A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület 2023. május 8-án és 9-én rendezte a jubileumi X. Országos és VI. Nemzetközi Múzeumandragógiai Konferenciát Miskolcon Múzeumi tükröződés: Társadalom és környezet címmel. A szakmai program megvalósító partnere volt az EPALE Magyarország Támogató Szolgálat is, A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja projekt megvalósítója.
Az Egyesülettel közös idei munka folytatásaként a felnőttkori tanulás kortárs múzeumi lehetőségeit esettanulmányok, interjúk, jó gyakorlatok révén vizsgálták a múzeumandragógiai szakemberek, többféle témakörben. A közösségi múzeumi működés, a digitális tanulási környezet, a fenntarthatóság, a különböző korosztályok múzeumi megszólítása és az ő ismeretszerzési esélyeiket támogató marketing területén rövid szakmai tanulmányok, konkrét eseteket és példákat bemutató módszertani ajánlások születtek közel egy tucatnyi szerző tollából. A Magyar Múzeumok Online folyóiratban indított tematikus sorozatunkban ezekből az írásokból közlünk válogatott tanulmányokat.
A MOKK megalakulásától kezdve hangsúlyt fektet a hazai jó gyakorlatok megismerésére és a nemzetközi tudásszerzés előmozdítására a múzeumi, illetve a kulturális intézmények munkatársainak körében. Ezzel úttörőnek számít a magyarországi múzeumi szcénában.
A Cselekvő Közösségek – aktív közösségi szerepvállalás című projekt keretében például 12 nagyszabású nemzetközi tanulmányút valósult meg 2018 és 2019 között, az úticélok Erdély, Szlovákia, Ausztria, Szlovénia és Olaszország, Horvátország, Csehország, Lengyelország, Németország, Belgium, Hollandia, Dánia és Lettország voltak. A külföldi tanulmányutak 239 résztvevője közel 150 hazai település múzeumainak, könyvtárainak, kulturális közösségi helyeinek és kulturális civil szervezeteinek munkatársai köréből, illetve „A helyi identitás és kohézió erősítése” Európai Uniós pályázat keretében kulturális közösségfejlesztést megvalósító önkormányzatok vezetői és kulturális szakemberei közül került ki. A tanulmányutak célja az volt, hogy új inspirációkat adjanak a közösségek bevonására a résztvevőknek, akik olyan követendő múzeumi, könyvtári, illetve kulturális-közösségi jó gyakorlattal ismerkedtek meg, amelyek részben vagy egészében adaptálhatók saját intézményük lehetőségeihez igazítva.
A MOKK által gondozott Múzeumi iránytű kiadványsorozat 18. kötete Európai múzeumok közösségi részvételi gyakorlatai [1] címmel a projekt keretében megvalósított tanulmányutak közül tíz út tapasztalatait, és az így megismert jó gyakorlatokat összegezte. A kötet szerzői a MOKK azon munkatársai voltak, akik szakmai kísérőként vettek részt az utakon. Írásaik nyomán első kézből bontakoztak ki a nemzetközi múzeumi trendek az önkéntesek menedzselésére, a társadalmi és kulturális esélyegyenlőség fejlesztésére, a különböző kulturális intézmények együttműködésére és a hálózatépítésre vonatkozóan.
A sok inspiráló külföldi jó gyakorlat közül cikkünk témájához kapcsolódva a holland Street Art Museum Amsterdamot (SAMA) emelném ki, mely kortárs öko-múzeumként szemléletformáló munkát végez önkéntesek bevonásával. A helyi közösség fejlődéséhez, életminőségének javításához és a társadalmi párbeszéd kialakításához járul hozzá az utcai művészetet felhasználva:
„A társadalmi részvétel ötös skáláján a negyedik szintet, azaz az együttműködés szintjét képviseli, ami a partnerség teljeskörű megvalósítását jelenti: a szereplők meghallgatják egymás véleményét és konszenzusos döntést hoznak…Ugyanakkor a Street Art Museum közösséget is fejleszt, mivel a párbeszédek alkalmával összehozza az egyes lakóközösségek tagjait, akik megismerhetik egymás véleményét, és az elfogadás által képesek lesznek egyhangú döntést hozni a nekik feltett kérdésekben.
A múzeum működéséhez elengedhetetlen az önkéntesség intézménye. A még rövid múltra visszatekintő, a döntéshozók által gyakran meg nem értett, utcai művészetet felkaroló nonprofit szervezet lévén csekély bevételi forrásokkal rendelkezik, ezért nem tud állandó munkatársakat alkalmazni. A múzeum alapműködésével, kommunikációjával és gyűjteményének archiválásával kapcsolatos feladatokat a gyakornokok mellett az intézmény önkéntes támogatói látják el.”[2]
Tanulmányút Varsóban, a koordinátori hálózat tagjai, 2023, fotó: Milbich Andrea
A hazai közösségi múzeumi jó gyakorlatok megismerése céljából jó szívvel ajánljuk a Múzeumi iránytű sorozat 13. kötetét, mely Múzeumi közösségek – Közösségi múzeumok címmel jelent meg, és szintén online és ingyenesen letölthető a MOKK honlapjának Tudástárából, mely a szakmai tartalmak iránt érdeklődők számára szabadon hozzáférhető, és ezzel is hozzájárul a felnőttkori tanulás támogatásához.
A MOKK közreműködésével lefolytatott MúzeumokMa 2020 kutatás eredményei is azt támasztottak alá, hogy „…a múzeumoknak a jövője múlik azon, hogy mennyire tudnak az adott közösségekhez kapcsolódni.”[3] Fontosak ebben a tekintetben a formális közösségek (bejegyzett civil szervezetek, mint például a múzeumbaráti körök vagy a szakmai szervezetek) mellett a nem formális közösségekbe sorolható múzeumi önkéntesek, gyűjtők vagy gyűjtőkörök, illetve a nem civil szervezetként ténykedő hagyományőrzők is. A múzeum elemi érdeke a velük való aktív kapcsolattartás, és a kommunikáción túl a csoportra szabott edukáció, valamint a múzeumi munkatársak belső felkészítése a társadalmiasított múzeum működtetésére, az önkéntesek fogadására.
A tudásbázist képező múzeumi gyűjteménnyel a közösségek kapcsolata szorosabbra fűzhető az élethosszig tartó tanulás elvei szerint. A kultúra iránt érdeklődő, mentálisan aktív és széles kapcsolatrendszerrel, valamint kellő szabadidővel rendelkező szépkorúakban rejlő potenciált egyre több hazai múzeum ismeri fel. A miskolci Herman Ottó Múzeum első önkéntes felhívása például 2011-ben adta ki[4]:
„A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatósága május hónapban indítja el 40 órás „Múzeumi Autonóm Tanulás” elnevezésű tanfolyamát az idős, és szépkorúak részére, melynek célja a múzeumi önkéntesek felkészítése, a bevállalt feladataik elvégzésére.”
A múzeumi önkéntesek által teljesíthető feladatoknak, melyre fel kell készíteni őket, igen széles a tárháza. A lehetőségek a látogatói információszolgálattól és a tárlatok kivitelezésében nyújtott segítségtől a teremőrzésen át a közvéleménykutatásig, és adminisztrációs feladatok elvégzéséig terjednek. Ennek alapján elmondható, hogy a közösségi múzeum valóban sokrétű színtere a felnőttkori tanulásnak. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy az önkéntesek motivációjának fenntartásához nem elég egy alapozó képzést adni, folyamatos képzésre, az önkéntesek kompetenciáinak fejlesztésére van szükség. A tudatos önkéntesmenedzsment szorgalmazása a MOKK továbbképzéseinek is visszatérő eleme. A szintén a MOKK konzorciumi vezetésével megvalósult Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című projekt keretében kidolgozott és megtartott Frontvonal menedzsment című képzések kiemelten is foglalkoztak ezzel a témával.
Ugyanakkor a kulturális intézmények fenntartóinak az érzékenyítésére, képzésére is hangsúlyt fektetünk. A közösségfejlesztés és a helyi közigazgatás kapcsolata, egymásra gyakorolt hatása címmel egynapos online kurzusok sokasága zajlott le az elmúlt években a MOKK szervezésében. A tanfolyammal az önkormányzatok kulturális területért felelős dolgozói, különösen a TOP-5.3.1-16 és a TOP-6.9.2-16 Helyi identitás és kohézió erősítése című projektet megvalósító települések munkatársai szerezhettek rendszerezett ismereteket ahhoz, hogy az aktivitásukban megerősített helyi közösségeket és kezdeményezéseiket befogadni, támogatni tudják, ezáltal a közösségi aktivitás fenntartását segítsék. A kulturális közösségfejlesztéssel foglalkozó múzeumi, könyvtári, közművelődési szakemberek ismereteinek bővítésére pedig a 60 órás, Kulturális közösségfejlesztés gyakorlata című képzés szolgál.
Tanulmányút Varsóban, a Kopernikusz Tudományos Központban, 2023, fotó: Joó Emese
Folyamatosan törekszünk a múzeumi szakmai közösség támogatására, fejlesztésére is. Az országos lefedettségünket biztosító múzeumi koordinátori hálózat tagjai jelenleg önkéntes szerződéssel látják el feladatukat. A koordinátori hálózatba történő belépésük után a tagok koordinátori alapozó e-learning képzésen vettek részt. Évente több alkalommal szervezünk számukra egy-egy kurrens téma köré épített workshopokat, melyek lehetőséget teremtenek a hálózati tanulásra és a szakmai tudáscserére, valamint a közösségi kapcsolatok építésére. Idén a Közösségek Hetéhez kapcsolódva tartottuk Szentendrén a koordinátori műhelygyakorlatot. 2023 tavaszán pedig egy lengyelországi tanulmányúton jártunk múzeumi koordinátorainkkal, ezzel további lehetőségek nyíltak számukra az önfejlesztésre és a nemzetközi szintű szakmai kapcsolatépítésre. Az utazások lebonyolítására a MOKK, mint küldő intézmény 2022-ben nyerte el a lehetőséget az ERASMUS+ 2022-1-HU01-KA121-ADU-000064859 tanulási célú mobilitás program keretében.
Egyik múzeumi koordinátorunk, Szatmári Csilla szakmai beszámolójából emeltük ki a varsói tanulmányúttal[5] kapcsolatban az alábbi idézetet:
„Nagyon sok olyan ötletet láttam, amiket saját múzeumomban is tudunk majd hasznosítani a saját kiállításaink létrehozásakor. Figyeltem, hogy a tárlatokban hogyan érvényesül a különböző korosztályoknak szóló, többszintű, többrétegű információ átadás. Erre nagyon jó példákat találtam mind a Felkelés Múzeumában, mind a Polinban. Hasznos volt a kiállítások oktatásban való hasznosításának példáit is meghallgatni, a pedagógusok képzésében, tájékoztatásában mi is tudjuk majd követni ezeket. …Az oral history gyűjtés a mi múzeumunkban is nagy figyelmet kap, jó példát mutattak a lengyel kollégák a gyűjtés anyagának kiállításban való bemutatására illetve pedagógiai hasznosítására, erről a kollégáimat tájékoztatom.”
Az így megszerzett tudás és tapasztalat a koordinátorok által szervezett rendezvényeken és az általuk tartott szakmai tanácsadások során is továbbgyűrűzik, multiplikálódik. Hiszen a múzeumi koordinátori hálózat egyik fő feladata, hogy a jó gyakorlatokat gyűjtse, a múzeumi tudást terjessze és megossza az adott koordinátorok működési területéhez tartozó muzeális és oktatási intézmények munkatársaival.
Jegyzetek
[1] ARAPOVICS Mária, BERECZKI Ibolya, NAGY Magdolna (szerk.) 2019
[2] BAGYÓ Kinga – PACSIKA Márton – SZU Annamária 2019
[3] SZU Annamária 2021
[5] KAJÁRI Gabi 2023
Irodalom
ARAPOVICS Mária, BERECZKI Ibolya, NAGY Magdolna (szerk.): Múzeumi közösségek – Közösségi múzeumok. Múzeumi iránytű 13. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, 2018. https://mokk.skanzen.hu/admin/data/file/20180606/muzeumi-iranytu-13.pdf
[letöltés ideje: 2023.09.08.]
ARAPOVICS Mária, BERECZKI Ibolya, NAGY Magdolna (szerk.): Európai múzeumok közösségi részvételi gyakorlatai. Múzeumi iránytű 18. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, 2019. https://mokk.skanzen.hu/20191103muzeumi-iranytu-18
[letöltés ideje: 2023.09.08.]
BAGYÓ Kinga – PACSIKA Márton – SZU Annamária: Holland múzeumi jó gyakorlatok. In: ARAPOVICS Mária, BERECZKI Ibolya, NAGY Magdolna (szerk.): Európai múzeumok közösségi részvételi gyakorlatai. Múzeumi iránytű 18. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, 2019. 124–139.
https://mokk.skanzen.hu/20191103muzeumi-iranytu-18
[letöltés ideje: 2023.09.08.]
Gyakorlati útmutató. Intézményi önkéntes programok létrehozásához és működtetéséhez. Melléklet. Szakterületi jógyakorlatok gyűjteménye
[letöltés ideje: 2023.09.08.]
KAJÁRI Gabi: Újra mozgásban! Visszatekintés a múzeumi koordinátorok varsói tanulmányútjára. 2023
[letöltés ideje: 2023.09.08.]
ABSTRACT
THE COMMUNITY MUSEUM AS A PLACE FOR ADULT LEARNING
GOOD PRACTICES
This is a follow-up to the article titled ‘The community museum as a place for adult learning in the activities of the Museum Education and Methodology Centre’, which presents the activities of the Open-Air Ethnographic Museum – Museum Education and Methodology Centre (MOKK) that support museums and their respective communities in becoming locations for adult learning. The presentation includes several international study tours spanning through multiple European Union projects, which allowed local cultural and museum experts to learn about foreign good practices that could be adapted domestically. It also includes the results of the Museums Today 2020 research, which was realized in cooperation with the MOKK, as well as the several relevant training courses organized by the institution. The article also provides a brief overview on the awareness-raising initiatives of MOKK, which aim to help the development of the professional communities of domestic museums.
A cikk a Pulszky Társaság és az EPALE Magyarország projekt koordinátora, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal együttműködése révén született.
A szerző marketing, kommunikációs és disszeminációs szakértő a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központban, az EGYÜTTHATÓ! – Közösségi Múzeum díjátadó és konferencia szakmai felelőse.
