MúzeumTrip 19. A Postamúzeum története – A főpostától a Benczúr-házig

Múzeumtörténet

Postamúzeum
2020-11-16 20:00

 MúzeumTrip olyan felfedező túra, amely során egy-egy múzeum mélyében, az ott őrzött tudás különböző rétegeiben tehetünk kirándulást. A Magyar Múzeumok OnLine kéthetente (minden hónap elsején és 15-én) másik múzeumot keres fel, hogy felfedezze és bemutassa a kisebb és nagyobb, régebbi és újabb intézmények történeteit, gyűjteményeit, kutatásait és programjait. Vác, Pásztó, Gyula, Debrecen, Szentendre, Csorna, Tapolca, Győr és Mohács, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, Eger, Nyíregyháza, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Kecskeméti Katona József Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum, a szolnoki Damjanich János Múzeum  után a Postamúzeum lát vendégül  bennünket.

 

 

A Postamúzeum anyagának gyűjtése 1881-ben a főposta egyik első emeleti helyiségében kezdődött a távírda számára készenlétben tartott, pótlásra, cserére vagy oktatási célra szolgáló gépekből, készülékekből és alkatrészekből. Ebből, a későbbiekben már történeti áttekintést is nyújtó távíróraktárból jött létre az első muzeális gyűjtemény. A postatörténeti emlékek tudatos gyűjtésének az 1885-ben rendezett országos kiállítás adott nagyobb lendületet, amikor Magyarország mezőgazdasága, ipara, kereskedelme, közlekedése, és ezen belül a posta is bemutatkozott a nagyközönségnek. A gyűjteménygyarapítás ellenére az első nyilvános bemutatkozására alkalmat adó, mindössze 70 m2 alapterületű kiállításrészben a múzeum egy szerény posta- és egy jóval gazdagabb távíró-történeti kiállítással szerepelt. E kiállítás tanulságaiból okulva a postás szakma a muzeális gyűjtemény gyarapításába kezdett. Miután a posta és a távírda 1887-ben egyesült, a gyűjtemény elhelyezési gondjait egyesek a múzeum feloszlatásában, mások az egyesített intézmény múzeumának létrehozásában látták. A tárcát felügyelő Baross Gábor miniszter utóbbi előterjesztést fogadta el, és 1890-ben egy posta- és távírdamúzeum berendezését rendelte el, amellyel a Postamúzeum alapjait hivatalosan is letette. A következő gyűjtési hullámot a millenniumi kiállítás indította el, hiszen a szervezők a posta, távíró és távbeszélő történelmi fejlődését a nagy múltú Magyar Királyi Postához méltó módon kívánták bemutatni. Az 1896-os eseményen az intézmény sikeresen mutatkozott be, a 600 m2 zárt és 200 m2 nyitott helyiségből álló csarnokban kiállított több ezer műtárgyat az önálló Postamúzeum gyarapítására szánták.  

 

A Magyar Királyi Posta pavilonja a millenniumi kiállításon (Klösz György felvételei) 

 

A kiállítás bezárása után azonban, miután a csarnokot lebontásra ítélték, megkezdődött a Postamúzeum vándorútja. Műtárgyainak egy része 1899 és 1945 között a Közlekedési Múzeumban volt látható, másik része különböző postai raktárakba került. 1945-ben, a Közlekedési Múzeumot ért bombatalálat után az ott kiállított postamúzeumi állomány megmaradt részét is raktárakba kellett menekíteni. Ezt követően – miután a Lágymányos területén építendő kiállítási városrész s benne az önálló Postamúzeum terve szertefoszlott – hosszas előkészítés után 1955. június 25-én a Postavezérigazgatóság épületében nyílt meg a Postamúzeum – mint országos szakmúzeum – első önálló kiállítása. A gyűjtemények raktározása azonban folyamatosan nagy gondot okozott, bár a posta kiürült üzemi területek átengedésével időnként enyhített a gondokon. 

 

A Postamúzeum első önálló kiállítása 1955-ben 

 

 

Végleges megoldást egy önálló múzeumépület jelentett volna, s bár a megvalósításhoz a Postavezérigazgatóság 1970-ben a Rákóczi út 57. szám alatti volt szlovák evangélikus templom romos épületét meg is vásárolta és a terveket is elkészíttette, a nagy átalakítási költségek miatt végül úgy határozott, hogy a Postamúzeumot az Andrássy út 3. szám alatti bérleményben helyezi el. A Saxlehner-palota impozáns termei 1972-től 40 éven keresztül nyújtottak otthont a Postamúzeum kiállításainak, és az ott folyó munkát 2002-ben a szakma az Év múzeuma díjjal ismerte el. 2004-től azonban egyre nehezebb helyzetbe került a múzeum, ugyanis az épületet eladta az önkormányzat, s végül hosszas huzavona után 2012-ben költözött a Postamúzeum jelenlegi helyére, a VI. kerületi Benczúr utca 27.-be. 

 

A Postamúzeum a Saxlehner-palotában

 

Az épületet, az Egyedi-palotát 1930-ban vásárolta meg a Magyar Királyi Posta Jóléti Alapja, hogy szakmai egyesületeinek otthont teremtsen. A ház immár 90 éve a postás közösség összetartozásának szimbóluma, a közösségi élet és a közművelődés egyik fontos színtere, és így találhatott itt otthonra 8 éve a Postamúzeum is. Az első emelet attraktív termei tudományos, zenei, szépirodalmi programok állandó színterei, a második és a harmadik emelet pedig a múzeum kiállításainak és múzeumpedagógiai foglalkozásainak ad helyet.

 

 

Az öt teremben berendezett állandó kiállítás koncepciója: miben, milyen területen tekinthető elsőnek a Magyar Királyi Posta, milyen technikai újításokat, szolgáltatásokat vezetett be elsőként vagy elsők között, akár a világon, akár Európában. Hiszen elsők között teremtette meg a lehetőségét a nők munkába állásának, önálló egzisztenciateremtésének, a világon elsőként állította szolgálatba a benzin üzemű motorral hajtott gépjárműveket, és a magyar postatisztek munkavégzést tökéletesítő találmányait más európai posták is alkalmazták, a postamérnökök kiemelkedő munkájukkal a távíró-, távbeszélő- és rádió-berendezéseket tökéletesítették, az 1933-ban megépített Lakihegyi rádióállomás szivarantennája akkor a világ legmagasabb műszaki építményének számított. Egy teremben évente-félévente megújuló időszaki kiállítások várják a látogatókat, jelenleg a Játsszunk postást! című kiállításunk látható.

 

 

A Postamúzeum ma 

 

A múzeumot a Magyar Posta hozta létre és tartotta fenn 1990-ig, a rendszerváltásig. Az állami nagyvállalat felbomlása után a három utód (Magyar Posta Vállalat, Magyar Távközlési Vállalat, Magyar Műsorszóró Vállalat) több alapítványt is létrehozott a száz éve vállalt és végzett szociális, kulturális és sporttevékenységek ellátására, de az alapítványok fenntartási támogatásai rendre csökkentek, átrendeződtek, és az alapítványok többsége meg is szűnt. Mára – többszöri átalakulás után – egyetlen fenntartója maradt a múzeumot működtető Postakürt Alapítványnak is, hiszen ma már csak a Magyar Posta Zrt. érzi fontosnak, hogy a szakmai múlt emlékezetét őrző múzeumnak és a nemzeti kincsünk részét képező gyűjteményeknek tulajdonosi felelősségvállalással biztosítsa jelenét, és reméljük, jövőjét.

digitalizáció, felhívás, programajánló, téma
2019-10-31 18:00
kiállítás, múzeum, múzeumandragógia, múzeumtörténet, műhely
2019-09-27 11:00

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
#muzeumozzaszobadbol, felhívás, pályázat, virtuális
2020-04-02 16:00