Az egyik legnevesebb impresszionista mester remekművével gyarapodott a Szépművészeti Múzeum gyűjteménye. Renior Fekvő női akt című festményét a Magyar Kormány támogatásnak köszönhetően vásárolhatta meg a múzeum. A neves francia alkotó művének megvétele rövid időn belül a második történelmi léptékű gyűjteménygyarapítás, ugyanis az év elején – szintén a Kormány támogatásának köszönhetően - Van Dyck: Stuart Mária Henrietta hercegnő esküvői portréja került a Szépművészeti Múzeumba.
A csaknem életnagyságú, 1903-ban festett akt 12,3 millió dollárért, azaz mintegy három és fél milliárd forintért került magyar tulajdonba és ezzel immáron ez a műalkotás a Szépművészeti Múzeum története elmúlt száz évének legjelentősebb egyedi értékű szerzeményezése.
A festményt több mint 110 éve, 1907-ben a Nemzeti Szalonban már láthatta kiállításon a magyar közönség, ám akkor a múzeum nem tudta megvásárolni. Most, a kormány támogatásának köszönhetően Renoir remekműve visszatért Budapestre: a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében lesz végleges otthona, ahol május 24-től egy erre az alkalomra összeállított kamarakiállításon találkozhatnak vele a látogatók.
A legünnepeltebb francia impresszionisták közé tartozó Auguste Renoirt az életöröm festőjeként tartják számon. Derűs zsánerképein, tetszetős portréin át az emberi alakot avatta művészete középpontjává, az akt műfaja úgyszintén végigkísérte életművét. A most megvásárolt csaknem életnagyságú, reprezentatív Fekvő női aktja tisztelgés a műfaj nagymesterei, mindenekelőtt Tiziano és Ingres előtt, ugyanakkor Renoir saját érzéki megközelítését is kiválóan illusztrálja. Visszafogott ecsetkezelés, harmonikus színhasználat jellemzik a képet, mely a mester századfordulós, klasszicizáló időszakából való. A képen Gabrielle Renard, a festő egyik kedvenc modellje jelenik meg, aki számos kései remekművét ihlette. Renoir kisebb-nagyobb módosításokkal többször megismételte a kompozíciót, amelynek összesen három verziója ismert, melyek közül a most magyar tulajdonba került az első változat. A későbbieket a párizsi Musée d’Orsay és a Musée de l’Orangerie gyűjteményeiben őrzik.
Renoir már érett, ünnepelt festőként az 1903-ban alkotott művet először az 1905-ös párizsi Őszi Szalonon állította ki, ahol az új generáció avantgárdjaival szemben ő képviselte az immár bevett, ám továbbra is megújulni képes modern hagyományt. Az akt azóta az életmű kiemelkedő, jól ismert darabjaként számos rangos kiállításon szerepelt, többek között Budapesten is, a Nemzeti Szalon 1907. decemberi tárlatán. Az azóta eltelt több mint száz év során számos jeles európai és amerikai magángyűjtemény része volt, többek között Maximilian von Goldschmidt-Rotschild báróé, aki kora egyik leggazdagabb német bankára és műgyűjtője volt.
A remekművet a 24-én nyíló kamarakiállításon a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött, korábbi Renoir festmény (Leány arcképe) és néhány más, a 20. század első felében a Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe került modern francia műalkotás, így Gauguin, Cézanne, Boudin, Maurice Denis, Daubigny, Pissarro, és Puvis de Chavannes festményeinek társágában láthatja a nagyközönség.
Auguste Renoir: Fekvő női akt
1903
Olaj, vászon
65,3 x 155,3 cm
