Dr. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója „A múzeumigazgató és a mesterséges intelligencia” című előadását a Múzeumi jövőképek – kihívások és lehetőségek, a múzeumi struktúra- és szemléletváltás kérdései, a mesterséges intelligencia szerepe és hatása című országos múzeumigazgatói konferencián, Visegrádon, 2026. szeptember 30-án tartotta.
Az országos múzeumigazgatói értekezletek – miként számos más hasonló szakmai tanácskozás – szervezésekor, előkészítésekor a témák és az előadások választásánál számos szempontnak kell érvényesülnie. Esetenként elhangzanak aktuális kultúrpolitikai indíttatású, iránymutató jellegű előadások vagy hozzászólások, és szerepelnek hangsúlyozottan az elméleti megközelítésre koncentrálók is. Meggyőződésem, hogy a hallgatóság, a résztvevők számára leginkább a konkrét gyakorlati hasznosíthatóságot ígérő – s jó esetben azt be is teljesítő! – előadások és hozzászólások a leginkább relevánsak. Ezért is jó a tematikus irányított kerekasztalok, ilyen szempontokra is ügyelő dinamikus alkalmazása, vagy a számos rövid esettanulmányként is értékelhető, tömör bemutatási lehetőségek szerepeltetése. Szándékaim szerint előadásom az utóbbi, az akár közvetlen gyakorlati ismereteket és esetleg segítséget is kínáló csoportba tartozik. Még akkor is így gondolom, ha tisztában vagyok azzal, mennyire más feltételrendszerek között működik az általam vezetett Néprajzi Múzeum az utóbbi esztendőkben, mint a hazai közgyűjtemények nagy többsége, és itt most nemcsak a kisebb létszámú, gyűjteményű vidéki intézmények állapotára gondolok, hanem bizony több, az általam vezetett intézményhez hasonló, vagy akár nagyobb, és komplexebb múzeumra is.
Természetesen nem profanizáló szándékkal jelzem, hogy a konferenciára választott egyik téma a szakmai – társadalmi közbeszédben, az emberek hétköznapjaiban is egyre elevenebben van jelen. Ezt igazolja XIV. Leó pápa májusi enciklikájának[i] a közzététele is, melyben a katolikus egyházfő hangsúlyozza, hogy amit a mesterséges intelligencia ma az emberiséggel tesz, ugyanolyan mélyreható és ugyanolyan veszélyes, mint amit az iparosodás tett a világgal a 19. század végén. S miként az ipari forradalmak közvetlen hatással voltak egykor a múzeumok társadalmi szerepvállalására és természetes módon a működésükre is, éppígy befolyásolja a mesterséges intelligencia az általunk vezetett intézmények hétköznapjait is a jelenben.
Remélem, hogy a következő 12 pontban összefoglalni szándékozott, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismeretek, szempontok minden közgyűjteményi vezető számára hordoznak releváns információt.
1. Az első, amit ezzel kapcsolatban nyomatékosan hangsúlyozni kívánok, hogy semmilyen szempontból nem helyettesíti a mesterséges intelligencia a természeteset. Továbbra is ez utóbbi kell, hogy maradjon minden múzeumigazgató legfontosabb erőforrása, gyakorlatilag minden, az intézménnyel, a vállalt küldetéssel kapcsolatos kihívás esetében! Az persze szintén evidens, hogy nem minden esetben van ráhatásunk az intézményünket körülvevő szereplők megfelelő természetes intelligenciájának jellegére. Leó pápa szerint az AI jelentette kihívás elsősorban nem technológiai, hanem antropológiai jellegű, mivel a mesterséges intelligencia egy filozófiai szinten régóta hangoztatott kérdéssel szembesíti az emberiséget: mit ér az emberi kreativitás, a munka, a kapcsolatok és a tudat, ha gépek is elvégezhetik ezeket? Hogyan kezdjünk hozzá az intézményünk működésével összefüggésben a mesterséges intelligencia tudatos szerepvállalásának előkészítéséhez?
2. Az AI már nem számít technológiai újdonságnak, hanem egyre inkább alapvető eszköz. Mint arra Kómár Éva, már egy, az alapfogalmakat is kiválóan tisztázó 2023-as tanulmányában fölhívta a figyelmet, a mesterséges intelligencia kutatások több évtizedre nyúlnak vissza, azonban világszerte csak a 2010-es évek végén terjedtek el.[ii] Ennek ellenére sok intézménynél-múzeumnál az egyéni kísérletezés és felügyelet, szabályozás nélküli használat szintjén marad az AI. Ugyanakkor az AI használata valódi előnnyé válhat, ha az intézmény képes felismerni és gyorsan alkalmazni az általa kínált lehetőségeket. Számos aktuális vonatkozó ismeretet és tanulságot közölt a MúzeumCafé 110. smart. stratégia, innováció, technológia 2025/6. számában közreadott több tanulmány - az ezekben szereplő fontos megállapításokat nem ismétlem el.[iii] A hosszú távon működőképes AI-megoldások közös jellemzője, hogy beépülnek a hétköznapi működésbe. Vannak mérhető teljesítmény mutatóik, biztosított az emberi felügyeletük (itt jön újra a természetes intelligencia!), adat- és kockázatkezelési szempontból is megfelelnek, és képesek alkalmazkodni a magyar kulturális életet folyamatosan jellemző, változó környezethez is. Első lépésként az intézményében már sporadikusan megjelenő mesterséges intelligenciával összefüggő tevékenységi elemeket célszerű fölmérnie minden vezetőnek.
3. Ahhoz, hogy az AI-t egy múzeum hosszú távon sikeresen használja, elengedhetetlen a tudatos, jól strukturált bevezetés, amely nem csak az érintett technológiára, hanem a teljes működésre, az érintett folyamatokra és a felelősségi keretekre is kiterjed. Ez utóbbi jelentőségét az igazgatók, intézményvezetők számára talán nem szükséges külön hangsúlyoznom. Az a célkitűzés kell, hogy teljesüljön, hogy a megoldások kontrollált módon épüljenek be a múzeumi működésbe. Meg kell tudnunk határozni, mely területeken van létjogosultsága az AI alkalmazásának és mit igényel a bevezetése. Az AI eredményes alkalmazásához elengedhetetlen a megfelelően kialakított utasítástervezés, amely hozzájárul a szakmai hitelesség fönntartásához.
4. Gyakori hiba, hogy nem tartalmi, hanem technológiai problémával kapcsolatban kezdik először az AI alkalmazást. Sokan elkövetik azt a hibát is, hogy alábecsülik annak a jelentőségét, hogy az AI-bevezetés egyszerre adat, kockázat, szervezet és változásmenedzsment kérdése. Ha a felelősségek és kontrollok nincsenek egyértelműen rögzítve, könnyen kialakul az ún. „AI árnyék”. Ez egy relatíve új fogalom, ami az érintett intézmény hivatalos jóváhagyása és kontrollja nélkül használt mesterséges intelligencia-megoldásokat jelenti. A jelenség gyorsan terjed múzeumi környezetben is! Hiszen az AI eszközök viszonylag könnyen elérhetők és hatékonyabb munkavégzést tesznek lehetővé, ugyanakkor komoly adatvédelmi és reputációs kockázatokat hordozhatnak a múzeumokban őrzött érzékeny adatok kezelése terén. Ezek közé tartozhatnak: nyilvános AI chatbotok, ingyenes szöveg-, kép- vagy videógeneráló szolgáltatások, AI-alapú fordító vagy dokumentumelemző rendszerek, nem engedélyezett AI böngésző bővítmények és online segédalkalmazások. Különösen fontos, hogy számos ingyenes AI szolgáltatás a feltöltött vagy megadott adatokat felhasználhatja saját modelljeinek tanítására, ami különösen vállalati környezetben nem elfogadható. Intézményi információk, gyűjteményi dokumentumok, belső levelezések vagy személyes adatok, külső AI rendszerekbe történő feltöltése nem megengedett.
5. Tapasztalataim szerint szükség van a kezdeti lépéseknél egy jól definiált AI-használati keretrendszerre, mely lefedi egyaránt a kockázatkezelést, a jogszabályi megfelelést és az adatkezelési elveket, etikai kérdéseket. Ennek kialakításában komoly lehetőségei és egyben felelőssége is van a szakmai szervezeteknek, melyek a nemzetközi vonatkozó tapasztalatok közvetítésében is élen járhatnak, s persze a fenntartónak, az illetékes állami terület felelős szereplőinek – s nyilván az érintett múzeumigazgatónak, aki fölismerve elemi érdekeit, ezekre a szempontokra érzékenyen hozza a kapcsolódó döntéseit.
6. Mivel az AI egy rendkívül hatékony eszköz, ha hibázik, a hiba is jelentős lesz. A biztonságos bevezetés érdekében célszerű szétválasztani a kísérleti és az éles működést. A bevezetési projektek tesztkörnyezetben, nem éles adatokon futnak, míg az éles rendszerek már szigorú kontrollra és egyértelmű felelősségekre kell, hogy épüljenek. A két szint között jól definiált döntési pontok biztosítják az átmenetet. S itt is a múzeumigazgatóké a főszerep. A múzeumigazgatók számára ezért a legfontosabb kiindulópont az, hogy néhány jól körülhatárolható problémára fókuszáljanak. Olyan területeket érdemes választani a múzeumi működésből, ahol a cél konkrétan definiálható, rövid időn belül mérhető eredmény érhető el, és a kockázatok is könnyen kezelhetők. Ezekre a kihívásokra már évekkel ezelőtt fölhívta a figyelmet a SOM vezetőjeként Varga Benedek is, a 2022 és 2025 között működött nemzetközi SHIFT projekt (érdemes a betűszó magyar nyelvű föloldását megismerni: „A kulturális örökség metamorfózisa kiterjesztett hipermédiás eszközökké”) tanulságait elemezve.[iv]
7. A Néprajzi Múzeum a fentiekkel összhangban az AI használatát nem egy-egy elkülönülő projektként értelmezi, hanem teljes működési modellként, amit a lehetőségei ismeretében tudatosan épít és alkalmaz. Ennek elemi része a múzeumon belül a dedikált vezetői felelősség és egy olyan keretrendszer, amely lefedi az AI teljes életciklusát, a tervezéstől a bevezetésen át, egészen az üzemeltetésig és a rendszeres monitoringig. Ez biztosíthatja, hogy az egyes kezdeményezések ne elszigetelten, hanem összehangolt módon épüljenek egymásra, illetve kapcsolódjanak. Csak felsorolás szintjén jelzem, hogy 2026. tavaszán az alábbi területeken már aktív szereplő volt az AI az intézményben: látogatói élmény támogatás, látogatóvizsgálat, műtárgy azonosítás/metaadatolás, motívumelemzés, automatikus kulcsszavazás, állományvédelmi monitoring, restaurálás optimalizálás, kommunikációs feladatok, marketing tevékenység, gazdasági iratkezelés, IT biztonság. Az intézmény tapasztalatszerzési céllal kísérleti projektben is együttműködött a MOME-val.[v]
8. Problémát jelent, hogy a hazai múzeumok általában nem rendelkeznek megfelelő infrastruktúrával. Minden AI-alapú rendszernek, de különösen a mélytanuláshoz használt neurális hálózatoknak nagy mennyiségű adaton kell gyors számításokat végezniük, amihez erős informatikai háttérre van szükség. Jelenleg hiányzik a kellő számú és végzettségű munkatárs is a múzeumokban. Olyan kollégákra lenne szükség, akik átlátják és értelmezni tudják a fejlesztés egyes szakaszait. Munkáltatói/igazgatói kihívás, hogy a versenyképes tudással bíró szakember bérezése a mai múzeumi bérszínvonalon kezelhetetlen. Mind az informatikai infrastruktúra, mind a humánerőforrás fejlesztése nagyobb anyagi támogatást igényel. Az AI bevezetése a múzeumokban ugyanakkor egyáltalán nemcsak anyagi, technológiai és működési kérdés, hanem emberi dimenzióval is bír, hiszen a munkavállalók gyakran bizonytalanok az AI irányában. A sikeres integráció (csak óvatosan ezzel a fogalommal a magyar múzeumi – közgyűjteményi világban!) érdekében, az igazgató részéről a transzparens kommunikációt a lehetőség szerint elérhető képzésekkel, egyértelmű szabályrendszerrel és aktív munkavállalói bevonással kell támogatni. A bizalom akkor tud kialakulni a munkavállalókban, ha a múzeum átláthatóan működik, és a kollégák az AI-t nem a munkájuk helyettesítőjeként, hanem a mindennapi feladataik támogatására és egyszerűsítésére szolgáló eszközként értelmezik. Biztosítania kell a munkáltatónak a munkatársak számára a gyakorlási/képzési lehetőségeket. Ezért is üdvözlendő, hogy már 2025-ben A mesterséges intelligencia múzeumi alkalmazási lehetősége című továbbképzést indított a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ. A munkaerőpiaci hatások máris tapasztalhatóak pl. a kommunikációs és marketing szakemberek, grafikusok, fordítók érezhetik a bőrükön ezt az átalakulást. A múzeumainkban gyakori repetitív, adatokkal dolgozó munkakörök is gyorsan át fognak alakulni. Ez lesz a legfontosabb munkavállalói készség 2030-ban.[vi]
9. Fontos kitérnünk a múzeumok társadalmi megítélésében, az ún. magas bizalmi index, a hitelesség területén felbukkanó kérdéskörrel az AI vonatkozásában. A közvélekedés – és saját magunk – szerint is „hiteles helyként” működő múzeum és az AI-generált tartalmak összekapcsolása, sem a szakma, sem a múzeumi közönség fülében nem cseng túl jól. S közben az „AI-slop” – „digitális moslék” ömlik ránk, és hónapról hónapra valószínűleg tovább nő majd a mennyisége, miután egyre olcsóbbá és egyszerűbbé válik egy-egy ilyen tartalom legyártása. A világtendenciaként is értékelhető – s a hazai környezetben is radikálisan változó/gyengülő szabadság és hitelesség problémája, eddig a múzeumokat még nem gyengítette érdemben.[vii] Az viszont a minimális elvárás kell, hogy legyen, hogy ha egy kiállítás, publikáció, kommunikációs vagy marketingtartalom, ismeretközvetítési-múzeumpedagógiai produktum megvalósításához a múzeumi közösség AI-t használt, akkor ezt köteles legyen jelezni! Amíg nincsen egyértelmű jogszabályi környezet, addig az önszabályozás kell, hogy működjön – s ebben az igazgató szerepvállalása megint csak nem kérdéses. A felelős AI-használati tudás átadása is megjelenik a múzeumi küldetési elemek között, belátható időn belül. S itt rögtön jelzem, hogy a hazai felsőoktatási együttműködéseknél is indokolt, a múzeumi területtel kapcsolatosan az AI-al összefüggő nyitottság és reakció. A munkaerő-utánpótlás – persze ha lesz erre társadalmi és fenntartói igény – már elképzelhetetlen az AI-t a múzeumokban alkalmazni képes fiatal kollégák célzott felkészítése nélkül.
10. Nem várhatunk csodát a mesterséges intelligencia múzeumi alkalmazásától. Különösen elgondolkodtató az, hogy az AI olyan magabiztosan beszél bármiről, mint az esti vacsorán melletted ülő múzeumigazgató kolléga, aki egy üveg bor – vagy némi pálinka – elfogyasztása után úgy érzi, hogy megfejtette az egész világot. Az AI működéséről mára igazolt ún. hallucináció, azaz a nem létező dolgok tényként beállítása súlyos adatvédelmi és hitelességi kihívásként jelentkezik. De nem tehetünk úgy sem, mintha nem vennénk tudomást az AI létezéséről. Egy Microsoft felmérés szerint a magyarok a világon a top 20-ban vannak AI-felkészültségben és alkalmazásban. Ez a vállalati szférára igaz, hangsúlyozom, mielőtt bármely igazgató kolléga elbizonytalanodna és kardjába dőlne, amiért nem alkalmazza máris a mesterséges intelligenciát bravúrosan a mindennapokban. Tehát itt van velünk egy térben és időben, és virulensebb, mint bármi, amit korábban ismertünk, mint forradalmi változást generáló jelenséget a világunkban.
11. Továbblépésként érdemes lenne egy országos kutatást végezni a mesterséges intelligencia múzeumi alkalmazásának jellemzőivel összefüggésben. S a megismert aktuális adatok – melyekről nyilván tudnunk kell, hogy mire véget ér a kutatás, már messze meghaladja azokat az idő – irányokat és trendeket minden bizonnyal kirajzolnának. Az UNESCO és az ICOM idén nyáron online felmérést végzett a mesterséges intelligencia használatáról. A kérdőív célja az volt, hogy feltérképezze a múzeumok MI használati szokásait, beleértve a lehetőségeket, a kihívásokat és a vonatkozó új igényeket is. Terveik szerint a kutatás eredményei hozzájárulnak majd a múzeumok irányelveinek kidolgozásához és a jövőbeli kapacitásépítési tevékenységeihez, valamint egy közös UNESCO-ICOM jelentés elkészítéséhez, a mesterséges intelligencia múzeumokban történő felhasználásáról. A hat nyelven működő felmérés a következő oldalon volt elérhető: https://ee.kobotoolbox.org/x/6vxCcN5n.[viii]
A mesterséges intelligencia a következő 5-10 évben gyökeresen meg fogja változtatni a világunkat. Az országos múzeumigazgatói tanácskozás kiváló alkalom arra, hogy fölhívjuk a figyelmet egy lényeges szempontra. Az elszigetelt, mégoly körültekintően és profin menedzselt intézményi projektek is nagyon rövidlátó módon alakulnak. Éppen a sikeres nemzetközi mesterséges intelligencia fejlesztések igazolják a közös múzeumi adatterek használatának fontosságát. A magyar közgyűjtemények egyenként képtelenek lesznek annyi adatot előállítani, amennyire a tanuló rendszereknek szükségük van. Ettől most még elég távol vagyunk.
12. Viszont mindezek ismeretében se felejtsünk el még egy alaptételt. Az AI megoldásaira való fokozódó támaszkodással csak metonimikusan és nem ténylegesen kerül át a gépi térfélre a sok fontos kognitív funkció és szerep, ami valójában mindig az emberi oldalon horgonyoz. A múzeumi területen működő mesterséges intelligencia a múzeumok és a múzeumokban dolgozók munkájának köszönhetően is létezhet, nem pedig fordítva. Annak a szövegmennyiségnek, adattartalomnak a túlnyomó részét a múzeumokban állították és állítják elő, melyből az AI folyamatosan tájékozódik. A múzeumok az AI használata nélkül is tudnak dolgozni, legfeljebb lassabban és drágábban – hiszen ezt tették az utóbbi évszázadokban is – az új technológia viszont a szférában dolgozók munkája nélkül, nem lenne képes óriási felhasználói táborának friss, hasznos és nem utolsósorban hiteles válaszokat adni. Mindennek fényében úgy tűnik, hogy a múzeumi közösség – mint alapvetően kihagyhatatlan szereplő – dönthet arról, hogy milyen szinten támaszkodik a mesterséges intelligenciára a munkájában. S a döntéseket nagy százalékban bizony, az intézményeket vezető igazgatóknak kell és lehet meghozni a munkatársakkal egyeztetve.
Az előadás szövegének elkészítésénél a szerző nem használt mesterséges intelligenciát, csupán az illusztrációk esetében.[ix] A záró kép az elkerülendő veszélyes állapotot mutatja be…
Dr. habil. Kemecsi Lajos DSc
főigazgató
Néprajzi Múzeum
[i] https://www.vatican.va/content/leo-xiv/en/encyclicals/documents/20260515-magnifica-humanitas.html. Letöltés ideje 2026. május 26.
[ii] Kómár Éva. „Mire használjuk a mesterséges intelligenciát a múzeumokban?” MúzeumCafé 96 (2023): 29–51. https://muzeumshop.com/muzeumcafe-96szam-e-konyv. Letöltés időpontja: 2026. április 30.
[iii] Iványi-Bitter Brigitta: A mesterséges intelligencia és a kulturális homogenizáció problémája. In: MúzeumCafé 110. smart. stratégia, innováció, technológia. 2025/6. sz. 27-46. Keller-Gera Adrienn: A mesterséges intelligencia szerzői jogi kihívásai. In: MúzeumCafé 110. smart. stratégia, innováció, technológia. 2025/6. sz. 47-58. Bertók Gábor – Bruda Ildikó – Nagy Balázs: Hogyan segíthet a mesterséges intelligencia a régészeknek? In: MúzeumCafé 110. smart. stratégia, innováció, technológia. 2025/6. sz. 197-202.
[iv] Varga Benedek. „Mesterséges intelligencia bővíti az Orvostörténeti Múzeum lehetőségeit.” Magyar Múzeumok, 2023. https://magyarmuzeumok.hu/cikk/mesterseges-intelligencia-boviti-az-orvostorteneti-muzeum-lehetosegeit . Letöltés ideje: 2026. április 30.
[v] A tanulságokról lásd Iványi-Bitter Brigitta i.m. 36-43.
[vi] Vermes Ádám: Ez lesz a legfontosabb munkavállalói készség 2030-ban. In: AI IS NOW Iránytű a mesterséges intelligencia forradalmához. (Szerk. Ilku Miklós) Budapest, Inda Press Kft. 2026. 94-96.
[vii] Vö. Soós Gábor 2026. áprilisi írása. https://magyarmuzeumok.hu/cikk/bartok-es-az-algoritmus-kultura-felelosseg-es-szabalyozas-a-mesterseges-intelligencia-koraban Letöltés ideje: 2026. június 16.
[viii] https://ee.kobotoolbox.org/x/6vxCcN5n Letöltés ideje: 2026. június 4.
[ix] Ezúton is köszönöm Horváth Ádám munkatársam közreműködését.
