Szulejmán-kutatások - Ritka aranypénzt is találtak a régészek Szigetváron

Számos értékes leletet, köztük egy rendkívül ritka, velencei mintára készült 16. századi genovai aranypénzt találtak a régészek az I. Szulejmán szultán szigetvári, turbéki mauzóleuma körül a napokban újraindult terepi kutatások során Szigetváron.

 

Kitanics Máté geográfus, történész, a kutatócsoport tagja elmondta, hogy a 20 milliméter átmérőjű, 3,5 gramm súlyú dukát egyik oldalán Szent János áll, előtte az állam vezetője térdel, a másikon Krisztus látható dicsfénnyel övezve.

Ilyen pénz a velenceiek tiltakozása miatt csak igen rövid ideig készült, értéke ma mintegy nyolcmillió forintra tehető - hangsúléyozta.

Hozzátette, hogy a pénzérmére Szulejmán turbéki sírkomplexumának közvetlen közelében bukkantak, mellette becsapódott ólomgolyókat azonosítottak, így lehetséges, hogy a kincs harci cselekmény miatt került a földbe.

A dukát múzeumba kerül, más leletekhez hasonlóan kiállításon láthatják majd az érdeklődők - jelezte.

 

Hancz Erika, a PTE régészeti tanszékének munkatársa, a turbéki ásatást vezető régész elmondta, hogy az elmúlt három időszakban kerámia- és üvegtöredékeket, cipőpatkókat, késeket, lövedékeket, táskacsatot, faragott épületelemeket is találtak, a leletet ezenkívül ezüstpénzek is gazdagítják.

Pap Norbert, a PTE történetiföldrajz-professzora, a kutatócsoport vezetője közölte, hogy a Szigetvár ostroma idején elhunyt Szulejmán síremléke, azaz türbéje világviszonylatban is unikális öröksége a magyarországi török hódoltság korának.

 

Az uralkodó 1566-os halála után a város melletti szőlőhegyen épült fel az a kisváros, Turbék, amely mauzóleumot, dzsámit, derviskolostort, kaszárnyát, zarándokok vendégházát, illetve ezeket védő erődöt foglalt magában, az épületeket 2013 és 2019 között a kutatócsoportjuk azonosította, tárta fel - jegyezte meg.

Az elmúlt öt évben az adatok feldolgozása, a publikálás folyt, több könyv és egy sor olyan szakcikk jelent meg, amely előkészítette a vizsgálat folytatását.

A kutatást a török kormány kezdte támogatni a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökségen keresztül, a finanszírozást később a magyar állam vállalta, a magyar kormány rendelkezett a terület állami tulajdonba vételéről, és elkezdődtek egy, a lelőhelyen felépülő múzeumi létesítmény tervezésének előkészületei, de a munka folytatását a koronavírus-járvány megakadályozta - jelezte a szakember .

A sajtótájékoztatón közölte, hogy a vizsgálatok újabb szakasza a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásának, továbbá a PTE Szentágothai János Kutatóközpont és a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány között létrejött szerződésnek köszönhetően kezdődhetett meg.

A cél elsősorban a beruházások előkészítése, a lelőhely szisztematikus átvizsgálása abból a szempontból, hogy miképpen lehet az örökségi értékeket megfelelően feltárni és a bemutatáshoz szükséges infrastruktúrát elhelyezni a területen - mondta. Úgy véli, a kutatás továbbra is sok izgalommal, új leletek előkerülésével kecsegtet.

 

Az eddigi turbéki kutatásoknak nagy nemzetközi visszhangjuk volt, számos cikk mellett tizenöt filmes produkció is készült a témában - mutatott rá.

Pálfi Gábor, a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány operatív igazgatója azt mondta, hogy a szervezet nagyon fontosnak tartja, hogy segítse az oszmán kori emlékek megőrzését, feltárását, a magyar-török történelmi emlékek bemutatását. Reményét fejezte ki, hogy a turbéki kutatás új fázisa hozzásegít a kor és a történelmi események mélyebb megértéséhez, és számos további együttműködésre ad lehetőséget.

 

 

Trócsányi András, a PTE Természettudományi Karának dékánja arról szólt, hogy a turbéki eredmények nemcsak a kutatásban, hanem az oktatásban és a területfejlesztésben is hasznosultak.

 

A kutatásnak nagyon kedvező sajtóvisszhangja volt, jót tett az egyetemnek, a kutatóknak és általában a tudománynak, emellett hozzájárul a térség fejlesztéséhez is - jelentette ki.

Lábadi Beatrix, a PTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának tudományos és pályázati dékánhelyettese azt közölte, hogy I. Szulejmán nevét a világon szinte mindenki ismeri, a vele összefüggésben Szigetváron előkerült kincseknek lehet turisztikai jelentőségük, fontosak ugyanakkor a bölcsészettudománynak, mert módot nyújtanak, hogy a feltárásokban az egyetem oktatói és hallgatói is részt vehessenek.

Vass Péter, Szigetvár polgármestere tájékoztatott arról is, hogy a türbe körüli ásatások újraindulásának magyar és török szempontból is óriási a jelentősége, mert fontos történelmi személyiségek haltak meg Szigetvár 1566-os ostroma alatt, és lényeges ismerni az események lehető legtöbb részletét.

Ha a kutatás olyan eredményekkel zárul, amelyekkel a török és a magyar fél is elégedett lesz, az azt jelentheti, hogy rengeteg magyar, török és más külföldi is felkeresi a várost, az ásatások befejeztével a nagyközönség előtt is megnyíló, Zsibót-Szőlőhegyen található türbét - húzta alá.

Szavai szerint a környéket felújítják, megépítik a látogatókat kiszolgáló utakat, épületeket, és Szigetvár turisztikai szempontból nem 2-3 napos város lesz, hanem olyan, ahol a turisták egy hetet is szívesen eltöltenek.

A polgármester felszólalásában megemlékezett Hóvári Jánosról. Felidézte, hogy a tavaly elhunyt történész-turkológus vezényelte le a kormány megbízottjaként az 1566-os várvédő Zrínyi Miklós halálának 450. évfordulójára szervezett rendezvényeket.

 

Nagy szerepe volt abban, hogy a város ismét felkerült Európa történelmi térképére, ő és segítői munkája révén foglalkozott Szigetvárral a The New York Times, a National Geographic, közölt számos cikket, televíziós anyagot a magyar média, jelent meg sok tudományos értekezés - emlékeztetett.

 

 

Fotók: 

Laufer L. / Baranya Megyei Hírportál