A Nemzeti Kulturális Alap Magyar Géniusz Programjának támogatásával valósulhatott meg a miskolci Herman Ottó Múzeum Régészeti Látványraktára. Egy archív fekete-fehér fénykép és egy megsárgult újságcikk adott olyan impulzust, amelyek nyomán az intézmény egy új, formabontó régészeti bemutatóhelyet valósított meg pályázati finanszírozással.
A kilencven éve készült fotón a magyar múzeumügy kamaszkorának úttörői borozgatnak az Avas oldalában. Két miskolci tudós muzeológus: Leszih Andor és Marjalaki Kiss Lajos. Egyikük a város szülötte, a másik jellegzetes trianoni sors. Szoros baráti és intellektuális kapcsolatot ápoltak a Miskolcra gyakran és szívesen látogató Móra Ferenccel és Móricz Zsigmonddal. E két író művészi teljesítménye közismert, ám régészeti és múzeumi szerepük – pláne Miskolc iránti lelkesedésük – viszont kevésbé, így zsenialitásuk méltó az újrafelfedezésre.
A megsárgult újságcikkben Az ötevenezer éves [szeletai] ember nyomán merengő Móricz feltette a kérdést, vajon mikor kapnak nagyobb megbecsülést a magyar múlt emlékei. Mikor poroltatnak le és mutattatnak be ezek az értékek a miskolci múzeumban. Ezt a kérdést éppen száz esztendeje írta le. Ez lett a tárlat vezérgondolata: most, egy évszázaddal a móriczi írás után a múzeum munkatársai dr. Szörényi Gábor András projektvezető, régészeti és műemléki ügyekért felelős igazgató-helyettes vezetésével elővették, leporolták és közreadják a régészeti gyűjtemény számottevő részét.
Szokatlan, ha egy raktárbázis ad otthont egy tárlatnak, ugyanakkor a lelet-élet leghosszabb időszaka mégiscsak ehhez a helyszínhez köthető. A vármegyében több mint 2700 régészeti lelőhely van, így gazdag tárgyi anyag állt rendelkezésre ahhoz, hogy egy ötletből valóság legyen. A tárgyak mellett a látogató megismerheti a négy géniusz: Marjalaki Kiss Lajos, Leszih Andor, Móra Ferenc és Móricz Zsigmond pályafutását is, amelyet a Miskolci Múzeum köt össze.A több mint kétezer kiállított lelet között megtalálható például Móra Ferenc decis üvegpohara is, amelyből borozgatott miskolci barátai társaságában az Avason, vagy a kora újkori Magyarország egyik legfurmányosabb maffiabűnügyének leletei, az 500 éves múltra visszatekintő csorbakői pénzhamisító műhely pénzérméi.
A Herman Ottó Múzeum Régészeti Látványraktára az egyéni látogatók mellett az iskolai csoportokat is várja, számukra széleskörű múzeumpedagógiai kínálatot állítottak össze.
