27.528-an látták Székesfehérváron a Szent István Király Múzeumban a Seuso-kiállítást, amely most tovább vándorol Zalaegerszegre, a Göcseji Múzeumba. Itt november 28. és december 17. között tekintheti meg a közönség a késő római ötvösművészet egyik legjelentősebb, ismert leletegyüttesét kiegészítve a római korból származó, a fenékpusztai leletek néhány anyagával.
Hogy a nagy értékű műtárgyegyüttes minden szempontból megfelelő helyet kapjon, a Göcseji Múzeum belső tereit átalakították. A látogatók felkészülését külön honlap segíti, amely a múzeumpedagógia munkához is hozzájárul a kiállításhoz készült múzeumpedagógiai füzet mellett. A múzeum a kiállítás ideje alatt 12 órás nyitvatartással működik. Egyszerre csupán 40 látogató tartózkodhat majd a kiállítótérben, ezért nem árt előre felkészülni a látogatóknak!
A római császárkor késői szakaszából (4. ˗ 5. század) származó kincslelet nevét az úgynevezett Seuso-tál feliratán megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta, aki a Római Birodalom latin és görög kultúrán nevelkedett gazdag elitjéhez tartozott. Nevét más történeti forrás nem őrizte meg, de elképzelhető, hogy a hivatali apparátus tagjaként vagy a hadsereg tisztjeként császári szolgálatban állt. Családjának vagyonához nemcsak ezüstedények, hanem egy Balaton környékén fekvő nagybirtok és villa is hozzátartozhatott.
A késő császárkorból ismert mintegy harminc, lakoma-készlet darabjait is tartalmazó nemesfém kincslelet között a Seuso-kincs mind művészi, mind anyagi értékét tekintve kiemelkedő helyet foglal el. A kiállításon bemutatott ezüstkészlet össztömegével a fennmaradt késő császárkori ezüst ötvösművészeti kincsleletek között a legértékesebbnek számít.
A 14 nagyméretű ezüstedény össztömege 68,5 kg. Az ezüstműves remekművek saját korukban összesen 2040 solidust érhetettek. Ez azért is meghökkentő, mivel a 4. században egyetlen solidusból 350 liter búzát vagy 109 liter bort lehetett vásárolni! A Seuso-kincset két, ételek tálalására szolgáló nagyméretű lapos tál, két további tálaló és valószínűleg dísztálként is használt tál, egy mosdáshoz használt mély tál és két hozzá tartozó, geometrikus díszítésű kancsó, továbbá egy dionüszoszi ábrázolásokkal, egy állatalakokkal és egy görög mitológiai ábrázolással díszített kancsó alkotja. Két vödör, egy illatszeres tégelyek tárolására szolgáló doboz, valamint egy amfora is része az együttesnek. A kincseket a 4. század utolsó évtizedeiben vagy az 5. század elején rejthették el, feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve. Az ezüstedényeket egy rézüstben helyezték el úgy, hogy a nagy tálakat az üst aljába, lefelé fordítva egymásra, majd a kisebb edényeket a tetejükre fektették.
A Seuso-kincset az 1970-es években találták meg Magyarországon, majd illegális körülmények között jutott ki az országból. A magyar kormány a Seuso-kincs első hét darabját 2014-ben, a második felét idén nyáron szerezte vissza.
Zalaegerszeg, Göcseji Múzeum
Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum
Kecskemét, Katona József Múzeum
Miskolc, Herman Ottó Múzeum
Nyíregyháza, Jósa András Múzeum
