Rendtörténeti kiállítás nyílt a pálosokról a Magyar Nemzeti Múzeumban. Alapítója halálának 750. évfordulójára emlékezett 2020-ban az egyetlen magyar alapítású és máig működő férfi szerzetesrend, a pálos rend. Az 1220-as évektől népszerűvé vált magyarországi remeteéletet Boldog Özséb, az esztergomi kanonokból lett pilisi remete szervezte közösségivé.
A pálos rend a Magyar Királyság területén alakult meg 1250 körül. Fejlődése folyamatos volt a késő középkorig, sőt, a 15. századtól megvetette lábát nem csupán Közép-Európában, hanem Rómában és Európa más szegleteiben is. Napjainkban közel félezres létszámmal, négy kontinensen, tizenhat országban vannak jelen a pálos szerzetesek.
A Magyar Nemzeti Múzeumban látható kiállítás átfogó képet kíván adni az egykor magyar földről induló szerzetesrend múltjáról, jelenéről és távlatairól. A kiállított tárgyak között ott lesznek a Kárpát-medencei kolostorok régészeti leletei, a középkori, pálos vonatkozású irodalmi emlékeket őrző hazai és külföldi kódexek, arany, ezüst liturgikus tárgyak, kora újkori nyomtatványok, számos szobor, festmény és metszet, amely a rend gazdag örökségéről tanúskodik.
A kiállításról
A hazai közbeszédben a pálos rendre legtöbbször mint „az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend”-re hivatkoznak. A külföld (és nem csupán a közép-európaiak) számára a pálosok alakja mára egybeforrt a częstochowai kegyképpel, miközben a rend magyar eredete és a magyar rendtartomány története kevéssé ismert. Ezt a képet szeretné a kiállítás a magyar és külföldi látogatók számára árnyalni – elsősorban a pálosok Magyar Királyságbeli és újkori életének bemutatásával, megvilágítva a lengyel központ történeti szerepét is. A kiállítás egyszerre szól a világi és egyházi társadalom valamennyi csoportjához; alapinformációkkal és érdekességekkel nyit azok felé is, akik kevés, vagy semmilyen tudással nem rendelkeznek a pálos rendről.
Rend, történet, kiállítás
A pálosok a magyar rendtartományban öt kolostort tartanak fenn (összesen 18 rendtaggal), s ezek a helyszínek központi helyen, egy terepasztalon futó vasútmodell megállóiként szerepelnek a kiállításban. A modellvasút az évente Budapestről a rend lengyelországi központjába, Częstochowába induló Fekete Madonna zarándokvonatot jeleníti meg, amely szimbolikusan összeköti az öt magyar kolostort Częstochowa Jasna Góra kolostorával.
A tárlat egy középkori kerengő-installációval kezdődik. Ezután egy barlangon keresztül vezet az út, ahonnan kilépve az elmúlt 750–770 év meghatározó tevékenységeiről tájékozódhat a látogató: a kolostori életről, a gazdálkodásról, a liturgikus életről és a lelkipásztorkodásról. A „Romlás és újjászületés” című tartalmi egység a Pázmány Péternek (is) tulajdonított mondatra utal, mely szerint Magyarország a pálosokkal emelkedik és hanyatlik. A következő teremben a gazdagon díszített pesti pálos könyvtár egy részlete elevenedik meg. A tárlaton megtekinthetők a pálos rendtörténet olyan kiemelkedő, emblematikus műtárgyai, mint Remete Szent Pál vörösmárvány sírköve, a Nagyvázsonyban Kinizsi Pál feleségének, Magyar Benignának a pálos szerzetesek által készített – Festetics-kódex néven ismert – imádságos könyv, a częstochowai kolostor műkincsei és kegytárgyai, vagy épp barokk kori pálos írók, közöttük Gyöngyösi Gergely, Fráter György, Virág Benedek vagy Vezér Ferenc munkái. A kiegészítő tartalmak (videók, zenék és szövegek) QR-kódokon keresztül és a helyszínen lévő tableteken tekinthetők meg.
Évszázádok emlékei - a kiálítás témái
Mitől pálos a pálos? - Gyarapodás - Gazdálkodás - Lelki élet és szentkultusz - Romlás és újjászületés - Pálosok és a világ - Alkotó pálosok - Közösség és örökség
Különleges kísérő programok
A tervek szerint a kiállítást szubjektív tárlatvezetések színesítik, amelyeket a pálos rend tagjai, valamint a rendhez közel álló személyek vezetnek. Művészettörténész és látványtervező, pálos szerzetes, zenész és könyvtáros változik tárlatvezetővé, hogy a megszokott muzeológusi nézőpontból kilépve személyes történetekkel színesítve mutassa be a tárlatot. A Múzeumok Éjszakáján is lesz meglepetés program, augusztus végén pedig régészek, történészek, művészet- és irodalomtörténészek közreműködésével szerveznek kerekasztal-beszélgetést. A programokról a Magyar Nemzeti Múzeum honlapján tájékozódhatnak.
Kurátorok:
Bojtos Anita, történész (Magyar Pálos Rend)
Pető Zsuzsa, régész (Magyar Nemzeti Múzeum)
Grafikai terv és kiállításépítés:
DE Creative Kft.
Kölcsönző intézmények és gyűjtemények:
Budapesti Történeti Múzeum
Celldömölk, Nagyboldogasszony Plébánia
Dobó István Vármúzeum, Eger
ELKH BTK Művészettörténeti Intézet, Budapest
Első Remete Szent Pál Monasztikus Nővérei, Erdőkürt
ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, Budapest
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest
Herman Ottó Múzeum, Miskolc
Iparművészeti Múzeum, Budapest
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Keresztény Múzeum, Esztergom
Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár, Budapest
MNM-Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Budapest
Molnár-C. Pál Műterem-Múzeum, Budapest
Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ, Budapest
Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjtemény, Budapest
Országos Széchényi Könyvtár, Budapest
Pécsi Egyházmegye, Püspöki Iroda, Pécs
Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár
Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum, Székesfehérvár
Szépművészeti Múzeum, Budapest
Thúry György Múzeum, Nagykanizsa
Tragor Ignác Múzeum, Vác
Zsolnay Örökségkezelő NKft, Pécs
Donum Artis műtárgyreprodukciós vállalalt
Gömör-kishonti Múzeum, Rimaszombat / Rimavská Sobota
Jasna Góra-i pálos főkolostor, Częstochowa
Metropolian Museum of Art, New York
Minneapolis Institute of Art, Minneapolis
Uffizi Galéria, Firenze
Varsói Nemzeti Könyvtár, Varsó
A kiállítás az EGYH-KCP-18-P-0183 számú Támogatói Okirat keretén belül Magyarország Kormányának a támogatásával valósult meg.
A kiállítás kiemelt támogatói:
Magyarország Kormánya / Miniszterelnökség
Magyar Pálos Rend Első Remete Szent Pál Rendje
Magyar Nemzeti Múzeum
Borítókép forrása: demokrata.hu
