TRIANON - TERMÉSZETRAJZ A KÁRPÁTOKTÓL AZ ADRIÁIG
Új virtuális kiállítás 2020. június 4-től a Magyar Természettudományi Múzeumban
Az 1920. június 4-i trianoni békediktátum mélyreható politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális, közösségi és családi traumát okozott Magyarországnak.
A Magyar Királyság természetrajzi kutatásait az I. világháború előtt a gyarapodás, fejlődés, kárpát-medencei és egzotikus gyűjtőutak jellemezték, több városban múzeumok, tudományos társulatok, szellemi műhelyek alakultak. A múzeumok intenzíven gyarapították gyűjteményeiket. A Magyar Nemzeti Múzeum keretein belül működő természettudományos gyűjtemények ekkor kerültek a világ élvonalába. Ennek alendületes fejlődésnek vetett véget az I. világháború, majd a trianoni békediktátum okozta országcsonkítás következményei.
A társadalmi és gazdasági veszteségek mellett a magyar tudományos életet is súlyos csapás érte: kutatóink kisebbségi élethelyzetbe vagy szülőhelyük elhagyásárakényszerültek. Becslések szerint összesen 400–500 ezer ember érkezett az elcsatolt területekről a hétmilliósra fogyatkozott Magyarországra.
A június 4-én megnyíló virtuális kiállításunk egy izgalmas tudományterületen, a természetrajzon keresztül mutatja be a trianoni döntés az élet minden területére kiterjedő hatását. Szemelvényeken keresztül ismertetjük, mi jellemezte a Trianon előtti természetrajzi kutatásokat a Kárpát-medencében, hogyan befolyásolták a döntés következményei kutatók és intézmények sorsát.
Ezeréves otthonunk, a Kárpát-medence bio- és geodiverzitása páratlan természeti érték. A térség tudományos kutatásának eredményei természetes módon csak kárpát-medencei kontextusban értékelhetőek. A Magyar Természettudományi Múzeum szakemberei ezért napjainkban és korábban is számos határon túli természettudományos kutatási programban vesznek részt.
