A nagyközönség számára is jól ismert „Az év kiállítása” 2019-es pályázaton a Tomory Lajos Múzeum Ekevasba fogott madárszárny – Kondor Béla a repülés vonzásában című állandó kiállítása a bíráló bizottság elismerő oklevelében részesült. Az oklevelet a magyar múzeumok legnagyobb seregszemléjén, a Múzeumok Majálisán, a Magyar Nemzeti Múzeum előtti központi színpadon Szabó Zsófia Lilla kurátor és Galgóczy Zoltán alpolgármester vette át 2019. május 18-án, az átadók Kassai Hajnal, az EMMI múzeumi osztályának vezetője, Varga Benedek a Nemzeti Múzeum főigazgatója, dr. Bereczki Ibolya a Pulszky Társaság elnöke, továbbá Deme Péter és Vásárhelyi Tamás, a bíráló bizottság tagjai voltak.
Az oklevelet Kondor Béla (1931-1972) festő, grafikus, költő pestszentlőrinci kötődését és annak egész életművére kifejtett hatását igényes vizuális megjelenéssel és gondos tartalmi válogatással bemutató kiállításáért, azaz a Kondor-emlékszobáért kapta a múzeum.
A legeredetibb, magas színvonalon megvalósított állandó vagy időszaki kiállítást elismerő, egyben a hatékony, korszerű kiállítási kommunikációra jó példákat felmutató pályázaton a dokumentáció elkészítése nagy munkát jelentett. A benyújtott anyagban a kiállítás teljes forgatókönyve, a kapcsolódó programtervek és megvalósításuk, a kiállítás kommunikációja, és a teljes fotódokumentáció is szerepelt.
Ezek áttekintése mellett a bíráló bizottság (Bajzáth Judit, Deme Péter, Gózon Ákos, Janotka Mónika, Kalla Zsuzsa, Mányi István, Rajcsányi Gellért, Sári Zsolt, Vásárhelyi Tamás) tagjai személyesen is megnézték, mit tapasztal a kiállításon egy átlagos látogató. A megmérettetésre akár több száz négyzetméteres kiállítások is jelentkezhettek.
Az országos szakmai elismerésre méltán lehet büszke a múzeum és vezetője, Heilauf Zsuzsanna, hiszen az intézmény első komplex művészeti állandó kiállítása, amely a pályázók közül a legkisebb volt, ebben az évben a Petőfi Irodalmi Múzeum, illetve a miskolci Herman Ottó Múzeum (utóbbi tavaly összeurópai megmérettetésen is indult, előbbi számtalan szakmai díj nyertese) kiállításaival azonos díjat kapott.
Új múzeum, új épület, friss szemléletű alkotók: az elismerést elnyerő csapat szakmai vezetője, Szabó Zsófia Lilla művészettörténész és a csapat két másik tagja pályafutásának első állandó kiállítása a Kondor-emlékszoba. Szabó Zsófia rendkívül alapos és sokrétű munkát fektetett az előkészítésbe és megvalósításba, a kutatástól a szakmai partnerekkel végzett egyeztetéseken át egészen a múzeumpedagógiai és kommunikációs feladatokig, a különféle kísérő programok szervezéséig.
A kerületi grafikus, Serflek Máté még egyetemi hallgatóként egyedi és letisztult grafikai arculatot hozott létre, a pestszentlőrinci Karinthy Frigyes Gimnázium végzőse, Stéger Marcell pedig könnyen kezelhető multimédiás felületek kialakításával járult hozzá a kiállítás megvalósulásához. Őket a múzeum tapasztalt munkatársai segítették: a helytörténeti tartalmak Pápai Tamás László történésznek köszönhetőek, a szoba műtárgyvédelmi szempontból megfelelő kialakítását és berendezését, a műtárgyak elhelyezését Szegediné Mucsi Eleonóra és Varga Tamás végezték, a menedzseri feladatokat Heilauf Zsuzsanna látta el.
Pestszentlőrinc és Budapest első Kondor Béla emlékhelyének létrehozását széles körű összefogás kísérte, a megvalósítást EMMI pályázat és Budapest Főváros XVIII. kerület, Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata támogatta.
A kiállítás nem valósulhatott volna meg Kondor Béla testvére, Kondor Mária támogatása nélkül, aki a családi fotók és személyes emlékek megosztásával tette teljessé az emlékszobát. Ezenkívül köszönet illeti Nagy András grafikust, Szécsi Margit és Nagy László költőházaspár 2018-ban elhunyt fiát, aki hiánypótló segítséget nyújtott szülei,
Kondor Bélát érintő hagyatékának letétbe helyezésével. A múzeum ugyancsak köszönettel adózik a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány, illetve a miskolci Herman Ottó Múzeum és a Miskolci Galéria munkatársainak, akik szakmai tudásukkal komoly segítséget jelentettek a kiállítás létrehozása során.
A legnagyobb és legismertebb szakmai díjkiosztón megszerzett elismerést valamennyi magyar múzeum büszkén teszi közzé. Ez az oklevél is hamarosan méltó helyére kerül a Tomory Lajos Múzeum új központjának, a Herrich-Kiss villa előterének falán.
*
Szabó Zsófia kurátor az elmúlt félévben sokféle programot szervezett a kiállítás népszerűsítésére: több egyedi szervezésű és nagyközönségnek meghirdetett tárlatvezetést, beszélgetéssel egybekötött irodalmi délutánt, szakmai találkozót és múzeumpedagógiai foglalkozást tartott, többek között a múzeum baráti körének, helyi közösségeknek és kerületi iskolai csoportoknak. A sokszínű kulturális program közül kiemelkedő volt a Kondor Béla és Miskolc kapcsolatáról szóló szakmai kerekasztal beszélgetés:
Szakmai kerekasztal-beszélgetés a Tomory Lajos Múzeum Kondor Béla kiállításán
Közel négy hónapja, hogy a Tomory Lajos Múzeum új központja, a Herrich-Kiss villa megnyitotta kapuit a látogatók előtt, ahol a kerület történetében először Kondor Béla grafikus, festő, költő (1931-1972) tiszteletére komplex emlékkiállítás valósult meg.
A Pestszentlőrincen született művész kitörölhetetlen jelet hagyott hátra nem csupán a modern magyar művészettörténetben, de a XVIII. kerület kulturális-művészeti életében is. Így válik az emlékszoba jelzésértékűvé a helyi lakosság, de a szakma számára is. A cél kezdettől fogva Kondor Béla művészetének egyedülállóságát hirdetni helyi és országos szinten. Az érdeklődők számára rendezett sokszínű programok – mint a kurátori tárlatvezetés, irodalmi délután, vagy múzeumpedagógiai foglalkozás – mellett hangsúly kerül a háttérben zajló szakmai kommunikációra és együttműködésre, amely a célzottan erre irányuló rendezvényekkel tud megvalósulni. Erre került sor március 5-én, a 11 órakor kezdődő szakmai kerekasztal-beszélgetés keretében, amelyben Kondor Béla és Miskolc kapcsolatára reflektáltak a miskolci Herman Ottó Múzeumból érkező művészettörténész kollégák (név szerint: Kákóczki András, Hajdú Ildikó, Barkóczi Ákos) részvételével, Szabó Zsófia a Tomory Lajos Múzeum művészettörténésze moderálásával. A vendégek között volt Kondor Mária a művész testvére és jogutódja, valamint több Kondor Béla munkásságát ismerő és kutató művészettörténész, mint Fertőszögi Péter és Marosvölgyi Gábor a Kovács Gábor Művészeti Alapítványtól, Madár Mária a Magyar Nemzeti Galériától, a Tomory Lajos Múzeum munkatársai, illetve más művészeti területen dolgozó kerületi szakemberek.
A beszélgetés során szó esett az 1950-es évektől virágzó miskolci művészeti élet alakulásáról, a miskolci grafikus műhely és a krakkói mintára megvalósult Országos Grafikai Biennálé megalapításáról, amelyekben Kondor Béla vitathatatlan szerepet játszott. Jelenléte több területen érintette a miskolci grafikus központ átalakulását: tehetségének és elkötelezettségének köszönhetően szakmai vérpezsdítést hozott, és emellett emberileg is példakép volt az ott dolgozó művészek számára, amely határozott morális tartásában nyilvánult meg.
Kondor Béla a Képzőművészeti Főiskola befejezése után kezdett lejárni a miskolci művésztelepre. A városban olyan befogadó szakmai és baráti közeg fogadta, ahol kölcsönös szellemi és művészi támogatásban részesült. Feledy Gyula – a Főiskola grafikai tanszékének akkori vezetője – kitartó munkája nyomán egy olyan grafikus műhely jött létre, ahol a megfelelő eszközbeli ellátottság (litográf gép vagy rézkarcnyomó prés), amely a magas színvonalú munkavégzéshez és a szabad művészi kísérletezéshez elengedhetetlen volt, arra ösztönözte a fiatal művészeket, hogy rövidebb-hosszabb ideig itt dolgozzanak. Ezek a feltételek tették lehetővé, hogy Kondor Béla az évek során rengeteg litográfiát és rézkarcot készítsen Miskolcon, melyeknek kiléte további kutatásokat igényel.
Kondor Béla grafikai munkásságának kibontakozásához nagyban hozzájárult az 1961-ben elinduló (és a mai napig megrendezésre kerülő) Miskolci Országos Grafikai Biennálé, ahol egy alkalommal akár 6-8 munkával is szerepelt. Az 1963-as Biennálén elnyerte a 6000 forintos nagydíjat, amelyet addigi művészeti munkásságának elismeréseként és tehetségének ápolása céljából szavazott meg a zsűri. 1969-ig minden biennálén szerepelt, méghozzá igen kvalitásos grafikai sorozatokkal illetve önálló nyomatokkal is.
Miskolcon betöltött szerepéről tanúskodik, hogy 1993-tól a mai napig a Kondor Béláról elnevezett képzőművészeti díjat kapják a város vizuális kultúrájának fejlesztéséhez hozzájáruló művészek. Emellett a Miskolci Galéria évente rendez időszaki tematikus kiállításokat a művész tiszteletére.
A múzeum életében első ilyen jellegű szakmai beszélgetés – amely a jelenlevők interaktív részvételével zajlott – számos érdekes, új információval szolgált, amely a jövőben hasonló programok megszervezésére illetve Kondor Béla tevékenységének további kutatására ösztönzi a múzeum munkatársait.
