Ebben az évben megújulnak a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállító- és közönségforgalmi terei. Az átépítés alatt a kiállítások és a rendezvények szünetelnek, de nem marad PIM-es programok nélkül a múzeumot, az irodalmat, a kultúrát szerető közönség. A belvárosban, több a PIM-hez közeli helyszínen is tartunk múzeumi eseményeket az év során. Az első, a Múzeum falain kívül megvalósuló programsorozatunkat, a Pest-budai ikonokat a FUGA Budapesti Építészeti Központtal együttműködésben rendezzük meg.
Hogyan ragadhatjuk meg azt a zsibongó, rohamosan növekedő várost, amely a köztudatban a nemzeti öneszmélés és fejlődés helyszíneként él? Kik formálják a városi teret és mit lát a pesti utcákon sétáló Petőfi? És ami a legfontosabb: hogyan ismerünk rá a mai Budapestre a főváros születésének hajnalán?
„Kivált h' az utcán kóborolhatok:
Az angyaloknál boldogabb vagyok.
Egy óriáskigyó bámészkodásom,
Végighuzódik a népsokaságon.
S aztán itt minden olyan érdekes,
A sziv örömében csak ugy repes.
A vargainasok pofozkodása,
A bérkocsiknak embergázolása,
A zsebmetszők, a pörölő kofák
Az embert mind igen mulattatják.”
(Petőfi Sándor: Pest)
A Petőfi-bicentenáriumra készülve új, ötalkalmas sorozatot indítunk a Fugában februártól, amely a 19. század elején lezajló, gyors ütemű városfejlődés néhány ikonikus mozzanatát térképezi fel.
Beszélgetőpartnereink a legkülönfélébb tudományterületek képviselői,n akik a reformkori Pest-Buda tereit, jellegzetességeit, problémáit szemrevételezve vonnak párhuzamot az egykori és mai városi táj között.
Történészek és irodalmárok, szociológusok és írók kommentálják a főváros jelenségeit egy-egy korabeli sajtóhíren, irodalmi művön, napló- vagy regényrészleten keresztül. Célunk, hogy megértsük azoknak a hatóerőknek a sokszínűségét, amelyek városunkat alakítják és róla kialakult percepciónkat meghatározzák.
Az első, februári alkalom részletei:
Pest-budai ikonok 1. | „Szép cifra boltok, cifra emberek”
Február 18. | péntek 18:00
Új várostörténeti programsorozatunk első alkalmán az urbanizáció lendületéről, a városi tér alakulásáról esik szó. Hogyan különül el a város és a természet a budapestiek életében? Hogyan használják az utcákat és köztereket az emberek, mi látszik és mit láttatnak önmagukból? És hogyan látják a nagyvárost a szépírók?
Házigazda: Fónagy Zoltán történész
Közreműködik: Kalla Zsuzsa irodalomtörténész, muzeológus, Ritoók Pál művészettörténész, valamint Darvas Kristóf zongoraművész és Kerekes József színész
Helyszín: FUGA Budapesti Építészeti Központ, 1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5.
A sorozat következő részeinek témái:
Március: divat
Április: a pesti alvilág
Május: nemzetiségek a városban
Június: önszerveződő polgárság
A program Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója tiszteletére 2022 szeptemberében induló Petőfi200 bicentenáriumi emlékév keretében valósul meg.
Borítókép: A Ferenciek tere, szemben a Belvárosi Ferences templom. A felvétel 1880–1890 között készült (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára)
