Összegyűjtöttünk ötven időszaki – elsősorban művészeti és történeti – kiállítást, amelyet érdemes lehet megnézni télen, ha éppen valamelyik külföldi európai nagyvárosban jártok. Rengeteg híres festő (Beckmann, Klimt, Léger, Toulouse-Lautrec) művével, retrospektív kiállításokkal (Giacometti, Kokoschka, Miró), történelmi évfordulók kapcsán rendezett tárlatokkal (Csehszlovákia létrejötte, Kristályéjszaka, holdra szállás), klasszikusokkal (Bruegel, Rembrandt, Waldmüller), kortársakkal (Banksy, Erwin Wurm), neves fotográfusokkal (Helen Levitt, Robert Doisneau) találkozhattok a hideg hónapok alatt Dublintól Ljubljanáig, Oslótól Rómáig.
Ausztria
2019-ben lesz az idősebb Pieter Bruegel halálának négyszázötvenedik évfordulója – ebből az alkalomból a Bécsi Szépművészeti Múzeum a világ első nagy monografikus kiállítását rendezi meg a tizenhatodik század legjelentősebb holland festőjének. Alig több mint negyven festmény maradt fenn Bruegeltől, ebből tizenkettő a bécsi intézmény gyűjteményében található. A kiállításon ezek a művek számos különleges, kölcsönzött mű mellett lesznek láthatóak.
Hol? Bécsi Szépművészeti Múzeum, Bécs
Mikor? 2018. október 2. – 2019. január 13.
Nemrég a budapesti Ludwig Múzeumban találkozhattunk Erwin Wurm egyperces szobraival, most a bécsi Albertina egy más szemszögből mutatja be az osztrák művészt. Wurm majdnem mindennap rajzol, akár otthon van, akár úton. Az elmúlt három évben több száz munkát készített papírra ceruzával, zsírkrétával, golyóstollal, de vízfestményeket és kollázsokat is csinál. A bemutatott rajzok a világra való reflexiók, kommentárok, ötletek tárháza – tematikusan egy naplóra hasonlítanak, minthogy a művésszel kapcsolatban lévő emberek tűnnek fel rajtuk, család, barátok, de önarcképek és aktuális projektek is, legyen az egy egyperces szobor ötlete vagy vázlatok a 2017-es Velencei Biennáléhoz. A Peace & Plenty (amely annak a hotelnek a neve is, ahol számos rajz készült) cím egyszerre utal az állapotra és a rajzok mennyiségére.
Hol? Albertina, Bécs
Mikor? 2018. november 21. – 2019. február 10.
Helen Levitt: New York, 1938 © Albertina Museum
Helen Levitt (1913–2009) a street photography műfajának egyik legelső képviselője. Szenvedélyes megfigyelőként és krónikásként az 1930-as években kezdte el fotózni New York szegényebb negyedeinek – Lower East Side, Bronx, Harlem – lakóit. A szürreálisra és az iróniára érzékeny fotográfus dinamikus helyzetekben örökítette meg a mindennapi embereket: játszó gyermekek, társalgó párok, pózoló járókelők. Levitt szentimentalizmustól mentes képi nyelve humoros és bármiféle morális vagy társadalmi dokumentarista klisén túl van. Az Albertina kiállítása közel százharminc fényképet mutat be a korai képektől kezdve az 1970-es évekig.
Hol? Albertina, Bécs
Mikor? 2018. október 12. – 2019. január 27.
A Leopold Museum különleges kollekcióval rendelkezik az 1900 körüli bécsi művészet mesterműveiből. A KLIMT – MOSER – GERSTL kiállítás a bécsi szecesszió két fő képviselőjének (Klimt és Moser) képei mellett a proto-expresszionista Richard Gerstl munkáit mutatja meg, amelyek radikálisan elutasítják a szecesszió esztétikáját és az osztrák művészet új korszakának szimbólumai.
Hol? Leopold Museum, Bécs
Mikor? 2018. december 6. – 2019. március 10.
Friedrich Gauermann: Heimkehr vor dem Gewitter, 1845 © Leopold Museum
Ferdinand Georg Waldmüller (1793–1865) és Friedrich Gauermann (1807–1862) biedermeier festők képei elbűvölnek a gazdag részleteikkel és a hiperrealisztikus fény-árnyék játékaikkal. 1860 után az Emil Jakob Schindler (1842–1892, akit az „osztrák Corot”-nak neveztek) köré gyűlt művészgeneráció új irányba indult. Az újféle tájkép, az atmoszférikus realizmus/impresszionizmus képviselői dísztelen, egyszerű tájakat lírikus hangulattal töltöttek meg. A festői kalandozásaik Franciaország, Olaszország, Dalmácia, Hollandia és Magyarország idilli tájaira vitte őket. A kiállítás a tájkép változásának ezt a Waldmüllertől Schindlerig tartó ívét mutatja be.
Hol? Leopold Museum, Bécs
Mikor? 2018. december 6. – 2019. március 10.
Belgium
Berlin, az első német köztársaság fővárosa, egy kozmopolita központ és a művészi pluralizmus szinonimája volt a két világháború közötti periódusban. A Kelet és a Nyugat útkereszteződéseként a művészet itt szorosan kapcsolódott a valósághoz, amelyet a krízis, a társadalmi változások és a dekadencia jellemzett, ugyanakkor egy rövid időszakban, az „arany” 1920-as években a jólétet jelentette. A kiállítás a politikus művészetre és a modern, de a háborútól tépázott metropolisz kihívásaira fókuszál 1912 és 1932 között. Festmények, szobrok, rajzok, fényképek és filmek segítségével ennek a magával ragadó korszaknak a főbb mozgalmai és kreatív alkotói – Otto Dix, Raul Hausmann, Ernst Ludwig Kirchner, Kazimir Malevics, Alexander Rodcsenko – újra életre kelnek.
Hol? Királyi Szépművészeti Múzeum, Brüsszel
Mikor? 2018. október 5. – 2019. január 27.
Csehország
Antonín Dvořák bűnös élvezetei
Az Antonín Dvořák bűnös élvezetei című kiállítás szokatlan oldaláról mutatja be a híres cseh zeneszerzőt – a hétköznapi időtöltés és örömök embereként. Dvořák szenvedélyes dohányos volt, nem csak pipázott, szivart és cigarettát is szívott – ugyanakkor mindezt főleg a saját szobájában tette, felesége, Anna parancsára a bárokban és a kertben csak korlátozottan füstölt. Prágában rendszeresen járt pubokba és kávézókba a barátaival, hogy megigyanak néhány sört, de a jó ételeket – különösen a cseh konyhát – is szerette, kedvenc ételei a marhahús sáfrányszósszal, a borjúszelet és a szilvás gombóc voltak. Esténként a családja és a barátai körében nagy élvezettel játszotta a „darda” nevű, népszerű cseh kártyajátékot. A kiállítás bemutatja a zeneszerző szabadidős foglalatosságaihoz kötődő személyes tárgyakat – pipákat, szivartartókat, kártyákat, tekebábukat, cserépedényeket, és Terezie Leihmannová (osztálytársa és első szerelme) receptkönyvét.
Hol? Nemzeti Múzeum, Prága
Mikor? 2018. március 17. – 2019. április 30.
Az igazság (általában) uralkodik! Képek nem csak Csehországból
A kiállítás elsősorban a történelmi események megjelenítéséhez kapcsolódó sztereotípiákról elmélkedik. Olyan, papíron megjelenő alkotásokra fókuszál, amelyek médiumként közvetítenek egy specifikus (jelen idejű) pillanatot – röplapok, nyomatok, illusztrációk által –, ahol ugyanannak az eszköztárnak a használata megjelenítheti a hivatalos vagy éppen az azzal ellentétes nézetét az adott eseménynek. A kiállítás megpróbálja feltárni egyes típusú események képi stratégiáit, és megmutatni, hogyan változtak ezek a stratégiák az évszázadok alatt (ha változtak). Olyan történelmi eseményekre fókuszál, amelyek megörökítésre érdemesek voltak a maguk idejében, különösen a drámai események, a harcok, a háborúk, a tüntetések. Ugyanakkor pozitív események is vannak, mint a koronázási ceremónia és más ünnepségek. A kiállított képek a tizenhetedik századtól 1918-ig terjednek, a cseh területeket előtérbe állítva, de összehasonlításra is lehetőséget ad külföldi anyagokkal – ez által azt próbálja meg bemutatni, hogy a vizuális mód, ahogyan a cseh eseményeket ábrázolták, nem különbözik jelentősen más országokétól.
Hol? Nemzeti Galéria, Prága
Mikor? 2018. október 24. – 2019. február 3.
Cseh-szlovák/Szlovák-cseh kiállítás
A kiállítás Csehszlovákia századik évfordulójához kapcsolódik, és azt az érdekes történetet mondja el, hogyan vált Csehszlovákia kezdetben irreálisnak tűnő projektje valósággá. A tárlat megmutatja a csehek és a szlovákok együttélését a közös államukban, illetve, hogy mi egyesítette és mi választotta el őket. Ezerkétszáz tárgy, audiovizuális dokumentumok és interaktív elemek segítségével a látogatók betekintést nyerhetnek, hogy milyen volt az élet Csehszlovákiában, milyen értékeket testesített meg a társadalom és hogyan hat ez a mai napig. A hétköznapi életen túl a kiállítás tele van különleges, döntő történelmi eseményeket, a huszadik század fontos pillanatait feltérképező tárgyakkal is.
Hol? Nemzeti Múzeum, Prága
Mikor? 2018. október 28. – 2019. június. 30.
Dánia
Kép a Hold című kiállításról © Louisana Modern Művészetek Múzeuma
A kiállítást az első holdra szállás közelgő ötvenedik évfordulója alkalmából rendezték meg. A tárlat több mint kétszáz munkát és tárgyat prezentál, festmények, filmek, zene, irodalom, építészet, kultúrtörténet, dizájn és természettudományok segítségével egy vibráló és sokrétű portrét rajzolva meg a legközelebbi égi szomszédunkról. A hold alapvető szimbólumként, a romantikus és művészi vágyakozás céljaként, a tudományos kíváncsiság tárgyaként, a politikai terjeszkedés ösztönzőjeként jelenik meg.
Hol? Louisana Modern Művészetek Múzeuma, Humlebæk
Mikor? 2018. szeptember 13. – 2019. január 20.
Az Dán Nemzeti Múzeum a valaha volt eddigi legnagyobb kiállítást rendezi meg Dánia egyik legfontosabb modern művészének, Sonja Ferlov Mancobának (1911–1984) a szobraiból, festményeiből, kollázsaiból és rajzaiból. Mancoba egész élete során érdeklődött a nem nyugati kultúrák iránt. Itt talált rá egy olyan művészetre, amely humánusabbnak tűnt számára, mint amelyet az ő korában a nyugati kultúra produkált. A művészetet a közösség és az emberek közötti kapcsolódások mintaszerű kifejezésének tekintette, a művészetét a terjedő materializmus és a modern társadalmakból hiányzó szolidaritás elleni tiltakozásnak fogta fel.
Hol? Dán Nemzeti Múzeum, Koppenhága
Mikor? 2019. február 7-től
Egyesült Királyság
A második világháború után a brit művészek, a hidegháborús szorongásra reflektálva, új eljárásokat és anyagokat kezdtek el használni műveik megalkotásához. Ezek gyakran közvetlenek és durvák voltak, egy kritikus a „geometria félelme”-ként írta le őket. Ez a kiállítás olyan fiatal művészek mellett, mint Lynn Chadwick, Elizabeth Frink és Eduardo Paolozzi, idősebb alkotók – Jacob Epstein és Henry Moore – munkáit is bemutatja, és azt is megjeleníti, hogy az akkori fiatal brit művészek attitűdje milyen viszonyban állt a nemzetközi alkotókéval.
Hol? Tate Britian, London
Mikor? 2018. október 29. – 2019. február 4.
Ki dönti el, hogy mi a „történelem”? A válasz hagyományosan az, hogy a „győztesek”. Az I Object (a cím lefordíthatatlan szójátékot rejt: az object szó főnévként tárgyat jelent, míg igeként tiltakozást, ellenkezést fejez ki) című kiállítás azt kutatja, hogy a többi embernek – az elnyomottaknak, az elfeledetteknek, az ellenállóknak –, akik ugyanúgy otthagyták a nyomukat a különböző tárgyakon, mint a hivatalos nézetek képviselői, mi volt a mondanivalója. A legkülönfélébb tárgyak kapnak helyet a tárlaton: egy összegraffitizett babilóniai tégla, egy bankjegy rejtett trágár szavakkal, szatirikus török bábuk, a 2017-es Women’s March által szervezett tüntetéseken hordott „pussyhat”. A tárgyak megmutatják, hogy az emberek mindig kikezdték és aláaknázták az ortodox nézeteket, hogy megváltoztathassák azokat, még annak ellenére is, hogy a hatalomtól, állami intézményektől rémisztő büntetésekre számíthattak az ilyen jellegű felforgató viselkedésért. Végső soron, a kiállítás bemutatja, hogy az autoritás megkérdőjelezése, a tüntetés, a tiltakozás nélkülözhetetlen része mindannak, ami emberré tesz minket.
Hol? British Museum, London
Mikor? 2018. szeptember 6. – 2019. január 20.
A két világháború közötti közép-kelet-európai zsidóság mindennapi életéről az egyik legismertebb fotográfiai anyag az orosz származású Roman Vishniac (1897–1990) nevéhez fűződik. Az 1910-es évek végén Vishniac és családja Oroszországból Berlinbe költözött, ő maga pedig az 1920-as évektől kezdve a német társadalom baljós változásait fényképezte. 1935 és 1938 között a JDC (amerikai zsidó segélyszervezet) segítségével több alkalommal a közép-kelet-európai térségbe utazott, hogy megörökítse az ottani zsidó közösségeket. Az első egyesült királyságbeli retrospektív tárlaton Vishniac ikonikus munkáin kívül a nemrég felfedezett printjei is láthatóak lesznek.
Hol? The Photographers Gallery, London és Jewish Gallery, London
Mikor? 2018. október 26. – 2019. február 24.
Fernand Léger: Új idők, új örömök
Fernand Léger: Tanulmány Az építőkhöz, 1950 © ADAGP, Paris and DACS, London
A kiállítás Léger több mint ötven művét mutatja be. A francia művészt lenyűgözte a modern élet vibrálása, a festményeit és filmjeit a metropolisz nyüzsgése és ritmusa, a modern kor érzése hatja át. A tárlaton, amely harminc év után az első nagyszabású Léger-kiállítás az Egyesült Királyságban, a művész 1924-es experimentális filmjét, a Ballet Mécanique-ot is meg lehet nézni.
Hol? Tate Liverpool, Liverpool
Mikor? 2018. november 23. – 2019. március 17.
Repülők, vonatok és automobilok
Földön, vízen és levegőben navigálva, a Repülők, vonatok és automobilok kiállítás a közlekedési módok sokféleségét veszi szemügyre az 1840-es évektől kezdve. A Skót Nemzeti Galéria fényképgyűjteményéből olyan fotográfusok munkáin keresztül, mint Alfred G. Buckham, Humphrey Spender és Alfted Stieglitz, a tárlat azt vizsgálja, hogy a fotográfiát hogyan használták a technológiai innovációk feltérképezésére, amelyet az utazás vágya és a szállítás társadalmi hatása hozott létre. A kiállítás megmutatja, hogyan vált a mindennapi élet részévé a közlekedés, a mindennapos ingázások monotóniájától kezdve az alkalmi utazások, a nyaralások öröméig.
Hol? Skót Nemzeti Galéria, Edinburgh
Mikor? 2019. január 13-ig
Pin-ups. Toulouse-Lautrec és a híresség művészete
Az örömök városaként ismert századfordulós Párizst a kabarék, a táncmulatságok és a kávézók világa tette híressé. Mind közül a Montmarte bohém negyede volt a leghíresebb, ahol Toulouse-Lautrec élt, dolgozott és mulatott, többek között a ma már legendás Le Moulin Rouge-ban és a Le Chat Noir-ban. A kiállítás a festő posztereire és illusztrációra fókuszál, amelyeket a Montmarte hírességeiről (Yvette Guilbert, Jane Avril, Aristide Bruant) készített a negyed találkozó- és szórakozóhelyein. Toulouse-Lautrec pályája egybeesett a nyugati nyomdászat forradalmi éveivel, a litográfia és a poszterkészítés központi jelentőségű volt a kreatív munkájában, az első kísérleti alkotásoktól, 1891-től kezdve a haláláig, 1901-ig.
Hol? Skót Nemzeti Galéria, Edinburgh
Mikor? 2019. január 20-ig
Észtország
Az Észt Köztársaság és az Észt Bank is a századik évfordulóját ünnepli. Ennek a két nagy eseménynek a tiszteletére az Észt Bank az Észt Művészeti Múzeummal együttműködve a pénz és a művészet kapcsolatáról rendez kiállítást, a pénz értékéről és dizájnjáról, és az örökké változó identitásáról.
Hol? Mikkel Múzeum, Tallinn
Mikor? 2018. december 1. – 2019. március 10.
Konrad Mägi: Capri (1922–1923) © kunilaart.ee
A Konrad Mägi (1878–1925) tájképeit bemutató kiállítás több mint negyven festményt prezentál a művész különböző alkotói periódusaiból, az intenzív színekre és a természetre való érzékenységre fókuszálva. Mägi, aki dél-Észtország ősi erdői mellett nőtt fel, a festést mindig a teremtés titkos és misztikus erőibe való behatolás kísérletének tekintette. Számára – aki különösen érzékeny volt a természetre és mindig a valótlannal való kapcsolatot kereste – a természet és annak megörökítése is majdnem szent élmény volt. A tárlat nem retrospektív, a tájképeit és az olasz korszak festményeit helyezi előtérbe, amelyeket Capri szigetén, Rómában és Velencében készített.
Hol? Kumu, Tallinn
Mikor? 2018. augusztus 24. – 2019. március 24.
Finnország
A cseh František Kupka (1871–1957) az absztrakt művészet úttörőjeként ismert. Ez a retrospektív tárlat lehetővé teszi a nyugati művészet történelmének felfedezését egy egyéni életúton keresztül, a hagyományos portrétól kezdve az absztrakt kifejezésmódig. Kupka művészetét a „szín modern költészeté”-nek is hívták, a kiállítás az 1890-es évektől az 1950-es évekig a művész egész pályafutását bemutatja.
Hol? Ateneum Művészeti Múzeum, Helsinki
Mikor? 2018. január 22. – 2019. május 19.
Városi talákozások. Finn művészet a huszadik századból
A sokrétű kiállítás nagy alapossággal mutatja be a finn társadalom mindennapi életének változásait az 1910-es évektől az 1980-as évekig, olyan témák mentén, mint városi élet, urbanizáció, otthon, identitás – a műveken főleg Helsinki, de Turku és Tampere jól felismerhető helyei is feltűnnek. A nyolcvan művész több mint háromszáz alkotása között számos ritkán látható darabot állítanak ki a Finn Nemzeti Galéria gyűjteményéből.
Hol? Ateneum Művészeti Múzeum, Helsinki
Mikor? 2018. október 19. – 2019. január 20.
Franciaország
Alphonse Mucha (1860–1939) poszterművészként olyan egyedi stílust alakított ki magának, amelyet kanyargós formák, fiatal nők, virágmotívumok, ornamentikus vonalak és pasztellszínek jellemeztek – ezek a stílusjegyek később az egész Art Nouveau mozgalom alapját adták. Bár elsősorban a posztereiről híres, Mucha sokoldalú alkotó volt: festő, szobrász, fotográfus, dekoratőr és elismert tanár. A politikai és humanista nézetei később a dekoratív stílus feladásához vezettek, és az 1910-es években nagyméretű, figuratív festményeket készített, elkülönülve az európai avantgárd művészektől, míg a késői munkái a szláv emberek egységének álmáról tanúskodnak. A kiállítás Mucha pályafutását követi nyomon, komplex portrét rajzolva a művészről.
Hol? Musée du Luxembourg, Párizs
Mikor? 2018. szeptember 12. – 2019. január 27.
Robert Doisneau (1912–1994) a tőle elválaszthatatlan fényképezőgépével felszerelve minden irányban bejárta Párizst. Táncok, kabarék, rezesbandák, dzsesszzenészek, korának hírességei mind feltűnnek a képein. Ezeket a többnyire publikálatlan fotókat most először gyűjtötték egybe.
Hol? Philharmonie de Paris, Párizs
Mikor? 2018 december 4. – 2019 április 28.
Fernand Khnopff (1858–1921), a szimbolizmus belga mesterének közel száz képét gyűjti össze a kiállítás. Khnopff egyszerre volt festő, műszaki rajzoló, szobrász és a személyes munkáinak rendezője, témái a portréktól és a tájképektől az álomszerű emlékekig, a fantáziáktól az aktokig terjednek. Fő munkáit kortársai (például Gustave Moreau, Klimt, Von Stuck) művészetének ellenpontjaiként mutatják be, amely segít őt elhelyezni a századfordulós Európában.
Hol? Petit Palais, Párizs
Mikor? 2018. december 11. – 2019. március 17.
A Centre Pompidou új módon, teljes körű áttekintés formájában mutatja be a modern művészettörténet egyik alapító mozgalmát, a kubizmust. Háromszáz műalkotás és dokumentum – többek között olyan művészektől, mint Picasso, Braque, Delaunay, Léger, Duchamp – segítségével mutatják be a mozgalom gazdagságát és sokféleségét. A kubizmus nem csak a formák geometriai megközelítését vezette be és a klasszikus reprezentációt kezdte ki, radikális felfedezéseivel és tagjainak kreatív lendületével a modern művészet útját is kikövezte.
Hol? Centre Pompidou, Párizs
Mikor? 2018. október 17. – 2019. február 25.
A majdnem százötven munkát bemutató retrospektív tárlat Miró technikai és stílusbeli fejlődését követi végig. A festő az álmaiból teremtett műveket és egy poétikus univerzum felé nyit ajtót. Ahogy Miró mondta: „Számomra a festménynek szikrának kell lennie. El kell kápráztatnia, mint egy nő vagy egy vers szépsége”.
Hol? Grand Palais, Párizs
Mikor? 2018. október 3. – 2019. február 4.
Hollandia
80 éves háború. Hollandia születése
2018-ban van a németalföldi szabadságharc kitörésének négyszázötvenedik évfordulója – ennek alkalmából a Rijksmuseum 80 éves háború. Hollandia születése címmel rendez kiállítást, amelyen kétszáz olyan tárgy és művészeti alkotás – szatirikus rajzok, ruhák, fegyverek, Bruegel, Rubens és Ter Borch festményei – segítségével mesélik el a holland nemzet megszületésének történetét, amelyek „szemtanúi” voltak az eseményeknek. A Beeldenstorm (1566-ban indult kép- és bálványromboló mozgalom), a tizenkét éves fegyverszünet, a nieuwpoorti csata (1600) mind a holland nemzeti emlékezet részei – a kiállításon arra keresik a választ, hogyan kapcsolódnak egymáshoz ezek az események, miért harcoltak a háborúban, és miért olyan fontos ez a korszak Hollandia számára. Ez az első kiállítás a témáról, amely az egész konfliktust felöleli és nemzetközi kontextusba helyezi, miközben ma is olyan, különösen aktuális kérdésekkel szolgál, mint a vallási szabadság, az önrendelkezés, a terror vagy az üldöztetés. A kiállításhoz kapcsolódóan két tévésorozatot, könyvet, honlapot is készítettek.
Hol? Rijksmuseum, Amszterdam
Mikor? 2018. október 12. – 2019. január 20.
Alexej von Jawlensky (1864–1941) származása szerint orosz volt, de korán Münchenbe költözött, ahol az egyik legelső német expresszionista festő lett. A kiállítás Jawlensky tájképeit, csendéleteit és portréit mutatja be egy nagy retrospektív tárlat keretében, amely a művész spiritualizmusára helyezi a hangsúlyt, de azt is bemutatja, milyen módon inspirálta a zene.
Hol? Gemeente Museum, Hága
Mikor? 2018. szeptember 29. – 2019 január 27.
A Rijksmuseum összes Rembrandtja
Sehol a világon nincs annyi Rembrandt-mű, mint a Rijksmuseumban – és most, az első alkalommal, az egész kollekció ki lesz állítva az A Rijksmuseum összes Rembrandtja című kiállításon. Huszonkét festmény, hatvan rajz, és az ezerháromszáz nyomat háromszáz legjobb darabja egy teljes és sokoldalú képet ad a legfontosabb holland művészről. A tárlat nemcsak a művészt, hanem az embert is bemutatja, a környezetét és az érdeklődési körét.
Hol? Rijksmuseum, Amszterdam
Mikor? 2019. február 15. – 2019 június 10.
Írország
Canaletto és Velence művészete
Canaletto: The Bacino of San Marco on Ascension Day, c. 1733 © Her Majesty Queen Elizabeth II
A Canaletto és Velence művészete című kiállítás a legjobb tizennyolcadik századi velencei műveket prezentálja. Canaletto festményei és rajzai mellett a kortársai – többek között Sebastiano és Marco Ricci, Francesco Zuccarelli és Giovanni Battista Piazzetta – műveit is lehet látni. Az alkotásokon kívül a kor társadalmi és művészi életébe is betekintést nyerhetünk.
Hol? Ír Nemzeti Galéria, Dublin
Mikor? 2018. december 5. – 2019. március 24.
Lengyelország
Kiáltás: Lengyelország. Függetlenség 1918
A kiállítás Lengyelország száz évvel ezelőtt visszanyert függetlenségéről emlékezik meg. Fő célja a történelmi és politikai események művészi reprezentációinak szembesítése a lengyel művészet átalakulásával az állam újjászületésének küszöbén. A harcot és a küzdelmet Lengyelország függetlenségéért, illetve annak fő szereplőit Wojciech Kossak, Stanisław Fabijański, Władysław Wankie, Leopold Gottlieb és Henryk Weyssenhoff tették halhatatlanná festményeken és portrékon. A korban létrejött hazafias szimbólumok mellett a grafikus művészetek változatosságát is reprezentálják az újjászületett Lengyel Köztársaságból: poszterek, pecsétek, röplapok jól mutatják a lengyelek által lakott területek hazafiasságát és a szolidaritási mozgalmat.
Hol? Varsói Nemzeti Múzeum, Varsó
Mikor? 2018. október 26. – 2019. március 17.
Boris Lurie. Pop-art a Holokauszt után
Boris Lurie: Cím nélkül, 1981 © Boris Lurie Art Foundation/en.mocak.pl
Boris Lurie (1924–2008) Leningrádban (ma Szentpétervár) született, zsidó családba, a gyermekkorát Rigában töltötte. 1941 augusztusában a németek elkezdték a zsidók gettóba szállítását, a művész anyját, lánytestvérét és nagymamáját, ahogy a gyermekkori barátnőjét is, Rigától nem messze, a Rumbula erdőben lőtték le 1941 decemberében (összesen harmincezer zsidót öltek meg itt). Boris és az apja a stutthofi koncentrációs táborba kerültek, aztán Buchenwaldba, ahonnan 1945 májusában a felszabadító csapatoknak köszönhetően menekültek meg. Nem sokkal a háború vége után az Egyesült Államokba emigráltak, a művész élete végéig New Yorkban élt és dolgozott. Lurie több területen tevékenykedett: vizuális művész volt – festményeket, objekteket, installációkat készített –, de író és költő is. A tevékenysége, ahogy ő látta, a pop art és az absztrakt expresszionizmus elleni tiltakozás egy formája volt. Nem törődött a művészetének elismertségével és a művészeti piaccal. Két társával megalapította a NO!Art mozgalmat, amiről ezt mondta: „a NO azt jelenti, hogy nem fogadsz el mindent, amit mondanak neked. És egyúttal az elégedetlenség kifejezése is”. Lurie művészete politikailag elkötelezett és társadalmi akcióra felhívó, spontán, anarchikus és terapeutikus volt. A művészt pszichológiailag egy életre meghatározta a Holocaust tapasztalata és a művészete visszavonhatatlanul kapcsolódott ehhez – egy szakadatlan próbálkozás, hogy a háború traumáját feldolgozza. Egy különleges, szimbolikus nyelvet teremtett, műveinek visszatérő motívumai a koncentrációs táborokhoz kapcsolódó képek, motívumok.
Hol? Kortárs Művészeti Múzeum (Mocak), Krakkó
Mikor? 2018. október 26. – 2019. február 3.
Lichtenstein
Rosso, Klee, Sonnier és mások. Művek a Hilti Művészeti Alapítványból
A Hilti Művészeti Alapítvány több mint száz neves művésztől birtokol alkotásokat. A három, címben megnevezett alkotó újonnan megszerzett művein kívül a kiállítás többek között Alexej Jawlensky, Alekszandr Arcsipenko, Matisse és Picasso munkáit is bemutatja. A stílusok és témák sokfélesége a művészi képzelőerő erejét hivatott bemutatni.
Hol? Kunstmuseum Lichtenstein, Vaduz
Mikor? 2018. november 9. – 2019. március 17.
Németország
„Krisztályéjszaka” – zsidóellenes terror 1938. Események és emlékezés
Nyolcvan évvel azután, hogy 1938 novemberében a német állam és a náci párt terrorkampányt indított a zsidók ellen, a Kristályéjszakáról szóló kiállítás felderíti az akkori eseményeket. A tárlatnak két fő témája van: egyfelől történeti fotósorozatok prezentál hat helyszínről, amelyek megvilágítják a bűntetteket – az égő zsinagógákat, a betölt boltablakokat, a vallási tárgyak pusztítását, a zsidók megalázását és letartóztatását. Másrészről, első alkalommal mutatja meg azt, hogy 1945 óta hogyan emlékeztek ezekre a zsidóellenes támadásokra, pogromokra.
Hol? Topographie des Terrors, Berlin
Mikor? 2018. november 7. – 2019. március 3.
Hans Poelzig. Projetek Berlinnek
Walter Gropius, Bruno Taut, Mies van der Rohe és Peter Behrens mellett Hans Poelzig (1869–1936) kétségtelenül a huszadik század első felének egyik legfontosabb német építésze. Az élete és a munkássága elválaszthatatlanul összefonódik Berlin városával, ahol tanult, élt, tanított és dolgozott. Olyan épületeket tervezett, mint a Grosses Schauspielhaus Mittében, a Rundfunkhaus Charlottenburgban és a Babylon mozi. Az ismert projektjei mellett Poelzig vázlatai, rajzai is láthatóak lesznek.
Hol? Tchoban Alapítvány, Berlin
Mikor? 2018. október 18. – 2019. február 3.
Maria Austria. Egy amszterdami neorealista fotográfus
Maria Austria (1915–1975) Karlsbadban (Karlovy Vary) született, majd Bécsben tanult fotográfiát. 1937-ben a zsidók üldöztetése miatt az osztrák fővárosból Amszterdamba költözött, ahol 1940-től kezdve a német megszállást az ellenállás tagjaként vészelte át. A második világháború után kialakult neorealista irányzat és humanista fotográfia vonulatához tartozó képek – utcai és kávéházi jelenetek, amszterdami életképek – Austria emberségéről és az együttérzéséről árulkodnak.
Hol? Das Verborgene Museum, Berlin
Mikor? 2018. október 18. – 2019. március 10.
Hús – az egyik pillanatban az élet alapja, a másikban romló anyag. Van, akinek a hús visszataszító, másoknak az élelem forrása – sőt még az istenek számára való áldozat is lehet. A hús feltárja az emberi kultúrában mindenütt jelenlevő élet és a halál közti konfliktust, ezért a kettő közötti küzdelem terének ellentmondásos helyét foglalja el. A kiállítás feltárja, hogy ezek a paradox jelenségek milyen hatással vannak a táplálkozás, a hit, a test területére – és, hogy ezzel szorosan összefüggésben, hogyan alakítják a hússal való kapcsolatunkat.
Hol? Altes Museum, Berlin
Mikor? 2018. június 1. – 2019. január 6.
Norvégia
„1918 óta gyakorlatilag mindennap festettem. A festészeten keresztül találtam meg a formákat az építészetem számára” – mondta 1962-ben Le Corbusier, aki elsősorban plasztikus művészként tekintett magára. A kreatív munkában, amit csinált, nincs különbség a festmény, a szobor és az építészet között, amelyet ő egy egységes egésznek tekintet. „Olyan képeket festek, amelyek természetüknél fogva szobrok”, állította. 1966-ban egy nagy kiállítást rendeztek az Oslói Iparművészeti Múzeumban a francia építészről, néhány hónappal a halála után. A kurátor, Robert Esdaile tíz, a művész utolsó éveiből származó litográfiát is megszerzett, amelyeket az 1966-os kiállításon is lehetett látni. Azóta ez az első alkalom, hogy ezek a munkák ismét megtekinthetőek. A Le Corbusier – Litográfiák kiállítás a francia alkotó építészete és a vizuális művészetek közötti kapcsolatára fókuszál, de a litográfiák mellett dokumentumok is szerepelnek, például a ronchampi kápolnáról készült korabeli fényképek és norvég építészek által írt kritikák.
Hol? Norvég Nemzeti Múzeum, Oslo
Mikor? 2018. október 12. – 2019 január. 20.
Olaszország
A gesztustól a formáig. Háború utáni európai és amerikai művészet a Schulhof-gyűjteményből
Hannelore B. Schulhof és Rudolph R. Schulhof 2012-ben nyolcvan háború utáni európai és amerikai műalkotást adományozott a Solomon R. Guggenheim Alapítványnak. A kiállítás majdnem teljes egészében bemutatja a Schulhof-gyűjteményt. A formális művészeti fejlődést előtérbe állítva ez a válogatás a második világháború vége felé kialakuló és kifejlődő művészeti mozgalmak és stílusok bemutatására koncentrál az 1980-as évek végéig.
Hol? Peggy Guggenheim Gyűjtemény, Velence
Mikor? 2019. január 26. – 2019. március 18.
A Macchiaioli – olasz művészet a modernitás felé
A Macchiaioli olasz festők egy csoportja volt, akik a tizenkilencedik század második felében Toszkána területén alkottak. Az akadémiai hagyományokkal szakítva festményeik többségét a szabadban készítették – ez a francia impresszionizmussal rokonítja őket. A kiállítás a Macchiaioli előzményeit, születését és virágzását mutatja be az 1850-es évek kísérletezéseitől kezdve az 1860-as évek mesterműveiig.
Hol? GAM Torino, Torino
Mikor? 2018. október 26. – 2019. március 24.
Banksy művészete. Vizuális tiltakozás
Banksy a kortárs street art legismertebb alakja. Munkái gyakran szatirikusak, és politikai, kulturális, etikai kérdésekkel foglalkoznak, miközben jelentős publicitást kapnak. A fiatalabb generáció egyik kedvenc művészének azonban egészen eddig nem volt egyéni kiállítása – a MUDEC az első intézmény, amely a brit művésznek megadja ezt a lehetőséget.
Hol? MUDEC, Milánó
Mikor? 2018. november 21. – 2019. április 14.
Ovidius. Szerelmek, mítoszok és más történetek
A kiállításon több mint kétszáz mű – freskók, ókori szobrok, középkori kéziratok és modern festmények – meséli el a költő életének történetét, az irodalmi munkásságának hatását, és az írásainak olyan központi témáit, mint a szerelem, a csábítás, a hatalomhoz és a mítoszhoz való viszony.
Hol? Scuderie del Quirinale, Róma
Mikor? 2018. október 17. – 2019. január 20.
Spanyolország
Alberto Giacometti retrospektív
A huszadik század egyik legjelentősebb szobrászának retrospektív kiállítása számos, a párizsi Giacometti Foundationtől kölcsönzött tárgyat mutat be, amelyek kivételes és változatos módon prezentálják a svájci művész életét: a kubista és a szürrealista periódustól az 1940-es évekbeli változásokon keresztül élete végéig. Jean-Paul Sartre a tökéletes egzisztencialista művésznek hívta Giacomettit, aki „mindig félúton van a semmi és a lét között”.
Hol? Guggenheim Bilbao, Bilbao
Mikor? 2018. október 19. – 2019. február 24.
A kiállítás Max Beckmannt (1884–1950), Németország egyik legkiemelkedőbb huszadik századi művészét mutatja be. Az eredetileg az expresszionizmushoz és az új tárgyiassághoz kötődő Beckmann egy egyéni és független képi stílust alakított ki. A több mint ötven munkát – festmények, litográfiák, szobrok – két tematikus szekcióra osztották: az első a festő németországi éveit (az első világháborútól kezdve az 1930-as évekig, amikor kirúgták az iskolából, ahol tanított, és megtiltották, hogy nyilvánosan állítson ki), a másik a hollandiai és az egyesült államokbeli éveket prezentálja.
Hol? Thyssen-Bornemisza Múzeum, Madrid
Mikor? 2018. október 25. – 2019. január 27.
Van Goghtól Picassóig. A Thannhauser örökség
Justin K. Thannhauser (1892–1976) 1963-ban adományozta modern művészeti gyűjteményét a New York-i Solomon R. Guggenheim Alapítványnak. Később az özvegye, Hilde Thannhauser (1919–1991) adott további ajándékokat az intézménynek. A Guggenheim Thannhauser-gyűjteménye áttekintést ad a késő tizenkilencedik és a kora huszadik század avantgárd művészetéről – Cézanne, Degas, Manet, van Gogh és mások munkáiról, akik az akadémiai stílus alól felszabadulva modern technikákkal új témákat örökítettek meg. Ez a kiállítás az első alkalom, hogy az ismert gyűjtemény jelentős része New Yorkon kívül látható.
Hol? Guggenheim Bilbao, Bilbao
Mikor? 2018. szeptember 21. – 2019. március 24.
Svájc
A kiállítás Martha Rosler és Hito Steyerl munkáit a tematikus érdeklődésük és a médiahasználatuk hasonlóságait a középpontba állítva, a társadalmi és a politikai kérdések iránti kritikus elköteleződésük mentén mutatja be a két életmű közös vonásait. Mindketten előszeretettel alkalmazzák az újmédiás eszközöket, Rosler fényképek és kollázsok mellett a videóművészet egyik korai úttörője, az utóbbi időben a szociális média és a dróntechnológia érdekli, míg Steyler videóinstallációi korukat megelőző munkák. A két művész a kortárs világ ellentmondásaiban merül el, megvizsgálva azok történelmi hátterét és a média szerepét. A munkáik a demokrácia hanyatlása, a nyilvános helyek privatizációja, a gazdasági elnyomás, az erőszak, az emberi lények munkaerőforrássá való redukciója, a társadalmi élet militarizációja elleni rezisztencia kifejezésre juttatásának formái.
Hol? Kunstmuseum Basel, Bázel
Mikor? 2018. május 5. – 2019. január 20.
Oskar Kokoschkát (1886–1980) a huszadik század egyik legfontosabb művészeként tartják számon. Egész élete során hitt a kreatív kifejezés erejében és távol tartotta magát bármiféle propagandától – mindezt a művei is tükrözik. „A hivatalos művészet mindig giccs, mert egy névtelen ügyfelet szolgál ki, és így a tapasztalat megsemmisül” – mondta. A kiállítás Kokoscha művészi pályafutásának minden állomását és a legkülönbözőbb technikákat bemutatja, az olajfestményektől és rajzoktól kezdve a vízfestményekig és nyomatokig.
Hol? Kunsthaus Zürich, Zürich
Mikor? 2018. december 14. – 2019. március 10.
Svédország
Warhol első európai kiállítása a stockholmi Moderna Museet-ban volt 1968-ban – a Warhol 1968 egy kiállítás erről a kiállításról. Az 1968-as év politikailag és kulturálisan is viharos volt, ugyanakkor Warhol számára is drámai fordulatot hozott, mivel ebben az évben próbálták meg megölni (pár hónappal a svédországi kiállítása vége után). 1968-ig Warhol művészete a tömegmédia és a konzumerizmus iránt érzett csodálat és ellenérzés keveréke volt, ezután részben új irányt vett a művészete. A tárlaton az 1968-as kiállításról készült fényképek, kritikák, idézetek mellett a múzeum kollekciójában lévő Warhol-művek is helyet kapnak.
Hol? Moderna Museet, Stockholm
Mikor? 2018. szeptember 15. – 2019. február 17.
Szlovénia
Stojan Kerbler: Család, 1973 © stojankerbler.com
Stojan Kerbler az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb szlovén fotográfusa. A nyolcvanadik születésnapjának tiszteletére készített retrospektív kiállítás százhetvennégy fényképet, továbbá a fotográfus munkásságához kapcsolódó újságokat, magazinokat, katalógusokat, és két róla szóló dokumentumfilmet mutat be. Az 1950-es évektől kezdve kronologikusan prezentálják Kerbler életművét, végigkövetve technikájának és kifejezésmódjának változásait, amelyet mindvégig áthatott a humanista attitűd.
Hol? Moderna Galerija, Ljubljana
Mikor? 2018. szeptember 25. – 2019. január 13.
Ukrajna
A kiállítás egy lehetséges perspektívát kínál az ukrán művészet történetéről és a nők abban elfoglalt helyéről a kiemelkedő művészeti jelenségek bemutatásával és az ukrán szociopolitikai kontextus komplex sajátosságainak figyelembevételével. A céllal, hogy az ukrán kortárs művészet archívumát megteremtsék az 1980-as évektől kezdve, a PinchukArtCentre egy kiállításban vizualizálja az eddigi munka eredményeit. A kiállítás a nők ukrán társadalomban elfoglalt helyével kapcsolatos kérdésekre reflektál, a komfortzóna, a szabadság, a kifejezés kérdései mentén.
Hol? PinchukArtCentre, Kijev
Mikor? 2018. október 30. – 2019 január 6.
