Egy titokzatos bolygó értelmezései festményeken, szobrokon, fotókon, hang- és videóinstallációkon keresztül. A Merkúr pereme címmel nyílik 2025. július 12-én a MűvészetMalomban Csontó Lajos, Deim Balázs, Fodor János, Lois Viktor, Martin Henrik, Márkus Péter, Nagy Barbara, Pacsika Rudolf, Richter Sára, Szűcs Márk és Vincze Ottó közös tárlata. A kiállításhoz kapcsolódva Lois Viktor különleges koncertet ad, megszólaltatva hangszerszobrát, és premier előtti vetítésen látható a róla készült portréfilm.
A kiállítás címe a Naprendszer legbelső és legtitokzatosabb bolygójának, a Merkúrnak a megismerésére irányuló, évek óta tartó űrmissziót helyezi fókuszba. Az égitest tudományos kutatására tervezett űrszondát még 2018-ban indították útjára, és bolygó körüli pályára állását eredetileg 2025 végére időzítették. Hét éve halad a célja felé, hogy az űrkutatások időszakában immár harmadik alkalommal fotókat és adatokat kapjunk a Merkúrról.
Már az ókori sumérok, görögök, rómaiak is figyelemmel kísérték a Földről szabad szemmel látható planéta működését. Naponta kétszer, a hajnali órákban és az esti szürkületben lehet észlelni, és gyors mozgása miatt kapta a görög istenek fürgelábú hírvivője, Hermész római megfelelőjéről, Mercuriusról a nevét.
Portál
A kereskedők, utazók patrónusaként ismert görög–római istenhez kapcsolódik minden olyan tevékenység, amelyhez leleményesség, ötletesség, jó rábeszélőkészség kell. Apollón lantját is Hermész készítette: a teknősbéka üres páncéljába feszítette a pendíthető húrokat. Mitológiai történetéből a későbbi századok is sokat merítettek, számos kereskedelmi cég és termék, kreativitást fejlesztő játék használja a Merkúr márkanevet. Attribútumai, a fürgeségét szimbolizáló szárnyas kalap és szárnyas saru mellett a kerükeión (caduceus), a szárnyakban végződő, kettős kígyó formájú hírnökbot azonban már spirituális jellegű hatalmát hangsúlyozza. Szabadon jár az isteni és az emberi szféra között, az egyensúlyteremtés, a világban ható ellentétek kiegyenlítése fűződik alakjához.
A megismerni kívánt külső világ és az emberi mérték kettőssége összegződik a kiállítás Merkúr-értelmezésében. A dimenzióváltások, az eltérő léptékek a legváltozatosabb műalkotásokon és műfajokon – festményeken, szobrokon, fotókon, hang- és videóinstallációkon – keresztül jelennek meg. E különös kontextusban a művész szerepe, zsenialitása, beavatottsága, értelmi és spirituális ereje is felértékelődik.
Lois Viktor: After Nirvana
A kiállítás egyik kuriózuma az Egyesült Államokból érkezett. Lois Viktor több mint harminc év tapasztalatát összegző, After Nirvana című legújabb hangszerszobra most először látható Magyarországon.
Lois Viktor: After Nirvana
Kurátor: Bodonyi Emőke művészettörténész
A kiállítás július 12-én, szombaton 17 órakor nyílik a MűvészetMalomban.
Házigazda: Borbély-Tardy Anna, a Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatója, köszöntőt mond: Gulyás József, Szentendre alpolgármestere, a kiállítást megnyitja: Andrási Gábor művészettörténész.
A hosszú évek óta az Egyesült Államokban élő szobrászművész, Lois Viktor most újra Szentendrén mutatja meg alkotását és két unikális koncertet is hallhatunk tőle. A megnyitó után, 18 és 21 óra között Indusztriális Lelki Levitáció címmel ad koncertet, és premier előtti vetítésen láthatjuk Szűcs Márk Ballaszt – A szobrok hangjai című portréfilmjét a Munkácsy-díjas alkotóról, aki különleges hangszerszobraival vált nemzetközi hírű művésszé.
A kiállítás 2025. július 13-tól november 30-ig, csütörtöktől vasárnapig látogatható 10 és 18 óra között.
Fotók: Deim Balázs
