Gyulai Líviusz, Munkácsy- és Kossuth-díjas grafikusművész és animációsfilm rendező életművéből készült portréfilmet tekinthetnek meg a látogatók a Gyulai Líviusz (1937–2021) Időutazások című emlékkiállításban a Szolnoki Galériában. Az Utazóféle vagyok… – beszélgetések Gyulai Líviusszal című portréfilmben a tavaly elhunyt grafikusművészt emlékein keresztül szólaltatja meg Képiró Ágnes művészettörténész, a tárlat kurátora.
2020 nyarán Sebők György rendező-operatőr 15 órányi felvételben rögzítette a művész és a Damjanich János Múzeum művészettörténészének párbeszédét. A filmben Gyulai Líviusz felidézi a rendkívül gazdag életpálya indulását, az 1956-os forradalomban való közreműködését és a megtorlás idején nehézségekkel indult, de mégis páratlanul magasra futott pálya jelentősebb állomásait.
Képiró Ágnes örömmel idézi fel a Gyulai Líviusszal készült beszélgetések különleges hangulatát és osztja meg a művész szívéhez közelebb álló történeteket:
„Nagyon-nagyon dinamikus és vidám ember volt, a filmfelvételek alatt az is kiderült róla, hogy ő egy nagy mesélő. Soha nem hagyta abba a történeteket, akár 8-10 órán keresztül képes volt folyamatosan beszélni és mindamellett, hogy sokszor elkalandozott, kérte a beszélgetések végén, hogy legyen még következő alkalom, folytassuk, menjünk vissza egy-egy témához. Valójában egy nagy anekdotázó személy volt. Gyulai Líviuszt örömmel töltötte el, hogy a magyar grafika- és animációtörténet jelentős korszaka iránt érdeklődik a szakma.
Gyakran mesélt az 1956-os emlékeiről, ugyanis aktív résztvevője volt a forradalomnak és a szabadságharcnak. Szeretettel és elismeréssel szólt tanárairól, kollégáiról és azokról a pályatársairól, idősebb művészekről is, akik segítették elindulni pályáján.
Sokszor emlékezett meg arról, mennyi helyen járt a világban, milyen távoli kultúrákkal találkozott és ezek hogyan hatottak rá. Kiemelte a Távol-Keleten és Közel-Keleten tett utazásait, de mindamellett, hogy sok helyen járt a világban, számos magyarországi helyszínre is sokszor visszatért, így a dunántúli soproni éveket emelte ki és gyerekkorának helyszínét, az erdélyi Barót várost. Több alkalommal járt Szolnokon, Hódmezővásárhelyen, Kecskeméten is, így a vidéki helyszíneken szerzett tapasztalatai beépültek a munkásságába.
A filmfelvételek során hosszasan beszélt azokról az animációiról, amelyek nemzetközi művészeti- és filmfesztiválokon díjakat nyertek. A történetek közül kiemelte azt a filmet is, melyet a hetvenes évek személyes környezete, akkori társasházának kellemetlen házmestere ihletett, aki minden lakót megpróbált rendszabályozni és egy nagyon szerethető és rajzilag is nagyon profi animációt csinált, mely 1978-ban a Cannes-i Filmfesztiválon versenyfilm is lett. Gyulai Líviusz számos animációs filmjébe a mindennapi életének történéseit csempészte bele.”
Az Utazóféle vagyok… – beszélgetések Gyulai Líviusszal című portréfilm közelebb hozza az érdeklődőkhöz Gyulai Líviusz grafikusművész és animációsfilm rendező művészetét és a 20. századi magyar grafika egyik legfőbb képviselőjére jellemző groteszk és humoros hangulatot.
A portréfilm megtekinthető:
„Utazóféle vagyok. De sosem csak átutazó. Arra vágyom – s tudom, e kívánságom mind elérhetetlenebb –, hogy elidőzhessek egy-egy munkám világában, a képzelet számomra nagyon is valóságos színhelyén.” – fogalmazta meg léte és művészete esszenciáját Gyulai Líviusz egy korábbi interjújában.
A Gyulai Líviusz (1937-2021) Időutazások című kiállítás és 2022. október 2-ig ingyenesen tekinthető meg a Szolnoki Galériában.
Fotók: Simon Ferenc
