2026. február 19-én ismét megrendezésre került a pécsi Janus Pannonius Múzeum konferenciája, immáron negyedik alkalommal. A konferenciasorozatot annak idején azzal a céllal indítottuk el, hogy interdiszciplináris környezetben bemutathassuk az intézmény berkein belül futó aktuális kutatásokat, projekteket.
Idén is nagyon sokszínű volt a felhozatal: az érdeklődők hallhattak művészettörténettel, múzeumpedagógiával, néprajzzal, helytörténettel, régészettel, hadtörténettel foglalkozó előadásokat, valamint egy Ausztráliában folyó kutatás és a múzeumi évkönyv is bemutatásra került.
A plenáris előadást Getto Katalin, Vadvári Katalin és Jankó Mátyás tartották meg, a 2026-ban lezajló többszörös Vasarely emlékév témájában, melynek kapcsán nemcsak az állandó kiállítás újul meg, hanem komplex programsorozat is várható. A művész születésének 120. és a pécsi kiállítás megnyitásának 50. évfordulója alkalmából a Claire Vasarely időszaki kiállításról, az iskolásokkal és egyetemistákkal tervezett munkáról, az op-art témájú fényművészeti alkotásokról is szó esett. A programról bővebben honlapunkon tájékozódhatnak az érdeklődők.
A plenáris előadás után az I. szekcióban először Szakács Vanda Kíra ismertetett egy nagyon izgalmas művészi életutat. A cseh származású Věra Jičinskáról beszélt, akinek életútja – Prága, München, Párizs – jól összefoglalja egy 20. század eleji modern női művészek törekvéseit. Édesapja, a Dunagőhajózási Társaságnál bányaigazgatóként dolgozó Jaroslav Jičinsky révén a festőnőnek egyébként pécsi kötődése is volt, műveit többször ki is állították városunkban.
A következő előadást Bálizs Beáta tartotta a trikolórnak a népművészetben és a képzőművészetben való megjelenéséről. Bemutatásra elsősorban olyan képzőművészeti alkotásokat válogatott, ahol paraszti-népi tradíció elemeit tudatosan a piros-fehér-zöld színkombinációval együtt ábrázolják. Múzeumi kutatását a NKFIH „OTKA” Posztdoktori Kiválósági Programja (PD 2022 148865) támogatta.
Kurucz Réka, a JPM Néprajzi Osztályának osztályvezetője az ormánsági határsávot az 1950-es években súlyosan érintő politikai döntések egyik vonzatát, a kuláknak minősített egyének és családok hányatott sorsát mutatta be. Az előadás apropóját részben az adta, hogy 70 év távlatából új, korábban ismeretlen kordokumentumok kerültek elő egy, a kitelepítésekkel érintett családnál. A kutatást az NKFIH K 147073. sz. projektje támogatta.
A szekciót Gál Éva, a JPM Új-és Legújabbkori Gyűjteményi Osztályának előadása zárta le. Az előzőhöz hasonlóan egy véletlenül a muzeológusok látókörébe került hagyaték kapcsán 20. század eleji ipartörténeti adalékokról számolt be. Ezek a dokumentumok Sándor Károly, pécsi vállalkozó és feltaláló azóta elfeledett tevékenységére vetnek fényt.
A II. szekcióban egy nagyon izgalmas, nemzetközi projektről számolt be Várdai Levente, aki Ausztráliából, Melbourne városából jelentkezett be online. A 20. század második felében Ausztráliába került magyar menekültek egyik befogadó-táboráról, Bonegilláról gyűjtött interjúkat, visszaemlékezéseket, amiket kamarakiállítás keretében már több helyen bemutattak.
Egy nagysikerű, interdiszciplináris múzeumi projekt bemutatásával folytatódott a szekció. Hoffmanné Toldi Ildikó, a Közművelődési és Múzeumpedagógiai Osztály osztályvezetője valamint dr. Haramza Márk, előadótársaik Majdán Mira és Iványi Emese nevében a 2025 szeptemberében megrendezett Kereszt és Félhold történelmi újrajátszó rendezvény tervezését és lebonyolítását ismertette.
A közönségkapcsolati szálat folytatva Rédli Mátyás a JPM és a PTE együttműködésében megvalósuló egyetemi kurzusról beszélt. Előadásában kitért az élménylapú, dramatikus és önreflektív módszerekben rejlő lehetőségekre, melyek modernebbé tehetik a múzeumban zajló tudásátadást.
A szekciók közti szünetben Szabó Ernő a Janus Pannonius Múzeum előző évi, már megjelent évkönyvét, valamint az idei kötetbe szánt tanulmányokat mutatta be.
A délutáni III. szekciót dr. Nagy Levente, a PTE-BTK Régészeti Tanszékének tanszékvezetője kezdte. Előadásában bemutatta a megelőző időszakok gyakorlatát a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyekkel kapcsolatban, majd kitért arra, hogy a legutóbbi törvénymódosítás ezt miképpen fogja befolyásolni a jövőben.
A régészeti témájú előadásokat Talabér Ildikó folytatta, aki a Majdán Mirával közösen feldolgozott Töttös-Majsi-dűlő lelőhelyről nyújtott áttekintést. Ez a lelőhely a feltárt késő vaskori és kora római településjelenségek alapján egy, a római hódítást megélt és a romanizáció útjára lépett kelta falu lehetett.
Harmadikként dr. Szabó Máté és dr. Sági Gergely prezentálta Ferenczi Natáliával és Gyömbér Viktóriával közös előadásukat, melyben a frekventált turisztikai térszínektől távolabb eső régészeti lelőhelyek kiaknázásáról beszéltek. A már megvalósult erdélyi példa (Mikháza) mellett szó esett a Hosszúhetény határában fekvő római villa turisztikai hasznosításáról is.
Tóth Zsolt előadásában a Pécs nevével szorosan összefonódott ókeresztény temető, UNESCO Világörökségi helyszín területén feltárt építményekkel kapcsolatban vetett fel szakmai kérdéseket és javaslatot tett az épített emlékek újraszámozásának mikéntjére.
A szekciót Szabó Ernő előadása zárta, aki a történelmi Baranya vármegyéhez tartozó Laskóról előkerült római kőemlékeket mutatta be – három olyat, mely már ismert volt a kutatás előtt, valamint három olyan továbbit, melyek mindeddig publikálatlanok voltak.
A IV. szekciót Neményi Réka, a Régészeti Osztály osztályvezetője kezdte Nagy-Patyi Eszterrel közös előadásával, melyben az 57-es főút bővítéséhez kapcsolódó, Mohács határában végzett megelőző feltárást és az annak során előkerült új, római kori településrészletet mutatta be.
Szabó Gergő a 14. századi főúri reprezentáció egyik eszközéről, a díszpáncélzatról tartott előadást. A Siklósról származó, Garai Miklóshoz köthető sírkövön szereplő páncélzatnak az itáliai és német divatot követő vonásai valamint a családot reprezentáló heraldikai elemei egyedivé teszik az ábrázolást.
A Mohácsi-síkon zajló kutatásokat előadótársai Talabér Ildikó, Győrffy-Villám Zsombor és dr. Haramza Márk nevében Neményi Réka prezentálta. A fémkeresős kutatások mellett a 2021 és 2025 között feltárt sátorhelyi tömegsírok, illetve a mohácsi csatához köthető elpusztult településrészletek is bemutatásra kerültek.
A konferenciát záró előadás egy rendkívül izgalmas témát, a mohácsi csatához köthető fegyverleletek rekonstrukcióját járta körbe, melyet dr. Haramza Márk és dr. Németh Balázs, a MATE VTI adjunktusa mutatott be előadótársaik, Bányai Ferenc és dr. Thiele Ádám nevében. Az előkerült fegyverek között a puskák kiemelt szerepet foglaltak el az előadásban, amiben rekonstruált példányokkal történt lőkísérletek is bemutatásra kerültek.
A zárszóban a szervezők köszönetet mondtak minden résztvevőnek és előadónak, illetve hangsúlyozták, hogy a sokszínű program is kiválóan bizonyítja, milyen sok különféle munka zajlik a múzeum berkein belül.
A konferencia absztraktkötete online hozzáférhető, és tartalmazza minden előadó elérhetőségét is.
A konferencia az 504108/14174 azonosító számú NKA pályázat támogatásával valósult meg.
