A megújuló Közlekedési Múzeum páratlan balatoni képanyagot digitalizált a nyár végére. A fotókon főleg a két világháború közötti kikötőépítések, parti munkák és a balatoni, balatonparti közlekedésben dolgozók társadalmi helyzetét érzékeltető életképek elevenednek meg. A Múzeum szakemberei a Balatoni Hajózási Zrt.-vel kötött együttműködésnek köszönhetőn dolgozzák fel a BAHART páratlan archívumát. Ennek első lépéseként egy unikális fényképanyag vált most elérhetővé és kutathatóvá.
A nyugati móló
„A BAHART fényképarchívumának feldolgozása révén egy olyan, eddig kevesek számára elérhető anyagot sikerült most közkinccsé tenni, amely nem csupán a kutatók számára lehet érdekes. A sosem publikált fotók főleg a két háború közötti Balatonról adnak újfajta képet. A Közlekedési Múzeum kiemelt feladatának tartja, hogy a hazai vállaltokkal való együttműködés keretében is segítse a közlekedés- és ipartörténet emlékeinek megőrzését és annak XXI. századi elvárásoknak megfelelő közzétételét is. Egy ilyen sikeres munkáról számolhatunk most be, miközben az értékes archívum feldolgozása tovább folytatódik.” – mondta el a projekt kapcsán Vitézy Dávid főigazgató.
A BAHART Zrt. és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum 2019-ben kötött együttműködést a BAHART Siófokon őrzött archív anyagainak átadásáról és az abban szereplő fényképnegatívok digitalizálásáról, katalogizálásáról és kutathatóvá tételéről. A Múzeumba került, összesen kilenc doboznyi archívumi anyag legnagyobb része fénykép, azon belül is elsősorban fekete-fehér (üveg) fényképnegatív, kis részben diapozitív. Ezek döntően ezüst-nitrát üvegnegatívok, szerencsére kevés sérülés, karcolás érte őket. Az év elején átadott, tekintélyes és korábban sosem publikált fotóanyagot a múzeum digitalizálási műhelye, muzeológusai, archívumi szakemberei több hónap alatt, aprólékos munkával dolgozták fel.
Medervonal kitűzés
A fényképanyag döntő többségben 1930 és 1940 között a Balatoni Kikötők Magyar Királyi Felügyelőségénél keletkezett. Emellett, kisebb részben a MAHART-os és BAHART-os időkben született tételek is szerepelnek a gyűjteményben. A korai képek szerzője valószínűleg Kaáli Nagy Dezső kultúrmérnök, aki a Balatoni Kikötők Magyar Királyi Felügyelőségének alapítója és 1934-ig vezetője is volt. A fotók jelentős része mérnöki-technikai jellegű: kikötő-, partépítés és javítási munkák, partfeltöltés, jégkárok dokumentálása szerepel a felvételeken, de e mellett a képek átadják a Balaton XIX. század végi, XX. század eleji hangulatát is. A most tudományosan is feldolgozott és kutathatóvá tett anyag nemcsak mérnöki szempontból értékes, fontos műszaki kultúra és ipari örökség megőrzése szempontjából is, de ezen kívül minden, a múlt iránt érdeklődő számára érdekes lehet.
Zsilip
A fotók kapcsán érdemes megjegyezni, hogy még 1911-ben az Országos Vízépítési Hivatal elhatározta, hogy azon feladatok elvégzésére, amelyekkel egyik mérnöki hivatal sem foglalkozott maradéktalanul, ideiglenes hivatalokat állít fel. 1912 januárjában sor került a Balatoni Kikötők Magyar Királyi Felügyelőségének megszervezésére a kiváló kultúrmérnök, Kaáli Nagy Dezső vezetésével. Miután a Balatoni Kikötők Magyar Királyi Felügyelőségét szervezetileg a Balatoni Hajózási (Nemzeti) Vállalathoz csatolták, annak archívumának anyagát – legalábbis egy jelentős részét – is átadták, feltehetően 1949-ben. A vállalat később a MAHART részeként működött, majd önálló lett BAHART Zrt. néven.
A gyűjtemény néhány darabját most a Közlekedési Múzeum honlapján, a https://kozlekedesimuzeum.hu/hu/Bahart címen, valamint közösségi média oldalain is meg lehet tekinteni. A Múzeum kutatószolgálatával kapcsolatban pedig a www.kozlekedesimuzeum.hu oldalon találnak további információkat a kutatók.
Nyitókép: Kotróhajó sólyázása, parta húzása
