Vlad Alexandrescu történész, szenátor javaslatára nagy többséggel megszavazta a bukaresti szenátus azt a törvényjavaslatot, amely a régészeti örökség védelmét szabályozza pontosabban, és amelyet a román régész szakma is pozitívan fogad.
Mint az Szabó T. Csaba történész, újságíró a kolozsvári Szabadság hírportálon megjelent cikkéből kiderül, az új jogszabály – amennyiben a képviselőház is elfogadja azt – új keretet adhat a régészeti örökség hosszú távú védelmének.
A szerző kiemeli, hogy Románia az 1990-es években egyike volt az európai régészeti feketekereskedelem legfőbb forrásainak: ekkor kerültek ki az országból a híres dák aranykarperecek, de számos múzeumot raboltak és fosztottak ki ebben az időben. 2000-ig gyakorlatilag nem létezett törvényes kerete a régészeti örökség védelmének.
A később született, ma is érvényes jogszabályok a gyakorlatban nehezen alkalmazhatóak, megfogalmazásukban nem egyértelműek és számos olyan jogi kiskaput tartalmaznak, amelyet az építkezések, nagyberuházások és a régészeti felügyeletet igényelni köteles cégek legtöbbször kijátszanak.
Az új törvény legfontosabb részei a szerző szerint, hogy: 1) a jelenlegi törvénykezés terminológiai revíziója és pontosítása, különös tekintettel olyan fogalmakra, mint, „régészeti örökség”, „régészeti helyszín”, „nemzeti jelentőségű régészeti helyszín”, „régészeti diagnózis”, „régészeti felügyelet”, „elsődleges konzerválás” és „véletlenszerű felfedezés”. A törvény továbbá előírná a következőket is: 2) a régészeti helyszínekre vonatkozó urbanisztikai dokumentációnak kötelező módon kell majd tartalmaznia egy régészeti diagnózis jelentését és az építkezések, beruházások engedélyéhez szükséges dokumentációban kötelezően ott kell legyen a régészeti felügyeletről szóló jelentés is. 3) a régészeti lelőhelyeken kizárólag a Nemzeti Régészeti Regiszterben jegyzett régészek használhatnak a Kulturális Minisztérium által jóváhagyott fémdetektort 4) a régészeti lelőhelyeken történő építkezésekhez szükséges engedélyt kizárólag a kulturális minisztérium fogja kiadni. Az új törvényjavaslat fő célja az, hogy megelőzze az elharapózni látszó fémkeresős társaságok és felelőtlen kincsvadászok garázdálkodását, valamint elkerülje a nagy városi és autópálya-beruházások alkalmával legtöbbször elhanyagolt régészeti lelőhelyek sérülését.
Szabó T. Csaba szerint a törvény 18 év után végre bezárhatja azokat a jogi kiskapukat, amelyeket kijátszva, Romániában az elmúlt negyed évszázadban számos régészeti lelőhely súlyosan megrongálódott az egyre gyorsuló és régészeti örökséget jóformán figyelmen kívül hagyó fejlesztések és befektetések miatt.
A cikk teljes terjedelmében itt olvasható.
Fotó: MTI - Czeglédi Zsolt
