Ma délután, 16.30-kor kerül sor a Laczkó Dezső Múzeum gondozásában megjelenő 31-ES MORZSÁK. Dokumentumok, adalékok, apróságok a m. kir. 31. (veszprémi) honvéd és népfölkelő gyalogezredek történetéhez és utóéletéhez 1914–1941 című kötet bemutatójára. A kötetet összeállította Rainer Pál a Laczkó Dezső Múzeum történésze. A művet ismerteti Dr. Pandula Attila habilitált egyetemi docens. A rendezvény ingyenes.
Veszprém város büszkesége, „háziezrede”, a m. kir. 31. (veszprémi) honvéd gyalogezred 1913 februárjában alakult meg. Az ezredtörzs, az I. és II. zászlóalj Veszprémben, a III. zászlóalj Tatatóvárosban állomásozott. A 31-es honvéd gyalogezred legénységét Veszprém vármegye enyingi, veszprémi és zirci járásaiból, Győr és Komárom vármegyék valamennyi járásából, valamint Nyitra vármegye érsekújvári, galgóci és vágsellyei járásából sorozták.
Az I. világháborúban a m. kir. 41. honvéd gyaloghadosztály alárendeltségébe tartozó ezred 1558 napig volt távol békehelyőrségeitől. Ebből 13 napig utazott vasúton, illetve 15 napot menetelt gyalogosan hazafelé a háború végén. A fennmaradó 1530 napot a harctéren töltötte. 1914 augusztusától 1916 decemberéig 860 napot az orosz-, majd 1916 decemberétől 1918 novemberéig 670 napot az olasz harctéren. Az orosz fronton 636, az olasz harctéren pedig 490 napig, azaz összesen 1126 napig állott ellenséges tűzben. Katonái a háború folyamán közel 80 ütközetben vettek részt. A nyugati és a román harctér kivételével szinte valamennyi európai fronton megfordultak. Küzdöttek a Kárpátokban, Galíciában, Orosz-Lengyelországban, a Karszton a doberdói-csatákban, a Piave mentén. A népfölkelők a balkáni harctérre és Albániába is eljutottak. A 31-esek közül mintegy 7000–9000 fő halt hősi halált. Emléküket Veszprémben, a Vörösmarty téren emlékmű, Tatán, egykori laktanyájukon elhelyezett emléktábla őrzi.
Kiadványunk a 31-es honvédekkel kapcsolatos „morzsákból“ ad közre mintegy 110 különböző dokumentumot. Ezeknek nagyobb része a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum különböző gyűjteményeiben található, főként írásos dokumentum (levelezőlap, levél, irat, okmány), valamint fénykép és néhány tárgyi emlék is. Az anyagot kiegészítettük a Veszprém, illetve Veszprém környéki temetőkben napjainkban még föllelhető 31-es katonasírok fényképeivel is.
Az összefoglaló, bevezető fejezetet követően ABC sorrendben találjuk az egyes dokumentumok szerzőit. Minden személy életútjáról rövid életrajz tájékoztat. Ezt követik a személyenként időrendbe rendezett dokumentumok. A személyekhez fűződő dokumentumok mellett találhatunk néhány más típusú, pl. az ezred kaszárnyájához, jelvényéhez, az ezredkürthöz, az ezredtörténethez stb. kapcsolódó dokumentumot is. Minden egyes dokumentumnál föltüntettük annak anyagát, méretét, esetleges vízjelét, betűhív szövegét, a rajta található bélyegek, postai, tábori postai és katonai bélyegzők leírását, múzeumi jelzetét. A kötetet bőséges irodalomjegyzék és jegyzetanyag egészíti ki. Megtalálható valamennyi dokumentum ábrája is.
A levélírók között található közlegény, tisztes, altiszt, tartalékos és hivatásos tisztjelölt, főtiszt, továbbá törzstiszt, tábornok, és természetesen az ezreddel kapcsolatba került civil személyek is. Így jószerével lefedik a korabeli hazai társadalom szinte valamennyi rétegét.
A háború (vagy hadifogság) forgatagában, nemegyszer életveszedelem között papírra vetett soraik napjaink embereit hozzásegítik az egykori katonák érzelmeinek, érzéseinek árnyaltabb megismeréséhez, ráadásul számtalan hadtörténeti, ezredtörténeti, társadalomtörténeti és művelődéstörténeti érdekességet is tartalmaznak. Úgy tűnik, számos világháborús részvevőt a mindennapok borzalmai között is megőrzött (többnyire akasztófa) humora segíthette a túlélésben.
Kötetünk – szándékunk szerint – egyben kései főhajtás a világháború hősi halottainak emléke előtt, bármely nemzet fiai voltak is.
