Dr. Katona András
(1938. február 20. – 2026. március 5.)
Katona András 1990. május elejétől 2006 február elejéig volt a Közlekedési Múzeum főigazgatója. E posztja betöltését megelőzően a Közlekedési Minisztérium főcsoportfőnökeként a Közlekedési Múzeum kormányzati fenntartói feladatait látta el, tehát személyes rálátása volt a múzeum mindennapi tudományos és közművelődési – mai szóhasználattal közönségkapcsolati (múzeumpedagógia, kommunikáció, rendezvények, stb.) – tevékenységére.
Az 1966-ban újranyitott Közlekedési Múzeumnak 1990-ig a közgyűjteményi vérkeringésbe való visszakerülés volt az elsődleges célja, amit az 1987-ben megnyílt, Schneller Vilmos tervei alapján elkészült városligeti új épületszárnnyal el is ért.
Katona András regnálása idején a Közlekedési Múzeum határozott fejlődést mutatott mind a tudományos kutatás, mind a gyűjteményezés, valamint a bemutatás, kiállítások terén. Egyben fontos figyelmet szentelt az épületek külső és belső megjelenésére is.
Elsőként a fogadóterek modernizálását, logisztikai átalakítását hajtotta végre, aminek révén a látogatók komfortosabban érkezhettek meg a múzeum épületébe. A színvonalas tudományos konferenciák megrendezése érdekében újult meg a 100 fő befogadására is alkalmas előadóterem. Ettől kezdve határozottan fellendült a múzeum tudományos élete. Nem csak saját rendezésű konferenciák kerültek megrendezésre, hanem sokkal nagyobb érdeklődés mutatkozott külső rendezésű események iránt.
1991-ben további intézkedéseinek köszönhetően átalakult a Tatai úti telephely. Modern pavilonokba beköltözhettek a restaurátorok, akik addig a 20. század elejére jellemző körülmények között dolgoztak. Korszerűsödött a műtárgyraktározás is azáltal, hogy szabadtéri, de fedett terek alakultak ki az épületek között. Megújultak az állandó kiállítások is. 1995-ben előbb az új hajózási-, majd az autós állandó kiállítás nyílt meg, melynek révén a kiállítóterek átláthatóbbá, a közönség számára érthetőbbé váltak.
1996-ban a magyar vasút megindulásának 150. évfordulójára átalakult a vasúti kiállítás. Az addig globális közlekedéssel (vasút, közút, hajózás, városi közlekedés, repülés) foglakozó központi csarnokban ekkorra egy profiltiszta magyar nagyvasúti közlekedéstörténettel találkozhatott a látogató.
1999-ben, a Közlekedési Múzeum megnyitásának 100. évfordulóján Katona András helyezte el azt az alapkövet a Múzeum főbejáratnál, amelyben az intézmény jelentősebb kortörténeti dokumentumai találhatók és 100 év elteltével nyitható majd fel.
2001-ben, a millecentenárium jegyében épült meg a „Hírességek Csarnoka”, ahol (akkori tudásunk szerint) végleges helyére került – az eredeti környezetet másoló installációkban – a Szent Jupát vitorláshajó, melyen Fa Nándor és Gál József vízi úton megkerülte a Földet. Itt kapott elhelyezés a Szajuz 35 visszatérő egysége (kapszulája) is, amellyel Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós 1980 májusában kéthetes űrküldetését befejezve földet ért.
A Közlekedési Múzeum korábbi, évi 5-7 időszaki kiállítása Katona András munkássága révén 15-18 darabra emelkedett, mely fokozott tudományos- és gyűjteményezési tevékenységre utal.
Főigazgatóként 16 évig állt a múzeum élén. Emberi tulajdonságairól elmondható, hogy következetes és igen céltudatos volt, csendben haladt, de nagyon sokat tett. Korábbi kormányzati tapasztalatait mind a személyi állomány nyugodt munkakörülményeinek biztosítására, mind a Intézmény anyagi fejlesztésére fordította.
Munkatársai szerették, felnéztek rá, hallgattak szavaira, bíztak a döntéseiben. Realista, korszerű gondolkodása példaértékű volt a múzeumvezetői körében.
Akik együtt dolgoztak dr. Katona Andrással, a mai napig szeretettel, jó szívvel emlékeznek rá.
Nyugodjék békében.
Merczi Miklós sk.
