Ha a múzeumokra gondolunk, elsősorban a nagy, tágas és szépen berendezett kiállítóterek, a múzeumi műtárgyak, esetleg a múzeumi bolt jutnak eszünkbe. Arról persze teljesen megfeledkezünk, hogy egy múzeumnak számos olyan szinte láthatatlan, de annál fontosabb tere van, amely nélkül nem is lenne múzeum a múzeum, és amelyek esetleges diszfunkcionalitása az egész látogatás élményét megkeseríthetik. Ilyen tér például a ruhatár is.
2018 nyarán tette fel a kérdést Ute Vogel, német szabadúszó designer, újságíró, blogszerző, az egyik Instagram posztjában: „Vajon készített-e már valaki egy múzeumi ruhatártipológiát?”
View this post on Instagram
Ezzel kezdte meg a múzeumi ruhatár gyűjtést. Az évek során számos múzeum ruhatárában megfordult és tavaly, 2021 őszére úgy érezte, hogy a gyűjtött anyagból már elkészülhet egy kezdetleges tipológia.
View this post on Instagram
A ruhatártipológia egyrészt más szemszögből mutatja meg a múzeumokat, másrészt felhívja a figyelmünket, olyan banális hétköznapi dolgokra is, amelyek észrevétlenül teszik könyebbé (vagy épp nehezebbé) napunkat. A tipológia többek között felveti azt a kérdést is, hogy meddig tart a múzeumi kiállítótér, hiszen van olyan múzeum, amely ruhatárának designja illeszkedik a kiállítóterek és a múzeum tematikájához, de a legtöbb ilyen tér, inkább egy éles határt jelöl. Rámutat emellett arra is, hogy egyes ruhatárak, mennyire nem funkcionálisak és megmutatja a hiányt. Sok ruhatár például csak elzárható szekrényekből áll, és nincs olyan hely, ahova a látogató pakolhat, amíg vetkőzik vagy öltözik. Hasonlóképpen hiányolja Frau Vogel a tükröket, hiszen felöltözés után sokan szeretünk egy pillantást vetni magunkra.
Hogy még szélesebbkörűbb tipológiát tudjon összeállítani, Frau Vogel elindított egy gyűjtőkampányt az Instagramon #museumsschließfach címszó alatt. Mutasd meg Te is a ruhatárad!
Borítókép forrása: museumfuernaturkunde.berlin
