Az amszterdami csatorna régészeti ásatását és tárgyait dokumentáló oldal és kiállítás mentén tovább haladva egy újabb izgalmas projektet szeretnék bemutatni. Ezúttal a hangok, zajok világába juthatunk el a német Conserve the sound (Őrizd meg a hangot) elnevezésű projekt online gyűjteményének segítségével. Egy jó gondolati alap, amiből kiindulva mi is tudatosabban hangolódhatunk a környezetünkre.
A Conserve the sound oldala az eltűnő hangok online archívuma. A tárcsázós telefon, a kazettás walkmen, az analóg írógép, az érmés telefon vagy egyes mobiltelefonok nyomógombjai olyan tárgyak, amelyek hangjai már részben eltűntek mindennapjaink zaj-, hangélményei közül.
Sok esetben nem is gondolunk bele abba, hogy világunk milyen fontos részét képezik a vizuális ingerekkel összhangban más perceptuális élményeink, így a szaglás, tapintás, hallás. A finn építész Juhani Pallasmaa így fogalmaz a hallással kapcsolatban A bőr szemei című munkájában: „A látás izolál, a hallás felölel; az előbbi egyfelé irányított, az utóbbi sokirányú. A látásérzék a külsődlegeset hozza magával, míg a hangzás a benső élményével gazdagít. Tekintetem alá vonok egy tárgyat, eközben a hangok a fülembe jutnak: a szem kiragad, a fül befogad. Hiába nézzük, az épületek nem reagálnak, ám az általunk keltett hangokat visszaküldik a fülünkig. (…) A hallás szervezi és tagolja a tér élményét és megértését. Általában nem is sejtjük, milyen fontos szerepet játszik a hallás a téri észlelésünkben, pedig többnyire a hang szolgáltatja az időkontinuumot, melyben a képi benyomások elrendeződhetnek.”[1]
Fotó: Conserve the sound, 60-as évekbeli írógép
A kezdeményezésről eszünkbe juthat persze más hasonlóan értékes tartalom, ötlet, gondolat, kiállítás, vagy akár azok a gyűjtemények, amelyek esetében tényleg nagy jelentőséggel bír a hangzó anyag, a hallás. Egy jó példa erre a Ludwig Múzeum 2012-ben megrendezett A hang szabadsága. John Cage a vasfüggöny mögött című kiállítása is. John Cage Kelet- és Közép-Európába is eljutó kísérletei nagyon fontos gondolati tartalmakat közvetítettek arról, hogyan élhető meg a hang által a szabadság egy merev, zárt rendszerben. A hangzó anyag tehá sok esetben egy kiállítás koncepciójának fontos részét képezi. De hangulati elemként is jelen lehet. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum egy ízben például a szívhangot emelte be kiállítóterébe, hogy ezzel az anyaméhben fejlődő magzat érzékelési világát idézze meg.
Emellett akár múzeumpedagógiai foglalkozások részeként is érdemes érzékenyítenünk a résztvevőket a hangzó világra. Ez egy múzeum számára azért is fontos, mert a kiállítás komplex médiumát, a különböző tereket leginkább akkor tehetjük a befogadó számára hozzáférhetővé és élvezhetővé, ha minél több érzékét aktiváljuk. Egy saját példát említenék itt: a Petőfi Irodalmi Múzeum nyári táborában a gyerekek az irodalom és zene világában is jártas elektroakusztikus dj, Panda segítségével városi hangokat gyűjtöttek a múzeum környékén és az épületben, hogy ezekkel elkészíthessék saját tér-zenéjüket, zajgyűjteményüket, sőt a hangokból olyan alkotást hoztak létre, amin keresztül nem csak a jelenidő sajátos élményére koncentráltak, de az egyes tárgyak, felületek is közelebb kerülnek hozzájuk.
Fotó: Conserve the sound, telefon a 70-es, 80-as évekből
A hangok világa tehát a tárgyak és a környezet élővé tétele szempontjából is egy izgalmas közeg. Az Open Culture egyik szerzője így ír a Conserve the sound oldaláról: „Úgymond saját magammal randevúztam, legalábbis annyiban, amennyiben ezek a hangok prousti értelemben gyerekkorom változó pillanatait elevenítették fel. A szaglás érzete áll legközelebb az emlékezethez, ugyanakkor a hallás is hasonlóan közel áll hozzá, mivel a különböző hangok beágyazódnak az egyes korszakokba. Mindenekelőtt a technológiák zaja, amelyek természetüknél fogva hamar elavulhatnak.”
Fotó: Conserve the sound, ébresztőóra
A jelenleg még fejlesztés alatt álló oldal a tervek szerint még sok információval, hanggyűjteménnyel bővül a közeljövőben. Már most elérhetők olyan szöveges és videóinterjúk is az oldalon, amelyeken az eltűnt hangok tanúi szólalnak meg. A projekt vezetői örömmel veszik a jó meglátásokat, kezdedményezéseket, hang-ajánlásokat, anekdotákat, azaz a kooperáció bármilyen hasznosítható formáját.
A “Conserve the sound” a CHUNDERKSEN projektje, amelyet a Film & Medienstiftung NRW támogat.
[1] Pallasmaa, Juhani: A bőr szemei. Építészet és érzékek. Veres Bálint (ford.), Typotex Kiadó, Budapest, 2018, 71.o.
