Új, ingyenesen elvégezhető képzést indít Múzeum és fenntartható turizmus címmel a Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) a múzeumok turisztikai szerepének növeléséért. A tanfolyamot az teszi indokolttá és hiánypótlóvá, hogy a múzeumi szakemberképzések között mostanáig nem volt elérhető olyan szakmai továbbképzés, amely a múzeumok turisztikai szerepével foglalkozna.
A frissen kidolgozott továbbképzés többek között olyan húsbavágó kérdéseket tárgyal gyakorlatias, a mindennapi munkábajól átültethető formában, mint például, hogy milyen trendek vannak a kulturális turizmusban; mit tartalmaz a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia; hogyan lehet a muzeális intézményeket vonzón turisztikai desztinációként újrapozícionálni, és ezzel is növelni a települések turisztikai vonzerejét, és a múzeum társadalmi hasznosságát, beágyazottságát.
A tananyag kidolgozásában a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézet Turizmus Tanszékénekb oktatói mellett a hazai múzeumi szakma neves képviselői is résztvettek.
Három részből álló interjúsorozat keretében járjuk körül, hogy miért érdemes résztvenni a továbbképzésen. A tanfolyam kapcsán beszélgettünk már a BCE FFI Turizmus Tanszékének vezetőjével, dr. Jászberényi Melinda egyetemi tanárral, majd Nagy Magdolnával, a MOKK igazgatójával. Ezúttal a továbbképzés egyik prominens oktatóját, Havasi Bálint főigazgatót, a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának vezetőjét kérdeztük.
Miért tartja fontosnak, hogy az Ön által vezetett múzeumok aktívan bekapcsolódjanak a turizmus világába?
A múzeumok a kulturális örökség őrzői, de egyben a közösségi élet aktív szereplői is. A turizmus felé való nyitás nem öncélú: ez a lehetőség arra, hogy a gyűjteményeinkben rejlő történetek szélesebb közönséghez jussanak el, és hogy a helyi közösségek értékeit megmutassuk a világ számára. A múzeum sokszor az adott település vagy térség első találkozási pontja a látogatóval, a helyi kultúrával – ezért a turizmusban való jelenlét nemcsak a látogatószám növeléséről szól, hanem identitáserősítésről és értékközvetítésről is.
A turisztikai szemléletmód és a múzeumi szakmaiság sokak szerint nehezen egyeztethető össze. Mi a tapasztalata, hol található az egyensúly a szakmai tartalom és a látogatói igények között?
Szerintem nincs valódi ellentmondás a kettő között, ha világos az alapállás: a szakmai hitelesség nem lehet alku tárgya. A kihívás inkább abban áll, hogy a tudományos tartalmat úgy tegyük közérthetővé és élményszerűvé, hogy közben ne veszítsen az értékéből. Ehhez kreatív interpretációra, látogatói élményelemekre és személyes megszólításra van szükség. Akkor beszélhetünk egyensúlyról, ha a látogató élménnyel és új ismeretekkel gazdagodva távozik.
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ idén ősszel elsőízben indít ingyenes képzést „Múzeum és fenntartható turizmus” címmel, melyen Ön előadóként is résztvesz. Milyen konkrét tapasztalatokat és tanulságokat oszt majd meg a hallgatókkal?
Olyan gyakorlati példákat szeretnék megosztani, amelyek a mindennapi működésünkből származnak: hogyan tud egy vidéki múzeum hosszútávon fenntartható turisztikai kínálatot kialakítani, partnerségeket építeni a helyi szolgáltatókkal és a kulturális programokat úgy alakítani, hogy abból a helyi közösség és a látogatók egyaránt profitáljanak. Bemutatom, hogyan vált a közösségi részvétel és az önkéntesség működésünk egyik alappillérévé, miközben a látogatói élményt is folyamatosan gazdagítjuk.
Ön szerint miért érdemes egy múzeumi szakembernek résztvenni ezen a képzésen? Mit adhat ez a tudás a saját intézményének fejlesztéséhez?
Ez a képzés olyan szemléletet ad, amely a jövőben nélkülözhetetlen lesz: segít megérteni a fenntarthatóság turisztikai vonatkozásait, és gyakorlati ötleteket ad arra, hogyan lehet a szakmai munkát és a turisztikai vonzerőt harmonizálni. A résztvevők nemcsak inspirációt kapnak, hanem olyan eszközöket is, amelyeket azonnal be tudnak építeni az intézményük stratégiájába.
A fenntarthatóság a turizmusban is kulcskérdés lett, ahogy a képzés címe is utal rá. Milyen kihívásokat lát a vidéki múzeumok számára ezen a téren, és miképpen lehet ezeket kezelni a mindennapi működésük során?
A legnagyobb kihívás a korlátozott erőforrások és a szezonális látogatói hullámzás. Ehhez alkalmazkodva hosszútávon tervezett programokra, több lábon álló bevételi forrásokra és helyi partnerségekre van szükség. Fontos a látogatói igényekhez igazított működés, a közösségi energiák bevonása és a digitális elérés erősítése. A fenntarthatóság nemcsak környezeti, hanem gazdasági és társadalmi kérdés is – egy vidéki múzeum akkor tud igazán fenntartható lenni, ha egyszerre szolgálja a helyi közösséget és kínál értéket a turistáknak.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásának köszönhetően a kulturális intézményekben dolgozó szakemberek ingyenesen végezhetik el a 30 órás blended képzést, melyre 2025. augusztus 25-ig lehet jelentkezni. A 20 fős létszámkorlát és a téma népszerűsége, a képzés hiánypótló jellege okán érdemes mihamarabb regisztrálni.
Bővebb információ és az online regisztrációs felület a MOKK honlapján
