A harmincadik születésnapját ünneplő Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület 2021. szeptember 16-ai közgyűlésén került sor a Társaság elismeréseinek átadására a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében. Idén - tekintettel a kerek évfordulóra - két Éri István-, két Pulszky Ferenc- és három Pulszky Károly-díj talált gazdára. PULSZKY30 sorozatunk következő fejezetében a hét díjazottal ismerkedünk meg, őket kérdeztük a Társasággal kapcsolatos élményeikről és szakmai tapasztalataikról.
2021-ben HORTINÉ DR. BATHÓ EDIT etnográfus, a jászberényi Jász Múzeum igazgatója Pulszky Ferenc-díjban részesült.
Mikor és miért lépett be a Társaságba? Mióta dolgozott már akkor a szakmában?
Nem tudom pontosan mikor léptem be, de úgy emlékszem, hogy az alakulás után nem sokkal tagja lettem a Pulszky Társaságnak, talán 1993-ban. Ekkor már 16. éve dolgoztam a szakmában.
Melyik volt a legnagyobb élménye eddig a Pulszky Társaság tagjaként?
Az első nagy élményem 1999-ben volt, amikor a Jász Múzeum a Pulszky Társaságtól megkapta az ÉV MÚZEUMA – 1998 kitüntető elismerést. Ez a díj óriási jelentőségű volt a Jász Múzeum működése tekintetében. Hiszen különös tisztelet övezi azt az intézményt, amelyet a szakmája is elismer.
Különösen nagy jelentőségű volt számomra a magyar-holland projekt, amelynek több programjában is részt vettem. A Pulszky Társaság jóvoltából 2000. november 2-14-ig elutazhattam Hollandiába (Leiden, Amsterdam) három kollégával: Gócsáné Móró Csilla (Tápiószele), Bánkúti Károly (Gyöngyös) Pammer Gabriella (Százhalombatta) szakmai tanulmányútra.
Melyik Pulszky-projekt segítette Önt leginkább szakmai munkájában?
A Magyar-Holland projekt volt az, amely tapasztalataiból a legtöbbet tudtam kamatoztatni múzeumi munkám során.
Nagyon sok használható tapasztalatot szerzetünk és jó példákat láttunk a hollandiai tartózkodásunk során. Ennek ismeretében 2008-ban létrehoztam a Jász Múzeum önkéntes gárdáját (32 fő), akik mind a mai napig komoly segítséget nyújtanak múzeumunk munkájához (hétvégi ügyelet ellátása, adatbázis rögzítése, rendezvények szervezése, lebonyolítás stb.). Az ott látott szakszerű raktározási módokból néhányat 2020-2021-ben valósítottunk meg (képzőművészeti és textil anyag elhelyezése stb.).
Mit jelent az Ön számára ez az elismerés?
Nekem megadatott az a kiváltság, hogy olyan hivatásom lehet, amelyet mind a mai napig imádok, és nagy örömmel végzek, még az olykori nehézségek ellenére is. Minden ember örül, ha a munkáját elismerik, s különösen nagy jelentősége van annak, ha a munkánkat a saját szakmánk ismeri el.
44 éves múzeumi munkám során számtalan kitüntetést, elismerést kaptam, amelyeknek nagyon örültem, de ez a legelső szakmai elismerésem, s számomra azért is nagy jelentőségű.
Mit javasol a Társaság most belépő tagjainak?
Használják ki – jó értelemben véve – a Társaság által nyújtott szakmai tehetőségeket, éljenek vele, mert nagy hasznát vehetik majd munkájuk során. Dolgozzanak a közösségben és a közösségért, mert a közösségben van az erő.
S ajánlom nekik Szabó Ervin örök érvényű gondolatait:
„Megismerni mindent, kiválogatni a legjobbat,
hinni benne a szeretet erejével és heroikus elszántsággal,
s megvalósítani belőle minden nap minden lehetőt.”
Életútja a Jászsághoz, a Jász Múzeumhoz kötődik. Népművelő és könyvtár szakos diplomáit követően 1985-ben végzett etnográfusként a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Ugyanitt doktorált 1993-ban, PhD fokozatot szerzett 2005-ben. Főbb kutatási témái a néptánchagyományok, a népviselet, az emberélet fordulói, a népi építészet, a méhészkedés és a szőlőművelés néprajza. 8 önálló kötete mellett 110 tudományos publikáció, 327 kisebb közlemény, 92 tudományos- és 400 ismeretterjesztő előadás szerzője.
44 évelépett a Jász Múzeum kötelékébe, melynek 27 éve igazgatója. Vezetésével készült el a Jász Múzeum „Élet a jászokföldjén” című állandó kiállítása, az intézmény 1999-ben elnyerte az „Év Múzeuma” címet. Kiemelkedő szerepe van a Jászság kulturális örökségének, hagyományainak, néprajzának, helytörténetének kutatásában és értékeinek ápolásában, a jász identitás megőrzésében.
A kezdetektől fogva részt vesz a Pulszky Társaság munkájában, jelenleg is a választmány tagja. 2005-től a Kismúzeumi Tagozat elnöke, szakmai munkájának irányítója és mozgatója, a Poroszlai Ildikó-díj alapító kezdeményezője.
Munkásságát több, mint két tucatnyi kitüntetéssel ismerték el, és immár Pulszky Ferenc-díjas. Szeretettel gratulálunk!
