Az 1923-ban alapított Kanizsai Dorottya Múzeum a magyarországi horvát, szerb és szlovén kisebbség egyetlen hazai bázismúzeuma, és mint ilyen, országos gyűjtési jogkörrel rendelkezik. A múzeum néprajzi és helytörténeti gyűjteménye 20 000 tételt műtárgyat számlál. A 2012-ben átadott új épület a „Népek találkozása a Mohácsi Dunánál” c. állandó kiállítás mellett évente több időszaki tárlatnak is helyt ad.
A Kanizsai Dorottya Múzeum Mohács és környéke, illetve a magyarországi délszláv népcsoportok kulturális örökségét őrzi. A busójárás népszokásához kapcsolódó legkorábbi maszkok, a több ezer darabból álló páratlan mázas-, és feketekerámia gyűjtemény mellett a hazai horvátok, szerbek, szlovének népviseletei, bútorai, használati tárgyai, valamint Mohács várostörténeti emlékei nyújtanak felejthetetlen élményt az intézménybe látogatóknak.
Habár a Kanizsai Dorottya Múzeum a jelenlegi rendkívüli helyzet miatt a közönség számára határozatlan ideig nem látogatható, az intézmény munkatársai azon dolgoznak, hogy a kultúrához való hozzáférés lehetőségét a kényszerű szünet idején is biztosítsák. Ennek érdekében Facebook oldalukon igyekeznek minél több digitális tartalmat megosztani felbecsülhetetlen értékű néprajzi-, és helytörténeti gyűjteményükből.
E folyamat első lépéseként a kisfarsang napján megnyílt, "Busójárás másképp – Farsangi népszokásunk művészeti alkotásokban" című időszaki kiállítást tették virtuálisan elérhetővé.
Mohács egyedülálló farsangi népszokása – a busójárás – a városban élő, vagy az ahhoz kötődő művészek közül szinte mindenkit megérintett, és megihletett. A tárlaton országosan és regionálisan elismert mohácsi, illetve Mohácsról elszármazott képző-, és iparművészek e témában, különböző művészeti stílusban, és technikával készült alkotásai láthatók.
Maga a ’farsang’ a téli ünnepkört záró téltemető-tavaszváró rítusok, maszkos alakoskodások, köszöntők összefoglaló megnevezése. A farsanghoz a karácsonyi ünnepkör után a leggazdagabb jelesnapi szokáshagyomány kapcsolódik. Legjellemzőbb eseménye a maszkos, jelmezes alakoskodás, amely majdnem minden farsangi szokásban előfordul, és különösen ezen időszak végéhez (’farsangutója’, ’farsangfarka’) kötődik.A magyar farsang és az európai népek hagyománya között több párhuzamot ismerünk.
A mohácsi busójárás e téltemető, tavaszváró és termékenység-varázsló ünnepek családjába tartozik. A birkabőr bundába öltözött, bőrbocskort és bütykös harisnyát viselő busók fából készült rémisztő maszkokkal rejtik el kilétüket, hogy játékos, vidám csínytevéseiket inkognitóban végezhessék, miközben hangkeltő eszközeikkel a telet igyekeznek elűzni.
A mohácsi sokácok (horvátok) egykori farsangi alakoskodó szokása – melyet balkáni őshazájukból hoztak magukkal a 17. század végén, 18. század elején – az elmúlt bő 300 évegyházi és világi tiltásai, retorziói ellenére fennmaradt, olyannyira hogy napjainkra a mohácsi identitás meghatározó elemévé vált, a városban élők nemzetiségi hovatartozásától függetlenül. A népszokás 2009. szeptember 30-án felkerült „Az Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének” reprezentatív listájára (UNESCO), 2012-ben pedig a Hungarikumok Gyűjteményében is helyet kapott.
A mohácsi busójárás egy nagyon mély, nemcsak a középkorig, hanem még korábbra visszanyúló, és egy nagyobb régióban elterjedt szokáshagyomány része. E máig élő tradícióa századokon átívelő, ősi gyökereit megőrző, mégis dinamikusan változó és épp emiatt máig életképes szellemi kulturális örökség tökéletes példája, mely rámutat arra, hogy a különböző farsangi alakoskodó szokások nyilvánvaló és jól látható különbségei ellenére Európa, de különösen Közép-, és Dél-Európa, valamint a Balkán népeit milyen szoros kulturális kapcsolatok kötik össze.
A busójárás művészek általi interpretációját bemutató tárlatot az alábbi linkre kattintva lehet megtekinteni és online módon körbejárni.
A kiállításról készült összefoglaló interjú itt érhető el.
A Kanizsai Dorottya Múzeum honlapja jelenleg fejlesztés alatt áll, azonban még így is használható a múzeum online gyűjteményi adatbázisa, amely 20 748 archív fotográfiát, és 1575 viseletdarabot tesz virtuálisan elérhetővé az érdeklődők számára.
A múzeum Facebook oldala folyamatosan frissülő tartalmakkal igyekszik kiszolgálni a közönséget. Az aktuális jeles napokról történő megemlékezés mellett, a fiatalabb követőkre is gondolva színezők, kirakók, kvízjátékok, és videós tartalmak is elérhetők az oldalon. A „Múzeumi Értéktár” címmel indított új, hetente jelentkező sorozatban a gyűjtemény legkülönlegesebb darabjait mutatják be, emellett több érdekességet is megosztanak a hazai múzeumok világából.
A Kanizsai Dorottya Múzeum tervei között szerepel továbbá az állandó kiállítás egy részének online módon való megjelenítése a közeljövőben.
A Kanizsai Dorottya Múzeum elérhetőségei:
E-mail: muzeum@mohacs.hu
