Ma, március 29-én 11 órától a Magyar Természettudományi Múzeum ad otthont az Év Emlőse: a földikutya ünnepélyes évindító rendezvényének és a Földi kölök és a Fogas vakony – Földikutyák a Kárpát-medencében című időszaki kiállítás megnyitójának.
„Földi kölök”, „Vak murmutér”, „Fogas vakony”, „Vakvakony” és még ki tudja, hány népi elnevezése volt az idei év emlősének, a földikutyának. Annak az emlősfajnak, vagy pontosabban fajoknak, amelyek itt, a Kárpát-medencében alakultak ki mintegy 1,8 - 2 millió évvel ezelőtt, amelyeknek – nemcsak képletesen, hanem valóságosan is – elzúgott a fejük felett a földtörténet és az emberi történelem. Itt éltek már akkor is, amikor az emberi nem még ki sem alakult, és itt túrták a földet a barlangi oroszlánok és gyapjas mamutok idejében is. Ám, ha nem teszünk meg minden lehetséges erőfeszítést a megőrzésük érdekében, még a mi életünkben evolúciós útjuk végére érnek. A hajdani füves puszták elterjedt rágcsálójából napjainkra pár száz, esetleg ezer egyed maradt. Sokkal ritkábbak, mint a természetvédelem nemzetközi szimbólumának tekintett óriáspandák.
A Kárpát-medencében kétmillió év óta élő, mára csak a bácskai füves pusztákon fennmaradt délvidéki földikutya egyedülálló nemzeti kincsünk, egyben kritikusan veszélyeztetett, a kihalástól fenyegetett természeti értékünk, amelynek fennmaradása a kutatások szerint kizárólag hazánkban biztosítható. Védelme és élőhelyeinek megőrzése kiemelkedő jelentőséggel bír nem csupán a hazai, de az európai és a globális biológiai sokféleség megőrzése szempontjából is. A védetté nyilvánítás folyamata előremutató példája annak, hogyan kell és lehet is érvényre juttatni a gyakorlatban az Alaptörvény azon előírását, amely szerint a természeti erőforrások, köztük a honos növény- és állatfajok, valamint a biológiai sokféleség védelme az állam és mindenki kötelessége.
Az elmúlt év egyik legjelentősebb természetvédelmi sikere volt, hogy a délvidéki földikutya legnagyobb hazai állományának otthont adó egykori katonai gyakorlóterep országos védelem alá került, és 114 hektáron megalakult a Bajai Földikutya Rezervátum. A bajai helyszín az egyetlen olyan védett terület, amelyet kifejezetten a délvidéki földikutya megmentésére és védelmére hoztak létre. Új területekkel bővült a földikutyák élőhelye Kelebia-Ásotthalom határában is.
2018-ban a Földművelésügyi Minisztérium Természetmegőrzési Főosztálya által működtetett Vadonleső Program a tíz hazai nemzetipark-igazgatósággal karöltve az Év Emlősének a földikutyát jelölte ki. A Vadonleső Program öt éve indította útjára az „Év Emlőse” kezdeményezést. A program kezdetétől számos művész, sok esetben a Természetvédelem Nagykövete címet viselő írók, költők, zenészek, előadóművészek kapcsolódtak be saját műveikkel, művészetükkel a kezdeményezésbe. Számos, az Év Emlőséhez kapcsolódó vers, mese, dal gazdagítja nekik köszönhetően a magyar szépirodalmat, zenekultúrát, juttatja el a természetvédelem eszméjét a művészetszerető társadalmi rétegekhez. Az évek során mintegy hétezer pályamunkát - versillusztrációt, képregényt, videoklippet vagy épp mesét, verset – küldtek be a különböző korú gyerekek, iskolások a Vadonleső Program pályázataira.
Ebben az évben – a felnőtt korosztályt is bevonva – a Vadonleső program karikatúrapályázatot hirdet, Karikatúrások címmel. A múzeum pedig a szokásos rajzpályázatára várja a műveket a gyerekektől. További információk: www.vadonleso.hu; www.termeszetvedelem.hu; www.facebook.com/vadonleso; www.nhmus.hu
