A hétvégén hosszabbított nyitvatartással várja Szépművészeti Múzeum a Mezopotámia-kiállítás látogatóit. Pénteken, szombaton és vasárnap egy órával korábban, 9 órakor nyit a tárlat és a szokásosnál egy órával később, 19 órakor zárja a kapuit a múzeum.
A vasárnap záró kiállításra eddig több mint nyolcvanezren voltak kíváncsiak. Az Istenek és démonok királysága. Mezopotámia Kr. e. 1000–500 című tárlat több mint 150 kölcsönzött műtárgyon keresztül nyújt betekintést e letűnt kultúra világába, amely a Bibliának és közvetve európai kultúránknak is egyik gyökerét képezi. A tárlat Magyarországon az első olyan időszaki kiállítás, amely átfogó képet ad az ókori Mezopotámia anyagi és szellemi kultúrájáról.
Az októberben nyílt kiállításon több műtárgy az ókori Mezopotámia szimbolikus jelentőségű alkotása, művészeti albumok főszereplője, amelyek közük néhány, Európa fontos közgyűjteményeiből kölcsönzött művet korábban még sosem adtak kölcsön.
A budapesti kiállítás a Kr. e. I. évezred első felének mezopotámiai világába, az Újasszír és az Újbabilóni Birodalom korába vezet el bennünket. A látogatók a kilenc szekcióra bontott kiállításon megcsodálhatják az asszír palotákból származó, a nagyközönség számára esztétikailag is kiemelten hívogató palotadomborműveket, valamint a Babilónban feltárt, ragyogó lazúrkék színű Istár-kapu sárkánykígyóját és a felvonulási utat díszítő oroszlánját ábrázoló mázastégla-díszeket.
Lépő oroszlán a babilóni Felvonulási útról
Nabú-kudurrí-uszur uralkodási ideje (Kr. e. 604–562)
mázas tégla; m.: 105 cm, sz.: 230 cm, v.: 20,5 cm
Kunsthistorisches Museum, Bécs
© KHM-Museumsverband
A korszak egyik legjellemzőbb tárgytípusán, a különféle ásványokból és kőzetekből készült pecséthengerek miniatűr ábrázolásain megelevenedik a mezopotámiai istenvilág. Emellett a démonvilág emblematikus alakjait, köztük a Pazuzu és Lamastu démonokat megjelenítő kisszobrok, illetve amulettek, valamint asszír és babilóni királyokat ábrázoló alkotások is bemutatásra kerülnek. A tárgyi és képi források mellett a látogatók megismerhetik az akkád nyelvű ékírásos forrásokat, többek között a Babilóni teremtéseposz I. tábláját és a Bibliából is ismert asszír és babilóni királyok történeti szövegeit.
A tárlat lezáró szakasza bemutatja a jól ismert bibliai Bábel tornya Babilón városához kötődő motívumát és a történetét a gyűjteményünkben őrzött németalföldi festményeken és a XX. századi magyar művészeti alkotásokon keresztül. Ezáltal az ókori műtárgyak mellett a festészet és a grafika is szerepet kap, tovább szélesítve a tárlat horizontját, amelyet egészen napjainkig egészít ki a mezopotámiai démonvilág változatos popkulturális adaptációját bemutató utolsó kiállítási szekció.
Főtámogató: Szerencsejáték Zrt.
Együttműködő partnerek: Hotel Oktogon, Volkswagen, Airfrance
A kiállítás az MTA – ELTE Lendület Asszír és Babilóni Istenvilág Kutatócsoport szakmai közreműködésével valósult meg.
Borítókép:
Gipszkő relief Ninurta vagy Aššur oroszlánsárkány hátán álló ábrázolásával (részlet)
Kr. e. 7. század, Assur
gipszkő („Gipsstein”); m.: 48 cm, sz.: 34 cm
Staatlichen Museen zu Berlin, Vorderasiatisches Museum; VA 8750 – Ass. 9015
© bpk / Vorderasiatisches Museum, SMB / Olaf M. Teßmer
