A Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetsége 2026-os felhívására érkezett pályázatok között először fordul elő, hogy két határon túli tájházegyüttes is bemutatkozik. Lássuk, hogy mely tájházak munkáját értékelték a bíráló bizottság tagjai. A nyertest a 2026. október 2-3-án Orfűn szervezett Országos Tájháztalálkozón ismerhetjük meg, ahol sor kerül az elismerés átadására.
A Dr. Kéri Muzeális Gyűjtemény – Gálospetri és Szalacs
A Dr. Kéri Muzeális Gyűjtemény különlegessége, hogy az Érmellék örökségét nem egyetlen tájházban, hanem több épület és tematikus kiállítás együttesében mutatja be. A gyűjtemény igazi unikális értéke a szalacsi zsellérház, amelynek berendezése a 19. század utolsó harmadának paraszti világát idézi fel. A tájház közvetlen környezetében felújított borospincék is látogathatók, amelyek az egykor jellegzetes szalacsi pinceutcák emlékét őrzik. A 19. század végén mintegy 900 pince sorakozott a településen, egész utcasorokat alkotva – ez a sajátos épített örökség ma is fontos része Szalacs településképének és az Érmellék borkultúrájának.
A gyűjtemény ugyanakkor a kisnemesi építészet világába is betekintést enged. Az 1834 előtt épült Dráveczky-kúria a település történetének és arculatának meghatározó eleme. Megmentése és új funkcióval való megtöltése ezért túlmutat egy műemlék megőrzésén: a képzési programok, valamint a vidékre jellemző kézműves mesterségek bemutatása révén a kúria élő kulturális és közösségi térré válhat. A zsellérháztól a középparaszti portán át a kisnemesi kúriáig a gyűjtemény különleges módon mutatja meg, hogyan élt egymás mellett és miként kapcsolódott össze az Érmellék különböző társadalmi rétegeinek tárgyi és épített öröksége.
Ez a sokszínűség teszi a Dr. Kéri Muzeális Gyűjteményt különösen figyelemre méltóvá a pályázók között: nemcsak épületeket és tárgyakat őriz, hanem egy teljes tájegység társadalmi, gazdasági és kulturális világát igyekszik bemutatni és tovább örökíteni.
A tárgyak többsége helyből, illetve az Érmellék közeli falvaiból származik. A Gálospetri 385. szám alatt egy 19. század második feléből származó középparaszti porta található, ezen pedig négy berendezett helyiségből álló lakóház, egyik oldalán tornáccal; két helyiséges istálló, kocsiszínnel és tornáccal; árnyékszék; szénatároló csűr; sertésól; gémeskút; présház borospincével; kukoricagóré. A melléképületekben a szálas növények feldolgozását, a kenderfeldolgozást, mezőgazdasági eszközöket, szőlőtermesztés és borkészítés eszközeit bemutató tematikus kiállítások láthatók.
Az 517. szám alatt az 1834 előtt épült Dráveczky-kúria tekinthető meg. Épületei egy hét berendezett helyiséggel rendelkező középbirtokos nemesi kúria és hat helyiséges istálló. Az istállóban kádármesterség, szíjgyártómesterség szabómesterség, borbélymesterség, népi kerámia, audiovizuális eszközök, lámpák, helyi személyiségek emlékeinek gyűjteménye, helytörténeti, régészeti és numizmatikai témájú mini kiállítások várják az érdeklődőket. Az 516. szám alatt egy 1965-ben hagyományos építési technikával (vályogfal, agyagvakolat) épült parasztház található, öt helyiséggel. Az épületben különböző típusú öntöttvas kályhák és hagyományos vasalatok kiállítása látható. Az udvaron működőképes kerekes kút található.
A Gálospetri Tájház/ Fotó: Socaciu Marcel
Szalacs község 400. háza egy 19. század közepéről származó zsellérportát mutat be. Épületei: két berendezett helyiséges lakóház, két oldalán tornáccal, gémeskút, árnyékszék. A közeljövőben az udvarra egy sertésólat és egy fásszínt tervez a tulajdonos áthelyezni. A kertben hagyományos szőlőültetvény található bakator szőlőfajtával. A szalacsi tájház szomszédságában öt különböző típusú, felújított borospince található. Ezek közül kettőben tematikus kiállítás működik: a hagyományos halászat, szőlészet és borászat eszközeit láthatjuk. Az egyik pince ma is működik, szőlőfeldolgozásra, bortárolásra szolgál, valamint borkóstolók lebonyolítására is alkalmas. Csoportok számára egész napos turisztikai csomagot kínálnak étkeztetéssel, bor- és pálinkakóstolóval, idegenvezetéssel Gálospetri, Ottomány (Komáromy nagybirtokos nemesi kúria, vizes pince) és Szalacs (ezer pince faluja) helyszínekkel, bemutatva az Érmellék épített, tárgyi, szellemi és természeti örökségét.
Szalacsi Tájház, Szalacs (Dr. Kéri Muzeális Gyűjtemény), Bihar megye, Románia, 400. szám. Csoportkép a tájház előtt.
/ Fotó: Dr. Kéri Gáspár
A Doroszlói Tájház Szerbiában
A 2001-ben megnyitott, 1910 táján épült háromosztatú, vert falú épület a Doroszlói Tájház, mely a Szentkút utcán (Žarko Zrenjanin 54.), a falu legrégebbi részében áll. A lakásbelső és a melléképületek az 1930-as évek középparaszti családjának lakás-és munkakörülményeit mutatja be, a jellemző korabeli öltözetelemekkel, lakástextilekkel és munkaeszközökkel. Az eddigi 25 év alatt több, mint 10.000 látogatja volt a tájháznak e szórvány magyar közösségben, a szerbiai Vajdaságban, Zombor város és a Duna folyó közelében. A vert falú lakóház beosztása a következő: szoba+konyha+szoba+kamra+kamra, továbbá hozzáépített fészer és istálló. Az utcafrontra épült lakóházzal szemben az udvarban a 20. század elején épült nyári konyha és láncoskút található. Az udvari oldalról nyílik falépcsős lejárattal a hátsó szoba alatti, téglából boltozott borospince. Az előtte lévő kamrából létrán lehet feljutni a padlástérbe. Az épület minden helyisége döngölt föld padlózatú. A szarufás-torokgerendás fedélszéket, a keresztgerendázatot a ház teljes hosszában mestergerenda tartja. A födém tapasztott nádszőnyegből áll. Az eredeti tetőfedés felvert nádból készült, amit vágott cserépre cseréltek. Az utcai egyenes oromfal sárga téglára cserélése és a héjazatcsere 1954-ben történt. A ház összes helyisége kívül-belül fehérre meszelt, a nyílászárók kékre mázoltak (bontott ácstokos, illetve gerébtokos szerkezetűek).
A Doroszlói Tájház / Fotó: www.tajhazszovetseg.hu
A faluban korábban több próbálkozás is volt egy tájház létrehozására, ami sajnos nem valósult meg. A háborús körülmények (1990-es évek), a közösség magyarságának megfogyatkozása, ezzel elgyengülése is számos nehézséget jelentett e tájház létrehozásához. A Nagy István-Raj Rozália által az 1990-es években (1993-1999) Doroszlón szervezett, vajdasági szintű gyermektáborok mutattak rá a kulturális közösség folyamatos gyengülésére, mely a tulajdonosokat gondolkodásra késztette ennek megerősítése és e hagyományőrző közösség anyagi kultúrájának megőrzése érdekében. A tájház létrehozásában elsősorban az akkori idősek támogatása volt jelentős, viszont a munkálatok előrehaladtával a közösség magyarságának egésze támogatta az ügyet. A megnyitót követő időszakban az odaérkező számos, nagy létszámú csoport, a médiában és sajtóban megjelent hírek és szakmai tanácskozás felkeltették a közösség érdeklődését, akik újra büszkén, szívesen beszéltek helyi népi értékeikről.
Kiskunmajsai Tájház (Kenyérsütőház)
A Kiskunmajsán mindmáig kenyérsütőházként ismert Tájház a város egyik legarchaikusabb építészeti emléke. Őrzi a Kiskunság népi építészetének jellegzetes arculatát, mint nádtetős, háromosztatú, középpadkás, szabadkéményes gazdaház. Az épületet a városban kenyérsütőházként tartják számon napjainkig.
A tájház udvarán kialakított közösségi kiskertben hagyományos konyhakerti növényeket, fűszernövényeket és a térségre jellemző haszonnövényeket termesztenek, amelyek gondozásába a múzeumpedagógiai foglalkozások résztvevői is bekapcsolódhatnak. A kert bemutatja a vegyszermentes, természetközeli termesztés alapelveit, a komposztálás jelentőségét, valamint a helyi élelmiszer-előállítás előnyeit. A fenntartható életmód egyik legfontosabb eleme a tájházban a hagyományos házi kenyérsütés. A látogatók megismerhetik a búza útját a vetéstől az őrlésen és dagasztáson át egészen a kemencében sült kenyér elkészültéig. A program nemcsak gasztronómiai élményt nyújt, hanem ráirányítja a figyelmet a helyi alapanyagok felhasználására, az élelmiszerek megbecsülésére és a pazarlás elkerülésére. A kenyérsütés közösségi élménnyé válik, amely egyszerre őrzi a hagyományokat és erősíti a fenntartható gondolkodást.
Kiskunmajsai Tájház/ Fotó: tajhazigazgatosag.skanzen.hu
A Kiskunmajsai Tájház nem csupán a múlt tárgyi emlékeinek őrzője, hanem a Kiskunság kulturális örökségének élő műhelye is. Munkájával hidat épít múlt és jelen között, elősegíti a hagyományok korszerű értelmezését, és biztosítja, hogy a helyi közösség kulturális értékei a jövő nemzedékei számára is megismerhetők, átélhetők és továbbadhatók legyenek. Ez a küldetés teszi a tájházat a térség kulturális életének egyik meghatározó intézményévé, amely egyszerre őrzi a múlt emlékeit és alakítja a jövő kulturális tudatosságát.
Frissen sült kenyér kóstolója a Kiskunmajsai Kenyérsütőház kemencéje előtt. / Fotó: Hegedűsné Majnár Márta
E rövid bemutató a jelöltekről rávilágít a tájházak komplex munkájára és hasznosíthatóságára. A muzeális funkciót ma már a közösségért végzett tevékenység is kiegészíti, olyan tudást közvetítve, ami napjainkban máshol már nem igazán érhető el. A bírálók helyszíni látogatásuk során során ezeket a szempontokat is figyelembe vették, és látható, hogy szoros eredményre számíthatunk a 2026-os Az Év Tájháza díj odaítélésekor.
