EN facebook

Szombatig látogatható az Opus 735 az Iparművészeti Múzeumban

TÉMA

2022-09-21 07:00

A héten zárul az Iparművészeti Múzeum Opus 735 című projektje, mely a múzeum 5 éve zárva tartó főépületének meglátogatásán túl bemutatja a második világháborúban megsérült Esterházy-kincseket is. Aki megnézné a kiállítást és az ideiglenesen megnyitott épületet, szeptember végéig megteheti.

 

 

Ünnepel a múzeum

 

 

Szeptember elején ünnepelték az Iparművészeti Múzeum munkatársai az intézmény alapításának 150. évfordulóját az Üllői úti főépületben. Cselovszki Zoltán főigazgató ünnepi beszédét követően az Opus 735 – A háború nyomai az Esterházy hercegi kincstár műtárgyain című kiállítást nézhették végig a kollégák – Pásztor Emese és Pandur Ildikó kurátori tárlatvezetésével. Az eseményre eljött Lovag Zsuzsa régész-művészettörténész is, aki 1992 és 2001 között volt az Iparművészeti Múzeum főigazgatója.

 

 

Opus 735 – A háború nyomai az Esterházy hercegi kincstár műtárgyain

 

A július 28-i megnyitó óta hetente 3 napon lehetett újra belépni az Üllői úti múzeum Üvegcsarnokába és megtekinteni a földszinti galérián elhelyezett kiállítást is. A szeptember 25-ig tervezett programra ezen a héten még a csütörtök, péntek és szombat délutáni időpontokra lehet jegyet vásárolni. Csütörtökön este 19 órától pedig különleges, zseblámpás tárlatvezetésen vehetnek részt az érdeklődők, amikor is a vitrinek világítását lekapcsolják, az Üvegcsarnokból beszűrődő fény mellett minden látogató a saját zseblámpájával fedezheti fel a lenyűgöző kincstár műtárgyainak megmaradt darabkáit.

 

 


A török háborúk korában létrejött Esterházy-kincstár a 16. századtól egyaránt gyarapodott diplomáciai ajándékok, hozományok és tudatos művészetpártolás révén. Őrzési helyeként a török hódoltságtól, a harcoktól távolabb eső és sziklára épült, nyugat-magyarországi Fraknó vára szolgált évszázadokon át. A 17. század végén a családi
hitbizomány részeként elidegeníthetetlenné vált az országban szinte egyedülállóan gazdag, nemes és egzotikus anyagokból készült ötvösremekeket, ritka távol-keleti kerámiákat, török díszfegyvereket ugyancsak magába foglaló hercegi gyűjtemény. Utóbbiak között hadizsákmány is akad, hiszen az Esterházy főurak nemcsak a diplomácia, a politika területén, de – fegyvert ragadva – a harcmezőn is igyekeztek megakadályozni a török terjeszkedést.

E műkincsegyüttes sorsát azonban nem csupán a régmúltban befolyásolta a háború; a 20. század hadi eseményei minden korábbinál meghatározóbbnak bizonyultak a gyűjtemény történetében. A kincstár válogatott darabjai az első világháború időszakában Budapestre, az Iparművészeti Múzeumba kerültek, ahol az Esterházy hercegek jóváhagyásával a két világháború között a múzeum állandó kiállításán voltak láthatók.

A második világháború utolsó hónapjaiban, Budapest ostroma idején a család a kincseket biztonságosabbnak vélte a budai Várban, a Tárnok utcai Esterházy-palotában elhelyezni. A sors és a háború azonban közbeszólt: néhány héttel később az épületet bombatalálat érte, és a romok alatt évekig rejtőztek eltemetve a kincstár egyedülálló ékességeinek szétroncsolódott maradványai is.

A tárgyak egy része jóvátehetetlenül megsemmisült; a maradványokat Esterházy Pál herceg kérése szerint az Iparművészeti Múzeumba szállították. Hogy ez a tragikus háborús esemény mégsem vezetett a kincstár teljes „végromlásához”, az kizárólag az idén 150 éves múzeum restaurátorműhelyeiben folyamatosan, generációkon át, napjainkban is zajló konzervátori és helyreállítási munkának köszönhető. A különböző mértékben károsodott műtárgyak restaurálása egyedi módszereket igényel, hogy lehetőség szerint újra hiteles összképet alkothassunk majd egyszer erről a Magyarországon egyedülálló módon egységében megmaradt főúri gyűjteményről.

A kiállítás az Esterházy-kincstár súlyosan megsérült, részben megsemmisült vagy apró darabokra tört, de a magyar főúri luxust reprezentáló dísztárgyaiból mutat be válogatást. Ezek a roncsok a háború értelmetlen pusztításának nyomait magukon viselve mementóként várják, hogy a szakszerű és átgondolt restaurátori, illetve rekonstrukciós beavatkozás révén régi szépségükben újjászületve, egykori egységükben újra bemutathatóvá válhassanak.

Apró darabokra tört a kincstár 1680 körül Nürnbergben készült fajanszedénye is, amelynek purpur (bíbor) festésű nőalakját sokáig a háború istennőjével, Bellonával azonosították. A töredékeiből föltámadó, restaurált korsón látható figura azonban, aki fáklyájával perzseli fel a fegyvereket, valójában a háború végének allegóriája: Paxot, a békét jelképezi.

 

 

A 2017 óta zárva tartó, idén 150 éves Iparművészeti Múzeum csupán néhány hétre ugyan, de öt év után ismét megnyitja kapuit a látogatók előtt. A felújítására váró épület ezúttal olyan műtárgyaknak ad otthont, amelyek szintén az újjászületésükre várnak. Ez a kissé rendhagyó bemutató a 735. kiállítás az 1872-ben alapított múzeum regisztrált tárlatainak sorában. Az itt látható, még roncs állapotú Esterházy-műkincsek válogatása a háborúk értelmetlen pusztításáról tanúskodik.

Időpontfoglalás és jegyvásárlás

gyűjtemény, iparművészet, kiállítás, látogató
2022-07-28 07:00
Az év múzeuma, design, divat, gyűjtemény, iparművészet, képzőművészet, kortárs, Pulszky Társaság, téma
2022-05-05 20:00