MúzeumTrip! Kisváros kis múzeuma – a Tapolcai Városi Múzeum rövid története

Múzeumtörténet

Décsey Sándor
2020-05-05 20:00

MúzeumTrip olyan felfedező túra, amely során egy-egy múzeum mélyében, az ott őrzött tudás különböző rétegeiben tehetünk kirándulást. A Magyar Múzeumok OnLine kéthetente (minden hónap elsején és 15-én) másik múzeumot keres fel, hogy felfedezze és bemutassa a kisebb és nagyobb, régebbi és újabb intézmények történeteit, gyűjteményeit, kutatásait és programjait. Vác, Pásztó, Gyula, Debrecen, Szentendre és Csorna után most a Tapolcai Városi Múzeumba kalauzoljuk el olvasóinkat! 

 

 

 

Tapolca szívében, a Malom-tó fölé emelkedő Templom-dombon a plébániatemplom, a zárda és a katolikus iskola többszintes épületei mellett szerényen megbújva áll egy kisebb épület, amelyet a helyi köznyelv „Kántorházként” említ. Ebben található a város múzeuma.

 

Az épület maga hosszú múltra tekint vissza. Egy 1733-as összeírás az első forrás, amiben szerepel, mint tanítói lakás és iskola. Többször átépítették, bővítették, igyekezve követni a tanítandó gyermekek számának növekedését. A homlokzaton látható 1813-as évszám az utolsó jelentősebb átalakítás dátuma, bár a dokumentumokból tudjuk, hogy 1828-ban ez még nem készült el teljesen. 1816-ban Kurbély György püspök kánoni látogatásán készült jegyzőkönyv így ír az épületről: „Két szobája szolgál a tanító lakásául, különálló konyhával, ugyancsak szoba a cseléd számára és kamra. Az iskolás gyermekek tanítására pedig elkülönítve két tágas szoba 300 iskolás befogadására alkalmasan. Azonkívül a két tanterem között el van választva egy szoba két megfelelő oktató alkalmazására. Van 4 öles pince is. Mindezek, ha az egyik tanterem bolthajtásától és a falak külső-belső vakolásától eltekintesz, tágasak és nagyszerűek.”

Az épületben 1884-ig folyt a tanítás. Ekkora készült el a szomszédban a római katolikus elemi fiúiskola négy tantermes, földszintes épülete, amelyet később több ütemben bővítettek a mai állapotára. A régi iskola ettől kezdve kizárólag a mindenkori kántortanító lakhelyéül szolgált 1948-ig. Elmondható, hogy a sok átalakítás ellenére a Kántorház az egyik legnagyobb múltra visszatekintő, eredeti stílusjegyeit nagyrészt megőrző népiskolai épület az országban.

 

Szobáról szobára a Kántorházban 

Felismerve jelentőségét, az erősen leromlott állagú épületet a Tapolcai Városi Tanács 1979-1980-ban felújíttatta. Falai között kezdte meg működését 1981-ben a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság Pedagógiai Gyűjteménye, mint a megyei iskolatörténeti emlékeit gyűjtő és bemutató kiállítóhely.

 

1984-ben nyarán megkezdődött a Templom-domb régészeti feltárása, amely hamarosan nem várt eredményeket hozott. Az előkerült építészeti és régészeti maradványok indokolttá tették a gyűjtemény területi (városi) múzeummá alakítását, amire 1987-ben került sor, a Művelődési Minisztérium 1987. július 1-én kelt működési engedélyével. Ez tekinthető tehát az önálló Tapolcai Városi Múzeum létrejöttének, amely 1989. január 1-vel került át a megyei igazgatóságtól a Városi Tanács fenntartásába.

 

Az új intézményben remek szakmai gárda vetette nagy lelkesedéssel magát a munkába. Közülük mindenképpen érdemes név szerint is kiemelni Dr. Törőcsik Zoltánt, Dr. Sági Károlyt, Bús Jánost és Erdélyi Balázst. A múzeum folyamatosan fejlődött. A rendelkezésre álló szűkre szabott kiállítóterekben magas szakmai színvonalú tárlatok készültek. 1988. május 18-án, a múzeumi világnapon került sor a Romkert ünnepélyes átadására, 1990. július 7-én pedig állandó képzőművészeti kiállítás nyílt Tapolcai Galéria néven. Tervek készültek egy állandó malomtörténeti kiállítóhely megvalósítására is, de sajnos ez nem valósulhatott meg. A múzeum tevékenységét a Városi Tanács mellett a helyi nagyvállalatok, így a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat, valamint a Tapolcai Könnyűbeton és Szigetelőanyaggyár is támogatták.

 

A múzeum épülete napjainkban a Tópartról 

 

1996. január 1-vel a fenntartó önkormányzat a múzeumot összevonta a Városi Könyvtárral. Tette ezt mindkét intézmény, a szakmák és a minisztérium tiltakozása ellenére. Az összevonás után sajnos a dominánsabb könyvtár mellett a múzeum fejlődésének lendülete megtört, azt is mondhatjuk teljesen megakadt. Mindez odavezetett, hogy a szakalkalmazotti gárda folyamatos elsorvasztása, a szakmai követelmények nem teljesülése miatt 2010-ben az intézmény elveszítette területi múzeumi besorolását és hivatalosan közérdekű muzeális gyűjtemény lett. 2014-től tudott elindulni az a fejlesztő, „újraépítő” folyamat, melynek eredményeként az emberi erőforrások minisztere 2017. május 26-án kelt határozatával kiadta a TerM/24449/2017 nyilvántartási számú „Működési engedélyt”, amivel újra területi múzeum szakmai besorolásba került az intézmény.

 

Jelenleg a múzeumnak két aktív gyűjtőköre van, ezek a (hely)történet és az iskolatörténet. Ezek mellett három lezárt gyűjtemény is van: régészet, néprajz, ipar-technikatörténet. Az aktív gyűjteményekben folyamatos a gyűjtési, gyarapítási és feldolgozó tevékenység. A három lezárt gyűjtemény egyfajta tetszhalott állapotban vár a „feltámadásra”, vagyis arra, hogy újra lehetőség legyen megfelelő szakemberek alkalmazására. Természetesen a kiállítási és a múzeumpedagógiai tevékenység során ezen tárgyegyüttesek is hasznosításra kerülnek.

 

Az elmúlt hat évben a fenntartó Tapolca Város Önkormányzatának és a pályázati lehetőségeknek – itt külön ki kell emelni a Kubinyi Ágoston Programot – köszönhetően számtalan fejlesztés valósulhatott meg. Elsők között a múzeum infrastrukturális helyzetében történtek változások. 2016-ban új bejárati lépcső épült a Tópart felől, ami nagyban javította a múzeum megközelíthetőségét. Beszerzésre került egy infokommunikációs terminál, amelyen virtuális kiállítások keretében a raktárakban őrzött műtárgyak is bemutathatóvá váltak. Sor került műtárgyak restaurálásra is, amelyek közül kettő, a Lóczy Lajos féle Balaton-térkép és az 1749-ből származó mészáros céhes mesterlevél jelentősége túlmutat Tapolcán. 2017-ben egy városközponti egykori bor- és terménytároló pince csapadék és talajvíz elleni védelme valósult meg, amely a tervek szerint a későbbiekben – további fejlesztések után – látványraktárként fog funkcionálni. 2018-ban sor került a múzeumépület tetőszerkezetének időszerűvé vált felújítására.

 

A területi múzeum státusz 2017-es visszaszerzése után 2018-ban nyílt először lehetőség új kiállítás megvalósítására pályázni. A sikeres pályázat eredményeként 2019. novemberében nyílt meg az új állandó várostörténeti tárlat, amellyel a múzeum épületében megtekinthető kiállítások száma négyre nőtt. Jelenleg a következő tárlatok látogathatók (illetve a cikk megjelenésekor sajnos nem): Séta egy régi iskolában (iskolatörténet), Batsányi János emlékszoba (irodalomtörténet), Egy vár és egy város a faragott kőemlékek tükrében (helytörténet), 6000 év kőben, tárgyban és képben (helytörténet). Szorosan kapcsolódik a múzeum épületéhez, gyakorlatilag körülöleli azt a Romkert, amelynek felújítása az idei évben kezdődhet meg. Két külső helyszínen található még a múzeum kezelésében lévő tárlat. A Tapolcai Vasútállomáson tekinthető meg az M61,004 pályaszámú NoHAB mozdony torzója, amely a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeummal kötött megállapodás alapján került Tapolcára. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeummal megvalósított együttműködés keretében pedig egy kisebb Haditechnikai Park található még a városban. (A kiállításokról bővebben egy következő írásban olvashatnak.)

 

Előadás a Múzeumok Éjszakáján 2019-ben 

Jelenleg három szakalkalmazottja van a múzeumnak, két muzeológus és egy múzeumpedagógus. A szakmai feladatok mellett az egyik muzeológus ellátja a könyvtár és múzeum igazgatói feladatait is. Az informatikai, üzemeltetési háttér a könyvtári intézményegységgel közösen működik. Ez a kicsiny, de annál lelkesebb csapat természetesen nem ül az elmúlt évek babérjain. Folyamatos munka zajlik a gyűjtés (nem meglepő módon szinte kizárólag adományozásokról beszélhetünk), a feldolgozás és a közzététel terén. Közel két évtized után az idén újra múzeumi kiadvány fog megjelenni, folyamatosan bővül a múzeumpedagógiai kínálat, havi rendszerességű előadás-sorozat és hetente múzeumbarát diákkör működik, kiváló és napi szintű kapcsolat a helyi civil szervezetekkel, a nevelési-oktatási intézményekkel. Legújabb fejlesztésként pedig megkezdődött a múzeum műtárgyainak digitális feldolgozása és internetes publikálása a MúzeumDigitár rendszerben. Ez a munka várhatóan még a jövő tapolcai muzeológusainak is fog feladatot adni, hiszen közel 15.000 műtárgy található jelenleg a múzeum őrizetében. Az előző év fejlesztése az önálló múzeumi honlap létrehozása is, amely a www.tapolcaimuzeum.hu címen érhető el.

 

Leadkép: A múzeum épülete és udvara 1993 áprilisában

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
#muzeumozzaszobadbol, felhívás, pályázat, virtuális
2020-04-02 16:00