Várnegyed a föld alól

KIÁLLÍTÁS

MTI-MMO
2019-04-25 12:00

Az elmúlt tíz évben a budai Várban zajló régészeti kutatásokból nyílt összegző, időszaki kiállítás múlt héten a Budapesti Történeti Múzeumban Várnegyed a föld alól - 10 év régészeti kutatásai a budai Várban címmel.

 

A budai Várnegyed – egykori uralkodók, udvartartásuk és a jómódú polgárok lakhelyeként – kiemelkedő jelentőséggel bír a hazai, középkori emlékek között, régészeti kutatása mégis csak a II. világháború után kezdődött meg. Az elmúlt több mint 70 évben azonban a Budapesti Történeti Múzeum négy-öt régészgenerációja is megismerte, „beleásta ” magát a Várnegyed történetébe; s számtalan publikáció és kiállítás mutatta be az itt feltárt eredményeket.

 

A Várnegyed a föld alól az elmúlt tíz év kutatásai eredményeiből ad válogatást olyan fontos helyszíneket tekintve át, mint pl. az egykori Városháza, a Karmelita épületegyüttes (ma Miniszterelnökség), a Várkert Bazár, a Mátyás-templom és az Erdélyi bástya (Táncsics Mihály utca).

 

A múzeum régészeti kutatásai – minden romantizáló, esetleg filmeken (pl. Indiana Jones-összes) alapuló elképzelésekkel ellentétben – szigorúan szabályozottak, s a főváros területén folyó beruházásokhoz kapcsolódnak. A régészek egyéni szakmai felkészültségük mellett szakmai közösségük évtizedek alatt felhalmozott, közös tudásából is merítenek; emblematikus példa erre a kiállítás egyik tárgya, egy 15. századi majolika tányér története. A mázas kerámiát az 1950-es években a múzeum egykori főigazgatója, Gerevich László ásatásán találták meg szinte hiánytalanul a régészek, majd kiegészíttették, s bemutatták. Közel 60 évvel később, 2012-13-ban azonban előkerült a kerámia hiányzó darabja, melyet Kovács Eszter régész – csodálatra méltó tudással – azonosított, s így a tárlaton a tányért már az eredeti darabbal kiegészítve tekinthetik meg a látogatók.

 

A 13. századtól a 17. századig tartó időszakra visszatekintő – néha az ásatási napló tárgyszerűségét is idéző – kiállítási szövegek a bemutatott épülettörténetekkel, az érdekes tárgyakkal, a mindennapi élet megidézésével képzeletbeli időgépként működve teremtenek folytonosságot a múlt és jelen embere között. A tárlat megtekintése közben magunk elé képzelhetjük a középkori piacot a kis, méhsejtszerűen összeépült boltokkal, az élelmiszercsomaggal Budára hajózó kremsmünsteri apátot, amint megtekinti a rend új, budai ingatlanát a mai Dísz téren, vagy akár találgathatjuk, hogy miért karcoltak hajómintát a török kori korsóra.

 

A kurátorok tematikus egységekbe rendezve a palota, a várfalak, lakóházak, boltok és szakrális épületek területén előkerült tárgyakat, leleteket egy 17. századi metszetre vetítve mutatják be, ötvözve a legújabb 3D-s technológiákkal. 

 

 

A tárlaton 40 olyan tárgyat láthat a közönség, amelyek a mentőásatások során kerültek elő. Az utóbbi tíz évben 41 ásatás folyt 27 helyszínen, csaknem 27 ezer négyzetmétert, a várhely hét százalékát tárták fel, tizennégy ásatásvezető és régész, 32 technikus és több mint ötszáz ásatási munkás közreműködésével. Négy vitrinben láthatók a műtárgyak, amelyek közül az MTA tudományos tanácsadója kiemelte a 14-15. századi csont játékkockát (piont), a reneszánsz kori kvalitásos, vörösmárvány domborműtöredéket, valamint egy török kori korsót, amelyen egy egyedi hajóábrázolás látható. Mindezek mellett kiállítanak többek között egy 17. századi ezüst íjászgyűrűt, valamint olyan étkészleteket, amelyek egy része Kínáig, más részük a mediterrán vidékekig vezethetők vissza, de látható egy 17. századi madármintával díszített habán korsó vagy egy 17. századi nagyméretű réztál is.

 

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma, állapot
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
fénykép, helytörténet, restaurátor, állományvédelem
2019-01-10 16:00