A 18. Múzeumok Őszi Fesztiválja programsorozat nyitórendezvényét, a 21. Országos Múzeumpedagógiai Évnyitót 2023. szeptember 25-én, hétfőn Budapesten a Magyar Természettudományi Múzeumban rendezi meg a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) a házigazda intézménnyel társszervezésben.
A sajtónyilvános esemény keretében valósul meg az év leginnovatívabb múzeumpedagógiai kezdeményezéseit elismerő Múzeumpedagógiai Nívódíjak átadása, valamint hatodik alkalommal nyerheti el egy arra érdemes szakember a Szabadtéri Néprajzi Múzeum által alapított Múzeumpedagógiai Életműdíjat. Idén negyedik alkalommal a Családbarát Múzeum elismerő címet is átvehetik az eseményen azon muzeális intézmények, melyek a MOKK által kidolgozott minősítési rendszer szerint családbarát szemlélettel működnek.
A konferenciára készülve idén ábécé sorrendben bemutatjuk a pályázókat. Most a Néprajzi Múzeum és az Örökség Kultúrpolitikai Intézet együttműködésében kidolgozott és megvalósított
Inkluzív nap
szakmai anyagában mélyülhetünk el.
A program létrejöttének, inspirációjának körülményei:
„…A múzeum a nyilvánosság számára nyitott, hozzáférhető és befogadó, elősegíti a sokszínűséget és a fenntarthatóságot. Etikusan, szakszerűen és a közösségek részvételével működik és kommunikál, változatos tapasztalatot nyújtva az oktatás, a szórakozás, a reflektív gondolkodás és a tudásmegosztás terén.”
A 2022-es ICOM konferencián elfogadott meghatározásban említett „nyitott, hozzáférhető és befogadó” múzeum leírásával egybecseng a Néprajzi Múzeum küldetésnyilatkozatának zárógondolata: „A Néprajzi Múzeum nyitott kulturális tér, ahol összeér a múlt a mával, a tudomány a tanítással, ahol kultúrák és generációk találkoznak és beszélnek egymással.” A Mozaik Múzeumtúra programsorozat keretén belül megvalósult Inkluzív Nap a „befogadás”, azaz az inklúzió fogalmát helyezte a középpontba.
Az Inkluzív Nap a Mozaik Múzeumtúra keretén belül a Néprajzi Múzeumban, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, s az Örökség Kultúrpolitikai Intézet koordinálásában valósult meg.
Az inklúzión alapuló oktatás sikeres megvalósítása érdekében több kísérlet, program és projekt született az utóbbi években, ezeket figyelembe véve kezdtük meg az Inkluzív Nap programjának összeállítását.
A program létrejöttének alapjai:
A Néprajzi Múzeum nagy gyakorlattal rendelkezik fogyatékossággal élő tanulók számára fejlesztett foglalkozások megvalósításában, a rendhagyó alkalmakat minden esetben alapos egyeztetés előzte meg a csoport pedagógusaival, így a foglalkozások a diákok igényeihez igazodtak, azonban tipikus fejlődésű diákokat eddig nem vontunk be ezekbe a programokba.
Molnár József és Kolostori Kincső múzeumpedagógusok állították össze és szervezték meg az Inkluzív Nap programját. Molnár József a múzeumi Integrált Táborban már foglalkozott fogyatékossággal élő diákok és tipikus fejlődésű diákok integrációjával, így tapasztalatai segítettek az Inkluzív Nap előkészítésében. A Mozaik Múzeumtúra megvalósításában Bendi Nórával és Szabados Balázzsal, az Örökség Kultúrpolitikai Intézet munkatársaival működtünk együtt. Így a program költségvetése lehetőséget biztosított a részvevők költségeinek fedezésére.
Az inklúzió a hasonló korú fogyatékossággal élő és a tipikus fejlődésű tanulókból álló osztályok vegyes csoportokká alakításával valósult meg, így az újonnan létrejövő heterogén csoportok tagjai számára lehetőséget nyílt a kortárs kapcsolatépítésre, közös élmények szerzésére és a kiállítások interaktív befogadására. A különböző speciális és nem speciális intézményekben nevelkedő diákok az Inkluzív Nap során együtt, egy időben befogadó környezetbe kerültek a múzeumban.
Az Inkluzív Nap koncepciója és célcsoportjai:
Az intézmények nyitottak voltak a megfogalmazott koncepcióra és amennyiben a kijelölt időpont az osztályok számára megfelelt, megindult az osztályokra vonatkozó speciális igények egyeztetése.
A fogyatékossággal élő diákok oktatásával foglalkozó intézmények közül az alábbi iskolák kapcsolódtak a programhoz:
Gyengénlátók Általános Iskolája
Vakok Iskolája
Mozgásjavító Általános Iskola
Hallássérültek Budapesti Tanintézete
A tipikus fejlődésű diákok oktatásával foglalkozó intézmények közül az alábbi iskolák kapcsolódtak a programhoz:
Deák Téri Általános Iskola (Sopron)
Liszt Ferenc Általános Iskola (Budapest)
Martonvásári Alapfokú Művészeti Iskola (Martonvásár)
ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola (Budapest)
A nyolc intézményből összesen 186 diák érkezését jelezték előre.
Az Inkluzív Nap tartalmi és formai elemei, a programok kapcsolati rendszere:
Inkluzív Nap az általános iskola felső tagozatos tanulói számára (10:00 – 12:30)
A1. Tárgyak tánclépésben!
Inkluzív foglalkozás gyengénlátó diákok és tipikus fejlődésű diákok részére
Foglalkozásvezető: Koltay Erika múzeumpedagógus
A foglalkozás résztvevői párokban dolgoztak. A Zárvatermő című kiállítás műtárgyait demonstrációs tárgyak letapogatása segítségével ismerték meg alaposabban. A taktilis módon nem érzékelhető részleteket párokban történő tárlatvezetés közben ismertették a diákok egymással. A néptánctudással rendelkező tanulók a kiállítás tartalmát kiegészítve egyszerű lépéseket tanítottak a csoport másik fele számára.
A2. Széket mindenkinek!
Inkluzív foglalkozás mozgássérült diákok és tipikus fejlődésű diákok részére
Foglalkozásvezető: Kolostori Kincső múzeumpedagógus és Zsoldos Anna kurátor
A foglalkozás középpontjában az inkluzív tárgytervezés szempontjai álltak. A résztvevők a Székátiratok című rendhagyó kiállítás gyűjteményi tárgyaival és azok újragondolt kortárs átirataival ismerkedtek meg. A párokban dolgozó diákoknak a székek képzeletbeli nevei alapján kellett megtalálniuk az ülőalkalmatosságokat. A „lélekkel” megtöltött tárgyak közös elemzése után a Néprajzi Múzeum sorozatgyártott, látogatók számára fenntartott kerekesszékét kellett újra tervezniük.
A3. Mutasd meg! Találd ki!
Inkluzív foglalkozás siket és hallássérült diákok, illetve tipikus fejlődésű diákok részére
Foglalkozásvezetők: Tőkés Réka és Takács Éva múzeumpedagógusok
A foglalkozás résztvevői párokban fedezték fel a ZOOM kiállítás Ősrobbanás című vitrinjét. A diákok a gyűjtemény sokszínűségét tükröző több száz tárgy közül válogatták ki a szerintük egy csoportba tartozó elemeket, és társaik számára elmutogatták azok használatát. A csoport többi tagjának ki kellett találni, hogy mik lehetnek a kiválasztott tárgyak, és vajon mi köti össze őket. A foglalkozást jelnyelvi tolmácsok segítették.
A4. Ezt a tárgyat szeretném neked megmutatni!
Inkluzív foglalkozás vak diákok és tipikus fejlődésű diákok részére
Foglalkozásvezető: Molnár József
A foglalkozás résztvevői 5-5 spontán kérdés feltevése és megválaszolása után párokat alkottak, így fedezték fel közösen a kiállításokban taktilisan is megismerhető tárgyakat. Párokban választottak a kézbe vehető demonstrációs tárgyak közül, és a tárgyakhoz kapcsolódó személyes élményeiket is megosztották egymással.
A5. Interaktív foglalkozások cigány kultúráról és identitásról
Szemléletformáló foglalkozás tipikus fejlődésű diákok részére
Foglalkozásvezetők: Szénási Szilvia és Ignácz Judit az UCCU alapítvány munkatársai
Az UCCU Roma Informális Oktatási Alapítvány az Istennel talállak, testvérem! – Cigány történetek című kiállításhoz kapcsolódóan tartott szemléletformáló foglalkozást a diákok számára. A program középpontjában a roma kultúra és identitás kérdései álltak. A cél az volt, hogy a diákok minél több információra, és személyes tapasztalatra tegyenek szert a romákkal kapcsolatban és minél nyitottabbá váljanak egymás és a külvilág iránt.
B1. Táncoljunk együtt!
Inkluzív foglalkozás gyengénlátó diákok és tipikus fejlődésű diákok részére
Foglalkozásvezető: Kolostori Ráhel néptáncpedagógus
A foglalkozás során a diákok egyszerű bizalomjátékok segítségével hangolódtak rá a közös táncra. Az oldott légkör megteremtése után az egyszerűen megtanulható táncelemek megismerése következett. A program elsődleges célja a néptánchagyomány nyújtotta örömök közös megélése volt.
B2. + B5. MÉTA MOZI – interaktív filmklub
Inkluzív foglalkozás mozgássérült diákok és tipikus fejlődésű diákok részére
Foglalkozásvezető: Csorba Judit muzeológus
A Néprajzi Múzeum válogatott archív filmjeinek megtekintését követően a diákok közösen keresték meg a filmek által felvetett problémákra adható megoldásokat egy interaktív filmklub formájában. A tanulók Boglár Lajos: A sámán nyaklánca című dokumentumfilmjével ismerkedtek meg és az indiánok közösségén belül létrejövő változásokat figyelték meg a civilizált társadalom közeledését követően.
B3. MÉTA épületséta
Inkluzív foglalkozás siket és hallássérült diákok és tipikus fejlődésű diákok részére
Foglalkozásvezető: Tőkés Réka és Takács Éva múzeumpedagógusok
A 150 éves Néprajzi Múzeum új épületével és az intézmény látogatók elől elzárt tereivel ismerkedhettek meg az épületsétán részt vevő diákok játékos módon. A foglalkozást jelnyelvi tolmácsok segítették.
B4. Szólaltassuk meg!
Inkluzív foglalkozás vak diákok és tipikus fejlődésű diákok részére
Foglalkozásvezetők: Maczó Villő muzeológus és Tóth Olivér Artúr zenész és drámapedagógus
A foglalkozás célja a demonstrációs hangszerek megismerése és közös zenei élményhez való felhasználása volt. A kézbevehető hangszereket egy muzeológus és egy zenész drámapedagógus segítségével keltették életre.
Az „A” és a „B” csoportok helyet cseréltek a 45 perces foglalkozások után. Az „A” csoportok az összetettebb foglakozásokkal kezdtek, míg a „B” csoportok a könnyedebb programokkal indították a napot.
A délelőtti programokat a siket és hallássérült diákok kórusának bemutatója, és egy visszajelzés fal közös megalkotása zárta A Mozaik Múzeumtúra munkatársai ezt követően adták át ajándékaikat a gyerekeknek és kísérőiknek.
Inkluzív Nap középiskolás tanulók számára (14:30 – 17:00)
Délután a középiskolások alacsonyabb létszámban vettek részt az Inkluzív Napon, így 14:30 és 17:00 között az 1-es és a 4-es csoportok számára fejlesztett programok valósultak meg.
Hatások, visszajelzések:
Az Inkluzív Nap során már láthatóvá vált a program pozitív hatása. A foglalkozást tartó szakemberek mellett a gyógypedagógusoknak lehetőségük adódott tanítványaikat ebben a különleges helyzetben megfigyelni. Molnárné Hegedűs Alexandra, a Hallássérültek Budapesti Tanintézetének gyógypedagógusa így fogalmazott az eseményt követő sajtótájékoztatón: „Az egyik tanulóm, aki elképesztően nehezen kommunikál, már a foglalkozás elején leírta és megmutatta a többieknek, hogy Leó vagyok, tehát azonnal nyitott feléjük. Csodás délelőttöt töltöttünk együtt a múzeumban.” Gyulai Andrea, a Vakok és Gyengénlátók Iskolájának gyógypedagógusa ezt emelte ki: „A diákjaim ritkán találkoznak látó gyerekekkel és fontos, hogy ezt megtapasztalják. Kell a kapcsolódás, és a közös feladatok révén egymásra hagyatkozva haladtak. Bizalmi kapcsolat alakult ki idővel, ahogy a testi érintés megtörtént közöttük. Mikor egy fogyatékos gyermek aktív résztvevője lehet egy dolognak, az nagyon felemeli, segít neki. Fantasztikus élményt kaptak a diákok, még most is felemlegetik az ottani történéseket.” Fontos kiemelni, hogy a résztvevő gyermekek és pedagógusok mellett a Néprajzi Múzeum kollégái is rengeteg meghatározó tapasztalatot szereztek az Inkluzív Nap megvalósítása során. Az intézmény „nyitott, hozzáférhető és befogadó” jellegének megvalósításához ezek a tapasztalatok elengedhetetlenek.
Együttműködések:
A megvalósítás a Néprajzi Múzeum főosztályainak együttműködésével, és a Nemzeti Kulturális Alap, illetve az Örökség Kultúrpolitikai Intézet támogatásával történt.
Adaptálhatóság:
A múzeumok sajátosságaihoz igazodva a komplex projekt részletekre bontható, a résztvevők és a programok száma is arányosan csökkenthető. A foglalkozások redukálásától függetlenül a programokat minden esetben a résztvevő diákok speciális igényeihez igazodva, a tanulókat nevelő pedagógusokkal együttműködve szükséges létrehozni. Az előkészítésbe be kell vonni a fogyatékossággal élő diákokkal való közös munkában járatlan kollégákat és gyógypedagógiai szakembereket is.
Összegzés:
Az Inkluzív Nap jelentősége, hogy a 10-16 éves korosztály számára lehetőséget tudott adni a természetes együttlét örömeinek megtapasztalására fogyatékossággal élő és tipikus fejlődésű diákok között. A kezdetben elfogult gyerekek feloldódtak, a közös tevékenységek segítették őket a természetes kommunikáció kialakulásában. Minél korábban lehetőséget teremtünk erre az együttlétre, annál nagyobb az esély, hogy ne alakuljanak ki félelmek, szorongások a csoportok között. Mivel a nap során a különböző fogyatékossággal élő diákokból álló csoportokat fogadtunk, ők is kapcsolatba kerültek egymással, így a csoportok sokszínűsége miatt nem érezhették magukat idegennek a múzeumi közegben, a kavalkád részeivé váltak. A múzeum munkatársainak együttműködése lehetőséget biztosított a fogyatékossággal élő gyerekekkel való kapcsolatba kerülésre olyan munkatársak részére is, akiknek nem volt ezzel kapcsolatban korábbi tapasztalatuk. A múzeumi frontszemélyzetre is jelentős hatást gyakorolt a program, ahogy látták a gyerekek együttműködésének természetességét, és bízunk benne, hogy az egyéni látogatók számára is emlékezetessé vált ez a nap.
Kolostori Kincső és Molnár József múzeumpedagógusok
