A világ minden tájáról érkező kulturális szakemberek és képviselők ismét találkoztak a COP29-en, az ENSZ éves klímakonferenciáján 2024. november 15-én Bakuban, Azerbajdzsánban. A Kultúra-alapú Klímapolitikai Fellépések Csoportja (Group of Friends of Culture-Based Climate Action, továbbiakban GFCBC) tavaly a COP28-on Dubaiban, az Egyesült Arab Emírségekben alakult meg nemzeti kormányok és tudáspartnerek részvételével. Ez egy hónappal azután történt, hogy a Climate Heritage Network elindította nemzetközi felhívását, melyben arra szólította fel a klímakonferencia szereplőit, hogy a kulturális örökséget, a művészeteket és a kreatív szektorokat helyezzék a klímapolitika középpontjába.
A kezdeményezéshez több múzeumi szervezet is csatlakozott, köztük a NEMO és az ICOM is kifejezte támogatását. Az Egyesült Arab Emírségek és Brazília társelnökével több, mint 30 miniszter vagy kormány képviselője és elkötelezett kulturális szószólók nagy delegációja vett részt a világ minden tájáról, és elismerte a kultúra kulcsszerepét az éghajlatváltozás elleni fellépésben.
A november 15-én tartott második ülés célja az volt, hogy a miniszteri résztvevők, a Climater Heritage Network (CHN) és a GFCBC szakmai partnerei, mint az ICOM, ICOMOS és az ALIPH, közösen létrehozzák az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményének (UNFCCC) kulturális munkatervét. Ennek első lépéseként kezdeményezték, hogy az UNFCCC alárendelt testületei a 2025-ös bonni 62. ülésük előtt tartsanak munkaértekezleteket a kultúrával és az örökséggel kapcsolatos kérdések megvitatására. Itt készítenék elő azt a közös munkahatározatot, melyet a brazíliai Belémben megrendezett COP30-on terjesztenének elő. A kulturális munkaterv elfogadását a COP31-re tervezik.
A globális felhívás aláíróit Dana Firas jordániai hercegnő, a Climate Heritage Network különleges megbízottja és az UNESCO jószolgálati nagykövete, a kampány fő partnerét a European Heritage Hub-ot pedig Andrew Potts, az Europa Nostra örökségvédelmi és klímavédelmi tanácsadója képviselte. Dana Firas beszédében kiemelte, hogy mára több mint 40 ország és 1500 szervezet írta alá a Globális Felhívást. A mozgalom folyamatosan növekszik és világ minden tájáról csatlakoznak a kultúra szereplői, hogy felszólítsák a klímatárgyalókat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a kultúra teljes mértékben hozzájárulhasson az éghajlati megoldásokhoz.
Firas beszédében nyomatékosan hangsúlyozta, hogy „A kultúrában óriási lehetőségek rejlenek a rendszerszintű átmenetek felgyorsítására és növelésére a hőmérséklet-emelkedés korlátozása és a fenntartható fejlődés elérése érdekében. Ennek ellenére kevés figyelmet kap más lehetővé tevő feltételekhez képest, mint például a pénzügy és a technológiai innováció. Ez a kulturális szakadék súlyosan aláássa az éghajlati fellépés hatékonyságát”.
Annak ellenére, hogy a CHN által elindított kampány növekszik, a kultúra mégsem kerülhet fel a globális klímapolitika térkére. Dorine Dubois, az UNESCO kulturális szektorért felelős igazgatója úgy fogalmazott a The Art Newspaper-nek, hogy a kultúra „elfelejtett, döntő tényező, amikor a klímaváltozásról van szó”. Dobois a COP29 egyik rendezvényén beszélt a kultúra formális elismerését célzó kampányról. Azt mondta: „Ki kell emelni az éghajlatváltozás kultúrára gyakorolt hatását. Ha így folytatjuk, 2100-ra valószínűleg elveszítjük a világörökség részét képező összes korallzátonyt, és addigra a világörökségi gleccserek 60%-a eltűnik. A helyzet mind a kulturális, mind a természeti örökség szempontjából aggasztó. Az élő örökség szempontjából is nagyon aggasztó helyzet, mert sok szent hely elvesztéséről beszélünk.”
Mahnaz Fancy, az Egyesült Arab Emírségek (EAE) Kulturális Minisztériumának vezető művészeti kutatója így nyilatkozott a The Art Newspapernek: „A kreatív szektor egyik fő szerepe a társadalmi változások előidézése. A közvélemény és az éghajlatváltozással kapcsolatos magatartás megváltoztatásáról, a felelős magatartás ösztönzéséről egyéni szinten, közösségi szinten és vállalati szinten. Az alulról felfelé építkező hatalom megteremtéséről van szó.”
A bakui tárgyalások november 23-án zárultak le, viszont a kultúra és az örökségvédelem képviselői nem tudták elérni, hogy a kultúra formálisan is bekerül a következő hivatalos nyilatkozatba. Mivel a COP29-en nem fogadták el a kulturális műhelyre vonatkozó kérelmet, így kérdéses a COP30-ra tervezett cél elérése is.
Az érdekvédőknek annyit sikerült biztosítaniuk, hogy a COP29 egyetlen utalást tegyen a kultúrára a rendkívül vitatott kibocsátás-csökkentéssel foglalkozó mitigációs munkaprogramról (Mitigation Work Programme) szóló határozatban, amely a „városok: épületek és városi rendszerek” tárgyalásánál rámutat arra, hogy „a megoldásokat a szociokulturális és gazdasági kontextusokhoz kell igazítani.”
A Climate Heritage Network és a European Heritage Hub továbbra is folytatja a mozgósító kampányát és a következő évi brazíliai COP30-ra koncentrál.
