A Hands On! - International Association of Children in Museums, a gyermekmúzeumok nemzetközi egyesülete a FRida & freD Gyermekmúzeummal (Graz) és ZOOM Gyermekmúzeummal (Bécs) közösen 2021. november 9. és 12. között szervezte meg a 13. konferenciáját. A két évenként megrendezett konferencia idei tematikája a jövő volt. Az előadások és workshopok azt a kérdést járták körbe, hogy vajon miképpen alakul a gyerekek és múzeumok kapcsolatának a jövője: milyen eszközökkel, módszerekkel lesz szükséges dolgozni, milyen témák lesznek relevánsak, vagy hogy mennyire lesz diverz a jövő közönsége, és őket milyen módszerekkel lehet majd elérni.
A Hands On! egyesület általános célja a gyerekek és fiatalok oktatásának fejlesztése nem csak gyerekmúzeumokban hanem általában véve a múzeumokban, illetve tudományos és kulturális intézményekben.
Az idei volt a Hands On! egyesület első olyan konferenciája, amit kizárólag az online térben rendeztek meg. (A korábbi évek konferenciáinak előadásai meghallgathatóak a honlapjukon.) A konferencia szervezői tudatosan kihasználták a technika adottságait, hogy a fizikai távolságból adódó személytelenséget enyhítsék és a légkört emberközelibbé varázsolják, így egy igen kreatív online konferenciát szerveztek, diákok bevonásával. Emellett a konferencia trailer videójában szereplő hörcsög, rohamosztagos és a klímaváltozásra figyelmet felhívó jegesmedve karaktere is végig kísérte a konferencia résztvevőit.
A konferencia szervezésébe bevont diákok a programok felkonferálásában vettek részt, olykor felhős ég vagy tengerparti háttér előtt. A konferencia napi programjai délután 2-kor kezdődtek, Jörg Ehtreiber, (a Hands On! elnöke és a Frida & freD Gyermekmúzeum igazgatója) illetve Andrea Zsutty (a ZOOM Gyermekmúzeum igazgatója) köszöntőjével. A konferencia résztvevői minden nap egy-egy kiemelt előadáson, kerekasztal-beszélgetéseken illetve workshopokon vehettek részt. Az előadások és workshopok szüneteiben, illetve a délelőtt folyamán a résztvevőknek lehetőségük volt informális beszélgetésre is az online térben, amelyeknek egyrészt célja volt, hogy projektjeiket egymásnak bemutathassák és szakmai kapcsolatokat építsenek.
Az első nap kiemelt előadója Johanna Pirker volt, aki a múzeumi szférán kívülről jött: informatikus, játékfejlesztéssel és játék kutatással foglalkozik, illetve a graz-i University of Technology-n oktat. Pirker It’s not a game. It’s a game changer című előadásának célja volt rámutatni, hogy a számítógépes játékok, videojátékok és a VR (virtual reality, virtuális valóság) fontos és releváns módszere lehet a múzeumi tanulásnak. Ugyan nem tagadja az új technológiák káros hatásait, de arra hívta fel a figyelmet, hogy a technológia már a fiatalok mindennapjainak része, és a káros hatások ellen fontosabb a felelős használatuknak a megtanítása. Pirker úgy gondolja, hogy a digitális technológiáknak fontos szerepe lehet a múzeumok programjaiban, hiszen a technológia és interaktivitás segíthet átadni és átélhetővé tenni a múzeumi tartalmakat, illetve a párbeszédre épülő kölcsönös tanulásnak is fontos terepe. Másrészt a diákok által használt, leginkább a szórakozásra (pl. TikTok) vagy videojátékok streaming közvetítésére használt felületeken (pl. Twitch) közvetlenül és nem csak a szülőkön és tanárokon keresztül érhetik el a célközönséget.
A második napon kiemelt előadás helyett a résztvevők az Andrea Zsutty által moderált Future Talk beszélgetést hallgathatták meg. A beszélgetésben Elizabeth Feinig és Anna Krez (a Museums for Future projekt társalapítóiként) illetve Sarai Lenzberger (a Home of 21st century education projekt csapattagjaként) vett részt. A Museums for Future azokat a múzeumokat és múzeumi törekvéseket fogja össze, amelyek szerepet vállalnak a környezetvédelem területén, a klímaváltozással kapcsolatos programok szervezésével, közönségük informálásával és a klímasztrájkok támogatásával együtt. A Home of 21st century education projekt a Hands On! egyesület keretén belül jött létre, hogy tanulmányozzák és megfogalmazzák azokat a kritériumokat és sztenderdet, amelyek a gyerekek múzeumi oktatásában elengedhetetlenek.
A projektek ismertetése után a projekteknek és a múzeumoknak a fenntarthatóságban vállalt szerepéről folyt a beszélgetés. Többek között Andrea Zsutty azt a kérdést tette fel, hogy a jövőben a természettudományos vagy kulturális témák relevanciája lesz-e nagyobb, utalva arra a feltételezésre, hogy a klímaváltozással felértékelődhetnek a természettudományos témák. A válaszok egyöntetűek voltak arra vonatkozóan, hogy ez nem vagy-vagy kérdés. Sarai Lenzberger kiemelte, hogy a fenntartható társadalom kialakításában a környezeti problémák szorosan összefüggenek a társadalmiakkal is és a Home of 21st century education projektben a kettőt ugyanolyan fontosságúnak kezelik. Anna Krez azt hangsúlyozta ki, hogy témától függetlenül nem csak arra kéne figyelnie a múzeumoknak, hogy milyen tartalmat és azt hogyan adják át, hanem hogy a múzeum olyan színtér is legyen, ahol a gyerekeket és fiatalokat meghallgatják, komolyan veszik ötleteiket, aggodalmaikat, mindazokat, amik őket érdeklik és foglalkoztatják.
A harmadik nap kiemelt előadója Elizabeth Rasekoala volt, aki szintén a múzeumi szférán kívülről jött, vegyészmérnöki végzettséggel, az African Gong (tudományok és technológia népszerűsítéséért és kommunikációért felelős pánafrikai társaság) elnökeként. Rasekoala Future-proofing today’s children and youth to become scientifically engaged future adults című előadásának központi gondolata a gyerekeknek és fiataloknak a jövő kihívásaira való felkészítésének fontossága volt. Rasekoala a természettudományos és technológiai fejlődésekkel kapcsolatos etikai és társadalmi következményeket emelte ki, mint kihívást. Rasekoala szerint a múzeumi edukációnak egyik legfontosabb célja az lenne, hogy a tudományok iránti kíváncsiságot már kiskorban felkeltsék. Ezen belül kiemelte a múzeumok dekolonizációs törekvéseivel kapcsolatban a különböző történeti tudások, szemléletek, perspektívák beemelését, a toleranciára való nevelést, illetve a kritikai gondolkodás tanítását. Emellett a klímaváltozással kapcsolatos dilemmákkal kapcsolatban kiemelte, hogy a környezettudatosságra nevelésben a gyerekeknek a természettel való személyes és kölcsönös kapcsolat megtapasztalása és megértése nélkülözhetetlen.
Az utolsó, pénteki nap kiemelt előadását Richard Sandell és Ceciel Brouwer tartotta meg az emberi jogok és gyermekjogok témájában. Sandell és Brouwer mindketten Leicester-ben a Research Centre for Museums and Galleries és a Leicester-i Egyetem kutatói. Sandell munkásságának fókusza a múzeumoknak az emberi jogok, társadalmi igazságosság és egyenlőség területén vállalt szerepei és lehetőségei, Brouwer pedig kiemelten a gyerekjogok és múzeumok kapcsolatával foglalkozik.
Sandell rövid bevezetőjében kiemelte, hogy a múzeumok ugyan egyre növekvő szerepet vállalnak a társadalmi egyenlőség és emberi jogok kérdésében, de a gyermekjogokkal kapcsolatban még elmaradottabbak a kezdeményezések. Ceciel Brouwer előadásának központi gondolata volt, hogy a gyerekek szemszögét, szempontját ugyanazon a szinten kell kezelni, mint a felnőttekét vagy bárki másét. Amellett érvelt, hogy a múzeumoknak olyan szinten kell gyerekközpontúnak lenniük, hogy ne csak egy szekcióját dedikálják a gyerekeknek és fiataloknak, hanem az egész múzeumi szervezetre és infrastruktúrára ki kéne terjeszteni azt a törekvést, hogy számukra is biztonságos és inkluzív múzeumi tér álljon rendelkezésre.
Az utolsó programon Marielle Pals (a holland Tropenmuseum-ból) moderálta beszélgetésben a konferencia előadói, Johanna Pirker, Elizabeth Rasekoala, illetve Richard Sandell és Ceciel Brouwer reflektáltak az elmúlt napok tanulságaira. A beszélgetésben új témaként merült fel a gyűjtemények szerepe, az, hogy a jövőben milyen szerepük lesz, miközben sok múzeumban tapasztalható, hogy a tárgy-központú bemutatást az emberi, társadalmi központú bemutatás váltja fel.
A konferencia központi gondolataként többször is elhangzott az, hogy a gyerekeket és fiatalokat önálló véleményalkotóként kell a múzeumoknak meghallgatnia, nézőpontjukat komolyan venni, függetlenül attól, hogy a klímaváltozással kapcsolatos természettudományos témákat, vagy (az egyébként ezzel szorosan összefüggő) társadalmi és kulturális témákat, együttélést és sokszínűséget tesszük középpontba. Kiemelték a reszponzivitást, a párbeszédet, illetve a múzeumok és a programjaikba bevont gyerekek és fiatalok közti kölcsönös tanulás szükségességét.
A konferencia záró programjaként kiosztották a gyermekmúzeumok szövetségének díját (CMA Award), amit az Európai Múzeumok Akadémiájával (European Museum Academy) együtt alapítottak. A díjra 34 intézmény jelentkezett, amelyekből a szervezők 12 (Svédországból, Hollandiából, Finnországból, Írországból és az Egyesült Királyságból jelentkező) múzeum programját választották ki a legjobbaknak és látogatták meg őket online az elmúlt hónapokban. A díj szerencsés nyertese a holland szabadtéri múzeum lett, ami a Restart nevű, bevándorlók helyzetével kapcsolatos érzékenyítő múzeumpedagógiai foglalkozással jelentkezett a díjra. A díj magába foglalt 5000 Euró nyereményt, illetve Miffy nyúl (aki a sarlósejtes vérszegénység betegség elleni küzdelem nagykövete lett) bronzszobrát, amit a nyertes a következő díjátadóig őriz meg.
A következő Hands On! konferenciát 2023-ban, Belgiumban, Mechelenben fogják megrendezni.
