorban a hősi harcok helyszínét keresik. Azokra a falakra, bástyákra, földalatti kazamatákra és titkos folyosókra kíváncsiak, amelyekről olvasmányélményeik, tanulmányaik révén ismeretekkel rendelkeznek. A vár tömeges látogatására azóta van lehetőség, hogy itt a 20. század első felében kiállításokat rendeztek, majd 1958-ban hivatalosan is múzeum költözött az erődítménybe. Ennek neve ekkortól lett Dobó István Vármúzeum. A név szimbolikus, hiszen egyszerre utal a kultusz alapját biztosító személyre és eseményre, másrészt hangsúlyozza, hogy egy várban működő múzeumról van szó. A vár és a múzeum szimbiózisáról szólni az a tény motiválja, hogy ez az intézmény 2013-tól megyei hatókörű városi múzeumként Eger önkormányzatának fenntartásában működik. 

 

 

A városban a múzeumi gondolat a 19. századi egri főpapok (Pyrker János László, Bartakovics Béla, Samassa József) művészetpártoló tevékenységének köszönhetően jelentős kiállításokat, az 1870-es években pedig az Érseki Líceumi Múzeum létrejöttét eredményezte.[2] A múzeum és a vár fogalmának összekapcsolása a 20. század elejétől jellemző. Először Türk Frigyes fogalmazta meg 1905. november 18-án az Egri Állami Tanítótestületnek tartott felolvasóülésen, majd az Eger vára c. munkájában a vármúzeum gondolatát: „vajha Dobó-muzeumot állítanának a várban, a hol a szanaszét szóródott és elkallódó emlékeket összegyüjtve láthatnák a kegyeletes látogatók!”[3] Türk Frigyest előadásával és füzete megjelentetésével az a szándék vezérelte, hogy ráirányítsa a figyelmet a vár értékeire. Dobó István és társai tettét ő is a hazaszeretetre nevelés fontos példájának tekinti. „Párját ritkító nevelő iskolá”-nak nevezte az egri várat, és hangsúlyozta, hogy „őrizzük ezt a szent helyet. Vigyük fel oda az iskolát, ismertessük meg minden egri gyerekkel a hazafias önfeláldozásnak ezt a dicső romszinterét!” A könyvet iskolások jutalmának is szánta, így irányítva rá a figyelmüket a város történeti értékeire.

 

A várban ekkor még laktanya volt, és a múzeum, illetve kiállítások megvalósítására csak az 1925-ben megkezdődött régészeti ásatásokkal nyílt lehetőség. Ismert ugyan egy „EGRI VÁRMÚZEUM 1925” feliratú bélyegzőnyomat, de csak 1928-ban létesült először gyűjtemény, a lapidárium a várban.[4] Az ásatások eredményeként 1931-ben már az emeleti kaszárnyatermekben is volt kiállítás.[5] 1937-ben bevonták a várásatási bizottságba a műgyűjtő Barcsay-Amant Zoltánt, és megbízták a múzeum igazgatásával. Az 1937. október 24-én a saját gyűjteményéből az ágyútermekben nyitott kiállításon főként harci eszközök – török fegyverek mellett kardok, lándzsák, szuronyok, tölténytartók és zászlók – voltak láthatók.[6]

 

A város számára múzeumot szorgalmazó egri polgárok az 1930-as években már létrehoztak egy gyűjteményt, ami a második világháború alatt szinte teljesen megsemmisült. A háború után a Butler-házban jött létre a Városi Múzeum, amely 1949-ben átvette a Vármúzeum anyagát, és 1950-ben Heves-Egri Múzeum néven működött. 1951-ben lett az intézmény neve Dobó István Múzeum. A névfelvétel szimbolikus és jelzi, hogy a korszak döntéshozói és múzeumi szakemberei is fontosnak tartották a vár és a város életében kiemelkedő korszak és az azt megtestesítő várkapitány emlékének a megőrzését. 1952-ben, a várvédelem 400. évfordulóján rendezett állandó kiállítás és az ünnepségek fokozták a vár iránti érdeklődést, amely ekkor még a honvédség kezelésében laktanya volt, de a kazamatákat látogathatták.[7]

 

A katonaság 1957-ben vonult ki a várból, de nem volt evidens, hogy oda a múzeumot költöztessék. Az intézményt 1952-től igazgató dr. Bakó Ferenctől tudjuk, hogy néhányan zöldségraktárakat képzeltek el a hűvös kazamatákban, mások lakásokat építettek volna a területen. Bakó Ferencnek az 1957-ben megalakult Eger Vára Barátainak Köre támogatásával sikerült meggyőznie a helyi és országos szerveket, hogy a történelmi falak között a vár hagyományait méltóképpen ápoló és azokat megismertető múzeumnak kell működni. Így költözött fel a múzeum 1958-ban a várba, és ezt a tényt erősítette meg, hogy az intézmény neve Dobó István Vármúzeumra változott.[8]

Az eltelt hat évtized igazolta a döntés helyességét. Az Országos Műemléki Felügyelőség mellett a múzeum is érdekelt lett a régészeti feltárás és a műemléki helyreállítás megkezdésében és folytatásában. Ezek révén bővültek a látogatható terek, ahol a múzeum szakemberei állandó és időszakos kiállítások rendezésével biztosítottak látnivalókat a várba érkezőknek. Az 1957 végén megkezdődtek és napjainkban is tartanak a régészeti ásatások. Hangsúlyozni kell ennek a fontosságát, hiszen akár a múzeumon kívüli, akár az intézmény alkalmazásában álló régészek végezték a feltárást, a leletek a múzeumot gazdagították, és folyamatosan beépültek az évtizedek alatt meg-megújuló kiállításokba és tudományos kutatásokba.

 

A régészeti feltárásokkal párhuzamosan folyó felújítások eredményeként magasodtak fel a várfalak, újultak meg a székesegyház falai, védőtető készült a rotunda maradványai fölé, lehetőség nyílt kiállítások rendezésére a gótikus püspöki palotában, az egykori kanonoki házak fölé emelt épületben, az ágyútermekben, a hajdani börtönben, a Föld-bástyában, és elkészült a Setét-kapu, a középkori kerek torony, a Kovácsok bástyája és legutóbb a Dobó-bástya rekonstrukciója. 1958-tól sorra nyíltak az állandó kiállítások – az Egri Képtár, a természettudományi és néprajzi tárlat, de látogathatók voltak a kazamaták, aknafigyelő folyosók és a kaszárnyatermek is. Ez utóbbiakban már ekkor a vár építéstörténetét, régészeti leleteit és hadtörténeti anyagát közreadó tárlatokat nyitottak. A vár történetét bemutató állandó kiállítás a felújított püspöki palota emeleti termeiben először 1965-ben, majd 1980-ban, legutóbb pedig 2001-ben készült. Ezek a saját koruk szakmai és technikai színvonalán követték nyomon a 11. századtól a 18. századig az erődítmény építését, hadieseményeit és mindennapi életét. A tárlatokon mindig nagy súllyal szerepel az 1552-es várvédelem. A régészeti és történeti kutatások újabb eredményei szélesítették a püspöki központ és a végvár bemutatási lehetőségeit.[9]

 

 

A földalatti erődítményrendszert minden látogató felkeresi. Az ezredfordulótól történelmi kosztümben megjelenő tárlatvezetők segítségével megismerhetik a várban előkerült míves kőfaragványokat, az ágyútermeket és az egri vár egyedülálló attrakcióját, az aknafigyelő folyosókat. Az izgalmas sétát az elsüthető ágyúk és azok felszerelési tárgyai, a rekonstruált tüzes kerék és az ellenség aknamunkáját szemléltető vízzel teli edény, valamint a dob a borsószemekkel tették szemléletessé és élményszerűvé. A 2014-es Szép bástyában megtörtént rekonstrukciók és új kiállítások interaktív eszközök segítségével teszik még szemléletesebbé a püspöki építkezéseket, valamint az 1550-es évektől zajló hadi építkezéseket és hadi eseményeket.

 

A várkultusz ápolásának sajátos lehetősége a gótikus püspöki palota földszintjén lévő Hősök terme. Ez az a kegyeleti hely, ahol a látogatók fejet hajthatnak az egri várvédők előtt. Az 1965-ben elhelyezett szimbolikus szobrok mellett itt van Dobó István ruszkai síremlékének eredeti fedőlapja, amely 2002-ben kiegészült a tumba oldallapjainak másolatával. Így látható Egerben a dobóruszkai síremlék teljes rekonstrukciója, amely előtt ünnepi alkalmakkor díszőrség áll. Különleges esemény részesei lehettek az egriek 2008. június 26-án délután, amikor Dobó István földi maradványai előtt – amelyeket a ruszkai templomban végzett feltárások és az antropológiai vizsgálatok után Budapestről visszaszállítottak az újratemetés helyszínére – a Hősök termében leróhatták kegyeletüket.[10] 

 

 

A múzeum várral kapcsolatos témakörökben számos időszaki kiállítást rendezett. Tárlat emlékezett a várfeltárás megindulásának 50. évfordulójára (1975), a vár töröktől való visszafoglalásának 300. évfordulójára (1987), 1982-ben pedig a magyarországi végvárakat mutattuk be. Nagy sikere volt a „Világ fegyverei – a fegyverek világa” című kiállításnak (2005), amely Péterváry István egri fegyvergyűjtő kollekciójának egy részét mutatta be. A Péterváy-gyűjteményből azóta is folyamatosan látható valamilyen összeállítás a Dobó-bástyában. A közép- és kora újkori oszmán és az ezekkel egykorú magyar fegyverekből a Dobó István Vármúzeum többször vásárolt kisebb tételeket, de jelentős része az MNB Értéktár programja jóvoltából került a Dobó István Vármúzeumba 2015-ben. Emléktárlat készült Gárdonyi Gézáról (1963), az Egri csillagokról (1988), annak külföldi kiadásairól, a várbeli régészeti kutatások eredményeiről (1988), a végváriak költészetéről (1994), az 50 éves várbaráti körről (2007) és a 450. évfordulón (2002) az egri vár kultuszáról. Az erődítmény nemzetközi megismertetését szolgálták a németországi Siegenben és Esslingenben (1995), a csehországi Teplicében (1995), a franciaországi Nantesben (2000), a szlovákiai Dobóruszkán (1990, 2005) és az ukrajnai Sislócon (2012) rendezett kiállítások.[11]

 

A Dobó István Vármúzeum 1965-től működteti a Gárdonyi Emlékmúzeumot és őrzi az Egri csillagok szerzőjének irodalmi hagyatékát. A Gárdonyi-ház sajátos kultuszhely, ahol a látogatók megismerhetik az író személyes tárgyait.

 

 

Ez a látogatás szervesen kiegészíti a várban szerzett élményeket, ahol a kazamatalátogatás után Gárdonyi sírjánál hajthatnak fejet a várvédőknek emléket állító író előtt. A múzeum a várbaráti körrel és a Heves Megyei Népművészeti Egyesülettel közösen a rendszerváltozás után cserélte le a beton fedőlapot virágos sírkertre, és állított keresztet a sír fölé. 2013-ban egri civil szervezetek és vállalkozók összefogásával ismét megújult Gárdonyi sírja.

 

 

 

A múzeum régészeti, történeti, képzőművészeti és irodalomtörténeti gyűjteményei, fotótára őrzik a vár múltjához, a püspöki központ és a végvár mindennapi életéhez, a török kori várhoz kapcsolódó műtárgyakat, dokumentumokat, képi ábrázolásokat. Ezek biztosítják, hogy a múzeum munkatársai végezhessék a vár és a város történetének kutatását, amely tevékenység az intézmény egyik meghatározó alapfeladata. A kutatási eredmények publikálására szolgál az 1963-tól folyamatosan megjelenő Egri Múzeum Évkönyve (Agria), valamint a Studia Agriensia sorozat. Ez utóbbi ad helyet a múzeum által 1982-ben elindított, ma már nemzetközi hírű végvári konferencia sorozat keretében elhangzott előadásoknak, de önálló kötet mutatja be az egri vár feltárásának történetét és Bornemissza Gergely életét. Az állandó kiállítások vezetői, katalógusai és a várat népszerűsítő kiadványok, valamint az Eger Vára Barátainak Köre Egyesület Várhíradója is segítik az erődítmény megismertetését.[12] Évtizedek óta a múzeum koordinálja a hazai Gárdonyi kutatásokat, s ennek keretében is rendszeresek a tudományos konferenciák, munkatársak publikálásai.

Már az 1970-es években az iskolák felé fordult a múzeum, és gyakran szerveztek múzeumi órákat, vártörténeti vetélkedőket, írtak ki gyermekrajz pályázatokat. Ezek a formák ma is népszerűek, nem beszélve az utóbbi évtized sikeres vártáborairól, amelyek a tanulók tízezrei számára jelentenek életre szóló élményt, és hozzák közelebb a várbeliek életét.

 

A rendszerváltozás nyitotta meg az intézmény számára a hagyományos múzeumi bemutatási formákon túli lehetőségeket. Már az 1980-as években megkezdődött a vár hadi szerepének látványos erősítése a múzeum által őrzött eredeti ágyúkról készített másolatoknak az ágyútermekben és a várfalak mentén történő elhelyezésével. 

 

 

Szimbolikus jelentősége volt annak, hogy 1987-ben – a vár török alóli felszabadulásának 300. évfordulóján a múzeum kezdeményezésére, Eger város és a Városszépítő Egyesület támogatásával – a délnyugati ágyúdombon felállításra került a magyar nemzeti zászló. A Dobó István Vármúzeum országosan élen járt abban, hogy az 1990-es évek közepén a történelmi helyszín hagyományaihoz kapcsolódó programok szervezésével idézte fel az erődítmény évszázadait, és nyújtott maradandó élményt ez által a várba látogatóknak. Így rendezte meg minden év július végén a „Végvári Vigasságok” történelmi fesztivált, amely kezdetben négy napig, 2000-től pedig kilenc napon keresztül idézte fel a 16–17. század kultúráját. A zenés, táncos produkciók mellett a haditorna csoportok találkozója és versenye, a kézművesek bemutatói és vására mindig nagy tömegeket vonz a várba. Az utóbbi években ezt a rendezvényt augusztusban szervezik, és három napig tart. 

 

 

A múzeum adott helyet az Egri Vitézlő Oskola katonai hagyományőrző civil szervezetnek a várban, akik állandó résztvevői programoknak és gyakran működnek közre kiállítások, rendezvények megnyitóin, vendégek fogadásakor. Hiteles tevékenységüknek is köszönhető, hogy 2008-tól a várbaráti kör szervezésében az egri várban rendezték meg több éven keresztül „Civil csillagok” címmel a Magyarországon működő történelmi és katonai hagyományőrző csoportok minősítő találkozóját.[13]

 

A várba érkezők elsősorban az oszmán-török hadsereget megállító végvárra és annak a múzeumi kiállításokon és történelmi programok révén felelevenített emlékeire kíváncsiak. Kevésbé ismert, hogy a 16. századot megelőzően az erődítmény a püspöki központot védte, ezért épült meg a székesegyház, püspöki udvarház, illetve palota. Amellett, hogy a történeti állandó kiállítás és az időszaki tárlatok a várnak ezt a korszakát is bemutatják, különböző egyházi rendezvények is vannak a várban. A rendszerváltás óta rendszeresek a középkori székesegyház falai között hagyományosan megtartott augusztus 20-i szentmisék, az Egri Lokálpatrióta Egylet királyköszöntő fáklyás felvonulása pedig az egri püspökséget alapító Szent Istvánra emlékezik, aki a helyi hagyomány szerint a Királyszékéről nézte az első templom építését. Útjuk elvezet a rekonstruált, Pyrker János László érsek kezdeményezésére állított Kálváriához is, amely a két világháború között a húsvéti körmenet végcélja volt, s erre utal a Szép bástyán/Kálvária dombon álló három kereszt. 

 

 

A hívő emberek és a vallási turizmus számára további lehetőségeket biztosíthat a nagy hagyományokkal rendelkező augusztusi vári búcsú felújítása is. Ezek a vallási tradíciók szervesen hozzátartoznak az egri vár történetéhez, és feltárásukat már elvégezték a múzeum munkatársai.[14]

 

Összegzésként szeretném hangsúlyozni, hogy a több mint fél évszázad során a vár és a múzeum erősítette egymást. Az erődítmény történelmi falai és épületei között a múzeum a műemléki helyreállítások ütemével párhuzamosan biztosítja a szakmai munka feltételeit és főként azt, hogy az ide érkező hazai és külföldi látogatók hiteles információt és maradandó élményt szerezzenek. A nemzettudatban jelen lévő egri vár kultusza és a múzeum által szervezett kiállítások, programok együttesen biztosítják a folyamatos látogatói érdeklődést. Ezt semmi nem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy 1958 óta 22 millió látogató kereste fel a Dobó István Vármúzeumot. Az intézmény már az elmúlt negyed században is arra törekedett, hogy programjai révén a város segítségével bővítse a turisztikai kínálatot. A Dobó bástya elkészülte a nyári szezonon kívül is lehetőséget biztosít mind a szakmai, mind az idegenforgalmi rendezvények számára, a várban több pontot jelenleg is érintő fejlesztések pedig tovább szélesítik a turisztikai programok lehetőségét. Ez örvendetes tény, ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról a történelmi-műemléki környezetről, ahol ezek a rendezvények zajlanak. Ez fokozottan és folyamatosan hívja fel az elkötelezett szakemberek figyelmét arra, hogy a programok szervezésekor legfőbb mércének a helyhez kötődő hitelességet és korhűséget kell tekinteni! Az eddigi jó példák alapján mindezeknek a biztosítását a Dobó István Vármúzeum munkatársaitól várhatjuk. Mi egriek – döntéshozók és a város polgárai – pedig továbbra is legyünk büszkék arra az örökségre, amelyet elődeink, köztük a Dobó István Vármúzeum szakemberei létrehoztak és gyarapítottak.

 

 

A tanulmány eredeti változata elhangzott 2014. február 7-én az

Örökségünk védelme és jövője 1. konferencián a Dobó István Vármúzeumban

 

 

IRODALOM

 

BAKÓ Ferenc

1963 Az egri műgyűjtemények története. In: Az Egri Múzeum Évkönyve 1. 7–38.

BUJDOSNÉ PAP Györgyi

2013 Az Érseki Líceum Múzeuma. In: Az egri Domus Universitatis és Líceum. Oktatás, tudomány, művészet 1763–2013. (Szerk.: Petercsák Tivadar). Eger, 2013. 169–190.

CSÁSZI Irén

2007 Búcsújárás. In: Az egri hóstyák. (Szerk.: Guszmanné Nagy Ágnes, Miskolczi László, Petercsák Tivadar). Eger, 2007. 108–122.

FAJCSÁK Attila

1989–1990 Az egri kálvária. Agria XXV–XXVI. 567–583.

  1. SZILASI Ágota

2008 Állandó és időszaki kiállítások a Dobó István Vármúzeumban (1958–2008). Üzenetük általános közkincs. Agria XLIV. 347–368.

KISS Péter

1987 Gyűjtemények és múzeumok Egerben 1951-ig. II. Agria XXIII. 577–593.

LÉNÁRT Andor

1982 Az egri vár feltárásának története. Eger.

PETERCSÁK Tivadar

2008 Vár és múzeum. Agria XLIV. 285–299.

2009 Dobó István újratemetése Dobóruszkán. Az egri vár híradója 40–41.. 157–161.

TÜRK Frigyes

1906 (2011) Eger vára. Eger.

VERES Gábor

2003 Dobó István Vármúzeum. Eger.

 

------------------------------------------------ 

 

[1] Az egri vár kultuszához: Agria múzeumi évkönyv XXXVIII. kötetében megjelent 2002-ben rendezett konferencia tanulmányait!

[2] BUJDOSNÉ PAP Györgyi 2013. 169–189.

[3] TÜRK Frigyes 1906.(2011) 58.

[4] KISS Péter 1987. 578–579.

[5] A várfeltárások történetét lásd LÉNÁRT Andor 1982.

[6] KISS Péter 1987. 582.

[7] BAKÓ Ferenc 1963. 7–38.; PETERCSÁK Tivadar 2008. 285–286.

[8] PETERCSÁK Tivadar 2008. 287.

[9] PETERCSÁK Tivadar 2008. 291.; H. SZILASI Ágota 2008. 351.

[10] VERES Gábor 2003. 96–99.; PETERCSÁK Tivadar 2009. 158–159.

[11] PETERCSÁK Tivadar 2008. 292.

[12] Lásd az egyes köteteket!

[13] PETERCSÁK Tivadar 2008. 294.

[14] FAJCSÁK Attila 1989–90. 567–583.; CSÁSZI Irén 2007. 108–122.

beruházás, kiállítás, történelem
2019-07-30 07:00
#muzeumozzaszobadbol, gyűjtemény, hadtörténet, kiállítás, látogató, történelem, virtuális
2020-04-10 12:00
#muzeumozzaszobadbol, gyűjtemény, kiállítás, látogató, tárgy, történelem, virtuális
2020-04-09 12:00

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
#muzeumozzaszobadbol, felhívás, pályázat, virtuális
2020-04-02 16:00