A 18. Múzeumok Őszi Fesztiválja programsorozat nyitórendezvényét, a 21. Országos Múzeumpedagógiai Évnyitót 2023. szeptember 25-én, hétfőn Budapesten a Magyar Természettudományi Múzeumban rendezi meg a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) a házigazda intézménnyel társszervezésben.
A sajtónyilvános esemény keretében valósul meg az év leginnovatívabb múzeumpedagógiai kezdeményezéseit elismerő Múzeumpedagógiai Nívódíjak átadása, valamint hatodik alkalommal nyerheti el egy arra érdemes szakember a Szabadtéri Néprajzi Múzeum által alapított Múzeumpedagógiai Életműdíjat. Idén negyedik alkalommal a Családbarát Múzeum elismerő címet is átvehetik az eseményen azon muzeális intézmények, melyek a MOKK által kidolgozott minősítési rendszer szerint családbarát szemlélettel működnek.
A konferenciára készülve idén ábécé sorrendben bemutatjuk a pályázókat. Most a Szépművészeti Múzeum
Varázserejű egyiptomi istenek
című komplex múzeumpedagógiai foglalkozásának részletes bemutatása következik!
A Szépművészeti Múzeum Varázserejű egyiptomi istenek című komplex múzeumpedagógiai foglalkozását a Covid19-járványhelyzetet követő múzeumpedagógiai tapasztalataink és módszertani kutatásaink hívták életre. A járványidőszak végével a múzeumba visszatérő, és a virtuális világ gyorsabb tempójához és megnövekedett információmennyiségéhez szokott csoportoknak – tapasztalataink szerint – a klasszikus kiállításrendezésben megjelenő statikus tárgyi emlékek befogadása nehézséget jelent.
Célunk ezért egy játékos, minden érzékszervre egyaránt ható, komplex program létrehozása volt, amely a „digitális bennszülöttek” igényeit kielégítheti. Továbbra is fontos szempont maradt, hogy a foglalkozás során alkalmazott segédeszközök és társasjáték segítségével a programon részt vevő diákok közelebb kerüljenek a régmúlt embereinek történeteihez, gondolkodásához és hitvilágához.
Ugyanebben az időszakban készült el a Szépművészeti Múzeum Ókori Egyiptom állandó kiállításához írt, Az istenek világa című, ismeretbővítő és foglalkoztató feladatokat tartalmazó múzeumpedagógiai kiadványunk, amely inspirációt adott az új foglalkozás vizuális elemeinek kidolgozásához.
A foglalkozás különlegessége, hogy a kiállításban megszerzett tudást és a téma feldolgozását saját fejlesztésű, és a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményének műtárgyain alapuló társasjáték teszi teljessé. Kiegészítésül egy hiánypótló ismeretterjesztő és foglalkoztató füzet segíti a téma iskolai vagy otthoni elmélyítését.
fotó: Harasztos Áron
A foglalkozás fontos eredménye, hogy a program résztvevői az ókori Egyiptom világát megidéző, látványos vizuális elemek és a társasjáték segítségével maguk is visszautazhatnak az időben. Nemcsak játékosan tanulnak, hanem egy kicsit maguk is megélhetik az egyiptomi mindennapokat. Jobban beleláthatnak a régmúlt idők embereinek gondolkodásába, megismerhetik örömeiket és nehézségeiket is.
Tartalmi pillérek és koncepció
Az ókori egyiptomiak számára nem volt kétséges, hogy az általuk ismert világot isteni lények népesítik be és a természet szabályait is isteni erők befolyásolják. Az egyiptomi istenvilág első ránézésre bonyolultnak és olykor félelmetesnek tűnhet. A program során választ kapunk arra, hogy vajon mit gondoltak az egyiptomiak, hogyan jött létre a világegyetem, vagy miért van az egyik istennek sólyom, egy másiknak kos vagy oroszlán alakja. Megismerjük, hogy hogyan segítettek az istenek a fáraónak vagy a hétköznapi embereknek a különböző veszélyek, betegségek ellen a mindennapokban.
A foglalkozás vizuális képanyaga a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményének tárgyaira épül. A játékban szereplő szövegek alapjául ókori egyiptomi adminisztratív és magánszövegeket, több ezer évig mesélt mítoszokat és valóságos történeteket választottunk.
A program célja
Az iskolai tananyaghoz kapcsolódó foglalkozás során a résztvevők az élménypedagógia eszközével játékos módon ismerik meg az ókori Egyiptom világát. A játékos tanulás közben fejlődik a résztvevők szókincse, a szövegértési és logikai készsége. A foglalkozás vizuális elemei rögzítik a játék során megszerzett ismereteket.
A foglalkozás célcsoportjai, és legfontosabb tartalmi és formai elemei
Az 5–8. évfolyamos diákok számára kínált 120 perces foglalkozás első 60 percét az Ókori Egyiptom kiállításban töltjük a csoportokkal, majd a foglalkozás második 60 percében a Ré napisten nyomában nevű, saját fejlesztésű táblás társasjátékkal mélyítjük el a diákok tudását.
A 9–12. évfolyamos diákok számára kínált 90 perces foglalkozás első 60 percét az Ókori Egyiptom kiállításban töltjük a csoportokkal, majd a foglalkozás második 30 percében a Román Csarnokban egy élő társasjátékkal mélyítjük el a diákok tudását. Az élő társasjáték a Ré napisten nyomában nevű, saját fejlesztésű táblás társasjáték 3–5 fős csapatokra adaptált, vetélkedőhöz hasonlító változata.
fotó: Szabadi Flóra
Alkalmazott múzeumpedagógiai módszertan és eszközei
Az élményekre alapozó játékos foglalkozás kidolgozása során fontos szempont volt, hogy a statikus ismeretátadás helyett a csoportos tanulás módszerét alkalmazva keltsük fel a diákok érdeklődését az átadni kívánt téma iránt.
Az Ókori Egyiptom kiállításhoz tartozik az „Egyiptomi titkok kamrája” múzeumpedagógiai foglalkoztató terem, ahol a kiállítótér zajától elzárva, nyugodt körülmények között tudunk dolgozni a gyerekekkel, és amely kiválóan alkalmas a foglalkozás témájának bevezetésére és a diákok tudásának elmélyítésére az ókori Egyiptomról.
A világteremtésről alkotott egyiptomi elképzelések megismertetésére egy saját készítésű kirakót használunk, amely később, a program során a kiállítótérben is megnézett egyik műtárgy legfontosabb részletét ábrázolja. A kirakó és a hozzá kapcsolódó magyarázat során a diákok az egyiptomi műtárgyak értelmezési módszereit is megismerik.
A diákok érzékszerveit a kék és a fehér lótuszvirág illatának a felismerésével is stimuláljuk. A bevezető szakasz után a kiállításba lépve 3–4 fős csoportokra bontjuk a résztvevőket. A diákok csoportos együttműködésére épülő játékos feladatok segítségével mutatjuk be a témakörhöz kapcsolódó egyiptomi isteneket és mágikus tárgyakat.
A foglalkoztató anyagok jellege
A Ré napisten nyomában táblás társasjáték rövid ismertetése Az ókori egyiptomi elképzelések szerint a világegyetemet három szféra: az istenek világa, az emberek világa és a túlvilág alkotta, amelyet az Ókori Egyiptom kiállítás felépítése is tükröz. A játéktábla szintén ezt a három világot jeleníti meg úgy, hogy a tábla grafikus elemeit többek között a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményének műtárgyai inspirálták.
Az a játékos nyer, aki minden felmerülő akadályt legyőzve keresztülutazik mindhárom világon, és elsőként lép az újjászületést jelképező célmezőre. Az istenek és az emberek világát csak meghatározott amulettek birtokában lehet elhagyni, a sikeres célba éréshez pedig rendelkezni kell mind a hat – a játék során gyűjthető – különböző amulettel, amelyek az egyiptomiak számára a legnépszerűbbek voltak.
A játék során a játékosok találkoznak a legfontosabb egyiptomi istenekkel, akik segíthetnek, vagy akadályozhatják is őket a játékbeli útjuk során, éppen úgy, ahogyan az ókori egyiptomiak mindennapjait és túlvilági életét is befolyásolták. A játékmezőre lépő játékos húz egy lapot a szókártyák közül, és a kártyán szereplő kifejezést körül kell írnia egy társának. A szókártyákon az ókori egyiptomiak életét és mindennapjait meghatározó istenekkel, állatokkal, ételekkel, tárgyakkal és fogalmakkal ismerkedhetnek meg a játékosok. A kártyákon szereplő kifejezéseket az Egyiptomi Gyűjtemény tárgyfotói vagy ókori tárgyak ihlette grafikai rajzok kísérik, amelyek sikeresen támogatják a vizuális befogadást és elmélyülést.
A játék során gyűjthető lépésmódosító korongok fejlesztik a játékosok logikai és stratégiai készségét is.
A 90 perces foglalkozáson használt élő társasjáték rövid ismertetése
A csapatjáték a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokában zajlik. A játéktér egy nagy méretű körökből álló mobil játéktáblán zajlik, amelyen 3–5 fős csapatokban haladnak a játékosok.
Az a csapat nyer, aki először lép a célmezőre. A játék során a dobókockával dobott lépésszámnak megfelelően haladó csapatok különféle mezőkre léphetnek, ahol:
- egy, az Ókori Egyiptom kiállításban elhangzott ismeretre alapuló kérdést kell a csapatnak megválaszolni,
- szójátékot játszanak, amelynek során a húzott kártyán szereplő kifejezést úgy kell elmagyaráznia a csapat egyik tagjának, hogy nem mondhatja ki,
- a szerencse/balszerencse mezőkre lépő játékosok egy kártyát húznak, amelynek hatása kötelező érvényű,
- néhány mezőn egy adott egyiptomi isten kezébe kerül a csapatok sorsa,
- vannak olyan mezők, amelyeken minden csapat egyszerre ugyanazt a feladatot oldja meg. A feladatok között van különbségkereső, kvíz-, logikai és matematikai feladvány is. A jól teljesítő csapatok a dobott lépést módosító korongokat gyűjthetnek.
fotó: Szabadi Flóra
A módszertan indokoltsága
Az ókori egyiptomi istenek ábrázolásai és történetei a mai napig felkeltik a gyerekek érdeklődését, ami jó kiindulópontként szolgált az új foglalkozás kidolgozásához. Ennek ellenére az első ránézésre talán bonyolult és sokarcú egyiptomi istenvilág és a sok új információ befogadása túlságosan leterhelheti az egyiptomi kultúra iránt érdeklődőket.
A látványos filmekhez és gyors számítógépes játékokhoz szokott fiatal generáció hatékony bevonásához és figyelmének megtartásához – a korábban jól működő tárgy- és ismeretátadás-központú múzeumpedagógiai gyakorlat megtartása mellett – a vizuális ingerekre erősen alapozó új játékos eszközök kidolgozása vált szükségessé.
A foglalkozás során a résztvevők az élménypedagógia eszközével játékos módon ismerik meg az ókori Egyiptom világát. A játékos tanulás közben fejlődik a résztvevők szókincse, a szövegértési és logikai készsége. A foglalkozás vizuális elemei rögzítik a játék során megszerzett ismereteket.
A foglalkozás adaptálhatósága más intézmények részére
A több mint háromezer évig virágzó ókori egyiptomi civilizáció az emberiség történelmének egyik kiemelkedő fontosságú szakasza. A Varázserejű egyiptomi istenek múzeumpedagógiai foglalkozás koncepciója és eszköztára könnyen adaptálható minden magyarországi múzeum ókori anyagára.
A program nemcsak szorosan kapcsolódik az iskolai tananyaghoz, hanem bővíti is azt. A Ré napisten nyomában társasjáték egyes egységei (pl. a szókártyák vagy a szerencse-balszerencse kártyák történetei) és Az istenek világa című családi füzet tartalma és feladatai kreatív és játékos eszközei lehetnek a történelemórán hallottak kiegészítésére és elmélyítésére.
A hamarosan megvásárolható formában is kiadásra kerülő, Ré napisten nyomában táblás társasjáték univerzális ismereteket nyújt az egyiptomi kultúráról, amelyet más egyiptomi tárgyakat őrző múzeumok is hasznosíthatnak. A társasjátékhoz készült szabályfüzet egy kislexikont is tartalmaz, amely a haladó szintű szókártyákon szereplő istenek megismeréséhez vagy az ismeretlen kifejezések megértéséhez nyújt segítséget.
Ezenfelül az „utazómúzeum” koncepció alapján olyan kistérségi iskolákban is adaptálható, ahonnan nehezen vagy egyáltalán nem jutnak el az iskolai csoportok múzeumokba. A Ré napisten nyomában társasjáték és Az istenek világa családi füzet magyar nyelven hiánypótló oktatási segédanyagnak minősül.
Dembitz Gabriella
egyiptológus-múzeumpedagógus
