Zsidó Kiválóságok Háza

Zsidó Kiválóságok Háza
2019-08-31 17:00

Az épület alapja a középkori Füred falu temploma volt, amelyet Szent Margit tiszteletére építettek. Ez a legrégebbi műemléke az Ófalunak, első említése egy 1267-ben kiadott oklevélből ismert. A templom története fordulatos és tragikus egyben. Az épület a török korban szinte teljesen elpusztult, majd a református egyházközség 1710-ben újjáépítette, később bővítették. A falak ornamentális stílusban voltak díszítve. Végül 1855-ben az addigra már üresen álló építményt a füredi izraelita hitközség vásárolta meg, a hagyomány szerint azért, hogy az osztrák hatóságok ne tudják raktárként használni. Nem is volt biztos, hogy működhet zsinagógaként, merthogy nem megfelelő keleti tájolású az épület. Egy magas rangú vallási vezető egy pozsonyi rabbi jött le és adta áldását az épületre, hogy működhessen. A templom keleti végében lépcsős, díszes tórafülke épült. A zsinagóga 1944-ig, a füredi zsidók elhurcolásáig töltötte be szakrális szerepét. Sorsa a II. világháború utáni vidéki zsinagógákéval osztozott: a benne őrzött Tóra-tekercseket elvitték, megszűnt szakrális funkciója. Az 50-es, 60-as években hajógyári raktárként, istállóként, garázsként használták, a fal, ahol a beépített szekrény van, ki volt bontva, ott álltak be a buszok. A falmaradványt jelölik a sötétszínű téglák. 1991-ben magánkézbe került, étteremként működött, az elmúlt években azonban magára hagyatva, üresen állt.

 

 

Balatonfüred Város Önkormányzata az egykori zsinagóga épületét 2017-ben felújíttatta.

A renoválást követően 2018 tavaszán „Zsidó Kiválóságok Háza” néven nyílt meg az új épületegyüttes. A régi templomépület egybeépült egy új, modern 21. századi látogatóközponttal, amely egy egyedülálló kiállítási tematika mentén megálmodott, teljesen digitális kiállításnak ad otthont.

Az objektum hármas funkciót tölt be: emlékhely, kiállító- és közösségi tér is egyben. Egyrészt emléket állít annak a 150 fős balatonfüredi zsidó közösségnek, melyből 1944-ben (1944. május 16.) mindenkit a tapolcai gettóba vittek, és ahonnan csak tizenegynéhányan (pontosan 15 fő) tértek vissza. Másrészt olyan embereket mutat be a kiállítás, akiket – vagy szüleiket - halálra ítélt a gyűlölet, és akik munkássága nélkül sokkal szegényebb lenne a világ. A kiállítás megálmodói nem egy újabb Holocaust-emlékhelyet szerettek volna létrehozni, hanem egy új, egyedülálló megvilágításba helyezik a zsidóság történetét. Az innovatív kiállítás segítségünkre van abban, hogy ne csak a halálról, a szörnyűségekről emlékezzünk meg. Az életben maradottak nagy alkotásai által fejlődik, és új formát kap az emlék: rávilágít arra, hogy mit veszíthetne egy közösség a zsidóság elpusztításával és mit nyerhet, ha hagyja őket kibontakozni. Harmadrészt itt az Ófaluban, a település felső városrészében hiánypótló közösségi térként is funkcionál az épület, ahol koncertek, előadások, közösségi rendezvények kerülnek megrendezésre. A közösségi tér hajdani szakrális voltára egy felújított tóraszekrény emlékeztet, melyet egy budapesti, romos, ortodox zsinagógából hoztak el és restaurálták is egyben. A szekrény ólomüvegét Róth Miksa tervezte. Az egykori zsinagóga elé a kertbe a Hit Gyülekezete jóvoltából egy Izraellel egyidős olajfát is elültettek.

 

 

A zsidóság tudományos és technikai kultúráját bemutató, állandó kiállítás az „Einsteintől napjainkig – Zsidók és csúcstechnika” címet viseli. A tartalmak magyar, angol és héber nyelven érhetők el. 8 hónap alatt készült és több mint 30 ember munkája van benne. A városi könyvtár intézményeként működő új kulturális központ közérthetően és élményszerűen tárja elénk a világunk nagy vívmányait a golyóstolltól a játékelméleten át az ólommentes benzinig. Ezen a tárlaton több mint 130, világhírű, zsidó származású tudós életével és munkásságával ismerkedhet meg a legújabb digitális eszközök segítségével. Érdekes társaságot lehet szemügyre venni, itt van Sigmund Freud, Mark Zuckerberg, Albert Einstein, Neumann János, Hajós Alfréd vagy éppen Teller Ede.

Az érdeklődők nyolc szakterület kiválóságait ismerhetik meg, a részecskefizika és az informatika elismert tudósai mellett orvosok, biológusok, fizikusok, matematikusok, kémikusok, építészek életműve tekinthető meg. A tudósok között találmányok és tudományok szerint is válogathatunk, de saját látogatási programot is összeállíthatunk magunknak.

 

 

A Füreden született Olti Ferenc – aki ma a város egyetlen olyan zsidó polgára, akinek szülei is itt éltek, és aki maga is életvitelszerűen helybeli – megálmodta a zsinagóga épületébe a „Zsidó Kiválóságok Házát”, amelyben a nagyközönség a zsidóság természettudományok terén nyújtott teljesítményét ismerheti meg. Olti Ferenc – aki a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnökségi tagja és számos zsidó kezdeményezés aktivistája – az egész projekt tanácsadója, aki nem tölt be formális szerepet a város vezetésében. A zsidó közösségben elfoglalt helye és kapcsolati hálója révén tudta a város vezetését megnyerni újszerű projektje számára. Ebben legfontosabb partnere a polgármester, Bóka István volt.

 

(Balatonfüreden, a zsidó temetőben, a város lakóitól gyakorlatilag elzárva áll a Holokauszt helyi áldozatainak emlékműve. A fürediek e mellett a parti sétány egyik fájánál róhatják le kegyeletüket a mártírok emléke előtt, a Nobel-díjasok sétányán.)

 

 

Balatonfüredi Tóra-szekrény

A Tóra-szekrény a fővárosból, a hajdani Garay utcai ortodox imaházból került Balatonfüredre. Építésekor, 1926-ban ez Budapest egyik legszebb zsinagógája volt, üvegablakai és a Tóra-szekrény félkör-alakú része Róth Miksa üvegfestő és mozaikművész műtermében készültek, aki héber betűkből kialakított ornamentális díszítést és a zsidó tradíció ősi elemeit jelenítette meg a szekrényen.A Tóra-szekrényen héber betűkkel írott három mondat Mózes Második törvénykönyvéből való, a második és a harmadik a Biblia legfőbb erkölcsi és vallási törvényét, a Tízparancsolatot idézi. Az első a félkörívben felül: „Készítsenek nekem szentélyt, hogy közöttük lakjam!” A második, jobb oldalon a négyzetes mezőben: „Emlékezz meg a nyugalom napjáról, és szenteld meg azt!” A harmadik, bal oldalon a négyzetes mezőben: „Tartsák meg Izrael fiai a szombatot!”A lenti sáv, a legalsó sor a donátort nevezi meg (Pinhasz Silad adományozta apja, Jehuda ben Pinhasz és anyja, Peszl bad Sara emlékére.)Az üvegfestmény középső mezőjében egy Tóra-tekercseket őrző szekrény látható. A ráakasztott mutatópálca – ezüst mutatóujj – a Tóra olvasására megkért „felhívottakat” segíti, hogy a héber nyelvet már kevésbé ismerők el ne tévesszék a szövegeket. (Templomi felolvasásra a Tóra-tekercset a mai napig régi alakban: pergamenre, külön e célra készített tintával írja az erre képesített szófér, a Talmudban meghatározott szabályok betartásával.)Az üvegfestményen látható Tóra-szekrény közepén – tehát kétszeresen is a középpontban – látható korona a zsidó művészetben az egyik legelterjedtebb motívum: az istenábrázolást tiltó judaizmusban az isten jelenlétét, az isteni erőt szimbolizálja.A gyertya (jobb oldalon fent) és a bor (jobb oldalon, lent) a szombatot köszöntő szertartáshoz, a kiddushoz szükséges. A szombat (sábesz), ember és állat pihenőnapja péntek napnyugtától, az esthajnal-csillag felkeltétől másnap napnyugtáig, az első három csillag feljöveteléig tart.A szombat végét jelző három csillag feljövetele utáni szertartás, a hávdóló elválasztja az ünnep napját a hétköznapoktól.

emlékezet, képzés, műhely, történelem
2019-08-26 10:00
fotó, kiállítás, történelem, életmód
2019-08-18 12:39

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma, állapot
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
fénykép, helytörténet, restaurátor, állományvédelem
2019-01-10 16:00