EN facebook

Nekik Mohács kellett: e Duna parti városban találkoztak a vidéki múzeumok szakmai képviselői

KONFERENCIA

2026-11-16 11:12

Őszi közgyűlése megtartására Mohács városát választotta a Kárpát-medence egyik legnagyobb, kulturális szakmai szerveződése, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége. A 2026. november 11-12-én zajlott, kétnapos eseményen a kultúra terén várható átalakulásokról is szó esett, ezen kívül új tagok felvételéről döntöttek a küldöttek új tisztségviselők megválasztása mellett. A programot a Szent János Hotelben és más helyszíneken a Mohács 500 emlékév jegyében megtartott szakmai nap tette teljessé.

 

Nevezett szerveződés fontos küldetést teljesít, ha arra gondolunk, hogy a honi muzeális intézmények mintegy 90 százaléka nem a fővárosban működik. A számok magukért beszélnek: az ide tartozó, több mint 700 intézmény mintegy 32 millió műtárgyat őriz, hozzávetőlegesen 4.000 szakembert foglalkoztatnak, s évente 6,5 millió látogatót fogadnak országszerte. E szövetségnek megbecsült tagja a Kanizsai Dorottya Múzeum, amely a házigazda szerepét is betöltötte ez alkalommal.

 

A hotel emeleti konferenciatermében a meghívottakat köszöntő Dr. Rosta Szabolcs arról beszélt: 2026 a változások éve, bár a kulturális szféra átalakítására vonatkozó, átfogó koncepció még csak most körvonalazódik. Az MVMSZ leköszönő elnöke aláhúzta: tömörülésük partnerségre törekszik e munkában, remélve, hogy e szféra nyertese lesz a változásoknak.

 

Mohács mindig tárt karokkal fogadta és fogadja a kultúra, a művészet, a tudomány képviselőit, s most örömmel látja vendégül a múzeumi szakma jeles munkatársait is – üdvözölte a jelenlévőket Pávkovics Gábor, hozzátéve: bár a törvény betűje szerint Mohács önkormányzatának nem feladata ilyen intézményt, közgyűjteményt fenntartani, soknemzetiségű városunk vezetése mélyen elkötelezett az évszázados értékek megőrzésében, gyarapításában, közkinccsé tételében. A város polgármestere aláhúzta: e hely sokkal több, mint múzeum, találkozási pont is egyben, a helyi közösség formálásában sokrétű szerepet betöltve. Kifejtette: a létesítmény a felnövekvő generáció, a jövő múzeumbarátainak, múzeumlátogatóinak edukációját, kinevelését is fontosnak tartja, részint ennek jegyében működik együtt eredményesen a fiatal ígéreteket támogató Junior Art Alapítvánnyal, időről-időre lehetőséget biztosítva az általuk felkarolt ifjú tehetségeknek a bemutatkozásra.

 

Dr. Kalla Zsuzsa közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta: a szaktárca az érintettekkel való folyamatos egyeztetés talaján, párbeszéd keretében képzeli el a jövőt formáló elképzelések kibontását. Hozzátette: a jelen kormányzat egymásra épülő, kiszámítható lépésekkel igyekszik megalkotni az új kulturális stratégiát, mely munkában messzemenően számít a vidéki múzeumok együttműködésére, tudására és óriási tapasztalatára is.

 

A Kanizsai Dorottya Múzeum több mint 100 éves történetét foglalta össze röviden köszöntőjében Dr. Hasanović-Kolutácz Andrea, majd a Mohács 500 kapcsán arról beszélt a megjelenteknek: Kanizsai Dorottya neve messzemenően arra predesztinálta intézményüket, hogy aktív alakítói legyenek a jubileumi év emlékezetpolitikájának. Ennek jegyében rajzpályázatot írtak ki, tematikus programsorozatot hirdettek, kiállításokat, könyvbemutatókat, családi napokat tartottak, önálló kiadványokat is megjelentetve. A múzeum igazgatója reményét fejezte ki, hogy a Mohácsra meghirdetett közgyűlés közelebb hozza egymáshoz a meghívottakat, tovább erősítve a szakmai és emberi kötelékeket.

 

Az eseményre a térség parlamenti képviselőjét, Rózsahegyi Áront is invitálták a szervezők, ám a törvényhozás tagja más, hivatalos elfoglaltsága miatt sajnos nem tudott eleget tenni a meghívásnak.

 

Dr. Szolyák Péter, a miskolci Herman Ottó Múzeum igazgatója, a szövetség újonnan megválasztott elnöke a „Válságban a vidéki muzeológia” címmel nemrég megalkotott problématérképről beszélt a hallgatóságnak, azzal, hogy e dokumentumot a szakma jó szívvel ajánlja a kormányzati döntéshozók figyelmébe. A vendég nem kertelt: a „szakma segélykiáltásának” nevezte e 15 oldalas összeállítást, amely a látlelet mellett megoldási javaslatokat is magába foglal, tizenhárom téma köré csoportosítva a fennálló nehézségeket. A szakmából megindulhat az elvándorlás, s a kultúraközvetítés nívója szenved súlyos csorbát, ha a lajstromba vett problémákra belátható időn belül nem sikerül gyógyírt találni – fogalmazta meg az intézményvezető.

 

A folytatásban a Kanizsai Dorottya Múzeum igazgatója „Emlékezetszervezés Mohácson 1787-től napjainkig” címmel tartotta meg a közgyűlést követő szakmai nap első előadását. A társszervező Janus Pannonius Múzeum munkatársai a csatatérkutatás programját és a régészeti feltárások, geofizikai kutatások eddigi eredményeit ismertették a hallgatósággal, betekintést nyújtva a sátorhelyi tömegsírok felfedezésének történetébe is. Mindezt a Nemzeti Örökség Intézete Mohács 500 emlékévben végzett kutatásainak ismertetése és Dr. C. Tóth Norbert előadása követte a Jagelló-kor (újra)értékelése témájában. A vendégek a nap folyamán megtekintették a Kanizsai Dorottya Múzeum „Népek találkozása a mohácsi Dunánál” című állandó, továbbá a Magyar Művészeti Akadémia „A sírba is reménysugárral szállni…” elnevezésű időszaki tárlatát egyaránt. A közel 90 résztvevő szakmai vezetéssel a Mohács 500 program keretében felújított Csatatéri emlékkápolnába, továbbá a Fogadalmi emléktemplomba szintén ellátogatott. 

 

A borítóképen Dr. Kalla Zsuzsa közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár látható. Fotó: Pamuki-Balogh Viktória