Utazni mindig jó. Remek program a családdal, de alkalmanként kellemes ezt megtenni a kollégákkal is. A zalaegerszegi Göcseji Múzeum néhány munkatársa pedig mindig kapható egy-egy közös, élménydús hétvégi nap eltöltésére. Az úti cél ez alkalommal Graz volt. Habár számos csodás korabeli és modern alkotást láttunk a lüktető városban, a legtöbbször azóta is a gótikus kettős csigalépcsőt emlegetjük.
Az egykori stájer hercegi székhely hogy is fogalmazzunk: kívülről kicsit jellegtelennek tűnik, de a belső tere igazi csodát rejt. Az 1499-1500 között homokkőből épült és faragott, késő gótikus lépcsősor igazi kuriózum. Két ága külön-külön csavarodik fel, minden szinten néhány lépcsőfok erejéig egyesül, majd újra különválik. A lépcső a közép-európai építészet nem az egyetlen és nem a legkorábbi alkotása, de minden bizonnyal a legjelentősebb. A precizitás, a részletgazdagság és a konstrukció merészsége erre utal. A szabadon álló 49 kőlépcső – ami csak külső ívében kapcsolódik a lépcsőház falához - spirálisan szalad felfelé 7,5 méter magasra, majd néhány fok erejéig összekapcsolódik. Külön érdekesség, hogy 1506-ban a csigalépcső homlokzati részébe két római kori sírkövet belerejtettek. Számos kőfaragó jel tanúskodik az alkotók jelenlétéről, akik a munka során „szignójukkal” ellátták az építményt. A 15. században az íves jelek egyenes vonalakkal történő megjelenítése volt jellemző.
Szakemberek gyakran emlegetik a szétválás és az egyesülés elvét ennél a szerkezetnél, nem hiába hívják ezt az alkotásta megbékélés lépcsőjének. A helyiek nem meglepő módon a csókok lépcsőjének nevezik, a szerelmespárok minden emeleti találkozópontnál megpuszilhatjákegymást, majd elválnak és újra találkoznak egy csókra.
Maga a grazi csigalépcső építőmestere ismeretlen, de annyi bizonyos, hogy a spirális lépcső ötletét Peter Parlernek, a német származású cseh építésznek tulajdonítják, aki egyebek közt a prágai Szent Vitus Székesegyház megálmodója és 1371-ben a spirális lépcsőjének a kivitelezője. Az iker csigalépcsők legkorábbi fennmaradt ismert példánya Kassán található a Szent Erzsébet Székesegyházban, amelyet 1440 körül építettek. De kettős csigalépcsőt Leonardo da Vinci is tervezett: igaz, a Loire-menti Chambord kastélyban két ember haladhat felfelé és lefelé úgy, hogy sehol sem találkoznak.
Hiába, a grazi csigalépcsővel ellentétben Chambordban a megbékélés puszija elmarad.
