2017 októberében a Magyar Nemzeti Múzeum Báthori István Múzeuma (Nyírbátor) hatvan darabból álló, igen értékes, modern, magyar festménygyűjteménnyel gyarapodott. A múzeumnak ajándékozott gyűjtemény darabjaiból kiemelkedik az a 20 képből álló Kondor Béla-anyag, amely a festőművész egyedülálló œuvre-jét is megidézi. A közepes és nagyobb méretű Kondor-képek témájuk szerint a szerelem, az emberi foglalkozások, a mitologikus és spirituális/szakrális gyűjtőfogalmak köré csoportosíthatók.
A hivatalos ajándékként történő felajánlást Garancsi Ottó Árpád tette azzal a szándékkal, hogy – beteljesítve édesanyja, Petrován Ilona egyik korábbi vágyát, ami szerint „ha valaha megtehetné, hogy szegénységgel sújtott szülőföldjét támogassa, ő megtenné” – általa Debrecenhez, Nyíregyházához, Hódmezővásárhelyhez hasonló művelődési központtá tegye Nyírbátort a helyi közösség, s különösképpen a korlátozott lehetőségekkel rendelkező ifjúság javára.
Az ajándékozó Nyírpilisen született, gyermekkora révén kötődik a városhoz. Körülbelül tizenhárom éve folytat gyűjtői tevékenységet. Műtárgyvásárlásait mindmáig művészettörténeti alapismeretei, személyes ízlése és műkereskedői ajánlások alakítják.
Az átadott gyűjtemény darabjait a magyar festészettörténetben kibontakozó „francia orientáció” köti össze. A válogatás négy művészettörténeti jelenséget szemléltet: a 19. századi francia posztimpresszionizmus hazai festészeti átvételét, a két világháború közötti Párizs-Róma és Bécs-Berlin tengelyű magyar művész-emigránsok és ösztöndíjasok művészetét, a szentendrei művésztelep későbbi történetéhez köthető alkotásokat, valamint Kondor Béla egyedülálló festészetét.
A Kondor-képek az 1950-es évek második felétől az 1970-es évek elejéig bezárólag készülhettek. Közös vonásuk a művészre jellemző „grafikus” szemlélet, és az alkalmazott technikák sokszínűsége. A többségében farost hordozókon, a hagyományos olajfestés mellett, az aranyfüst rátétet, a karcolást és a kaparást alkalmazta a festő. Csupa olyan, mélyebb jelentésrétegeket tartalmazó műalkotásról van szó, amelyek jelenlegi tudásunk szerint kívül esnek a Magyar Állam által megvásárolt, és a Magyar Nemzeti Galériában őrzött hagyaték keretein. A Báthori István Múzeum a „Tündér táj közepén…” című, most készülő állandó tárlatában önálló egységként emlékezik meg Kondor Béláról.
A „Garancsi-adomány” alkotásainak jelentősége leginkább abban nyilvánul meg, hogy alkalmasak a magyarországi művészettörténet egyik legizgalmasabb és leglátványosabb szeletének egybefüggő szemléltetésére, amivel e kollekció hiánypótló abban a régióban, ahová az adományozó nagylelkűsége folytán került. A gyűjtemény további részét képező 40 festmény szakvizsgálata jelenleg is zajlik, ezekről a későbbiekben számolunk be.
Fotó: MTI
