A múzeumok a zárvatartási időszak alatt is igyekeznek a közönségüket megtartani, és adottságaikhoz és lehetőségeikhez mérten támogatni digitális múzeumi tartalmakkal a hasznos időtöltésre vágyók művelődését, szórakozását, továbbá segíteni az online oktatásra átállni kényszerült pedagógusoknak a tanítást. A múzeumi szakmai szervezetek, módszertani központok sorra indítják a közönség igényeire, a múzeumok lehetőségeire és a digitális kihívásra adott válaszaikra irányuló felméréseiket, hoznak létre gyűjtő platformokat, dolgoznak ki módszertanokat a digitális átállás támogatására, jó gyakorlatok megosztására. Igaz ez nem csak a nagyvilágban, de Magyarországon is. Cikkünkben a NEMO európai múzeumok helyzetfelmérésére és a MOKK magyar múzeumok helyzetfelmérésére vonatkozó kutatások eredményeit elemezzük.
Továbbra is folytatódik a NEMO, az Európai Múzeumi Szervezetek Hálózatának (The Network of European Museum Organisations) az online felmérése arra vonatkozóan, hogy Európa és a világ múzeumai miként reagálnak a koronavírus-járványhelyzetre és milyen távlati hatásai lehetnek a történteknek a kultúra ezen ágazatára. A nemzetközi szervezet szeretne minél több összehasonlítható adatot gyűjteni a múzeumi világból egy megalapozott elemzéshez, melyet majd összehasonlíthat az április 3-ig beérkezett válaszok alapján már elkészített gyorsjelentéssel. Ezzel kívánják segíteni a múzeumok közötti szakmai tapasztalatcserét és a további (át)tervezés megkönnyítését.
Az alábbi linken keresztül lehet megválaszolni a NEMO online kérdőívét 2020. április 30-ig:
https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-IM7kzT-iKMx1Oy18NU6rCkjiTVOmc3YFw3mPMGlJbBGUWw/viewform
Az európai múzeumi szervezeteket tömörítő szövetség, a NEMO kérdőívére április 3-ig 41 országból (a 27 EU tagállamból, az Európai Tanács 9 tagállamából, valamint az USA, Fülöp-szigetek, Malayzia, Francia Polinézia és Irán múzeumaiból) beérkezett 650 válasz alapján készült angol nyelvű összegzés ide kattintva érhető el: https://bit.ly/NEMOresults
A válaszadó múzeumok elhelyezkedés szerint egyaránt megtalálhatóak fővárosi (26,1%), városi (41,7%) vagy vidéki (32,1%) környezetben. A munkavállalók létszámát tekintve is változatos a kép:28,2 %-uk 1-5 főt foglalkoztat, 16,4%-uk 6-10 főt, 19,1%-uk 11-20 főt, 16,1 %-uk 21-50 főt, 11,9 %-uk pedig 100 főnél is több munkavállalót.
A magyarországi múzeumi helyzet gyors feltérképezésére a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központja (MOKK) vállalkozott. A MOKK-nak az Emberi Erőforrások Minisztériumának megbízásából összeállított, 22 kérdést tartalmazó kérdőívét 2020. április 2. és 6. között 94 hazai múzeumi szakember töltötte ki. A legnagyobb arányban (38%) a területi múzeumok, illetve a fővárosi múzeumok munkatársai válaszoltak. A MOKK felméréséről készült teljes gyorsjelentés az alábbi linken tekinthető meg: https://mokk.skanzen.hu/20200408a-koronavirus-jarvany-miatt-kialakult-helyzet-es-varhato-hatasai-a-hazai-muzeumokban
Zárvatartás, bevétel- és látogatókiesés
Drasztikus bevételkiesést okoz a világ múzeumainak a koronavírus miatti zárvatartás. A nagyobb múzeumok, illetve elsődlegesen a turisztikai régiókban működő múzeumok 75-80 %-os bevételkiesést jelentettek, hetente több százezer euró veszteségük keletkezik. A válaszadó külföldi múzeumok 92 %-a április elején már zárva tartott, néhány svéd, albán és osztrák esetet kivéve, az újranyitás dátuma pedig egyelőre nem volt meghatározva. A bevételkiesés az első két hét után hetente 1000 euro volt a válaszadók 30 %-ánál, hetente 1000-5000 euro a válaszadók 25 %-ánál, hetente 5000-30.000 euró volt a veszteség a válaszadók 13%-ánál, és több mint 50.000 euro bevételtől esett el egy hét alatt a válaszadók 5 %-a. Elsődlegesen a jegyeladások, a múzeumi bolt és büfé, valamint további szolgáltatások ellehetetlenülése okozta a tetemes bevételkiesést.
Az olyan sztármúzeumok, mint például az amszterdami Rijksmuseum és a Stedelijk Museum vagy a bécsi Kunsthistorisches Museum pedig 100.000 - 600.000 euro veszteséget könyvelhetett el hetente. A működésüket főként az eladott belépőjegyekből finanszírozó magánmúzeumoknál ennél is rosszabb a helyzet, erre az időszakra teljesen elvesztették anyagi bázisukat, a leginkább érintett múzeumok attól tartanak, hogy tartósan be kell majd zárniuk. A szabadúszó múzeumokhoz képest a bezárás következményeinek kevésbé kitett múzeumok reménykednek a továbblépésben egyéb speciális tevékenységeiknek és programjaiknak köszönhetően. A műtárgykölcsönzésre is kihatással van a helyzet, mivel a nemzetközi kiállításokat elhalasztották a szállítás körül bizonytalanságok és nehézségek miatt. Sok múzeum számolt be róla, hogy a jövőbeni hosszútávú múzeumi projektjeiket pedig a költségvetések lehetséges és várható áttervezése húzhatja keresztül.
A NEMO arra kéri Európaszerte a múzeumok fenntartóit, a nemzeti és helyi vezetőket, hogy támogassák a károk enyhítését, biztosítsák a múzeumi munkatársak fizetését, valamint folytassák a múzeumi szektor nagyszabású beruházásait.
A hazai kutatás nem az egy hét alatt tapasztalt bevételkiesésre kérdezett rá, hanem arra, hogy ha július végéig, tehát 4,5 hónapon keresztül zárva tartanának a múzeumok, akkora ez mekkora látogatószám kiesést jelenthet. A válaszadók becslései szerint 17 %-uk 0-2000 látogatót, 20 %-uk 2000-5000 látogatót, 22%-uk 5000-10.000 látogatót, 16 %-uk 10.000-30.000 látogatót, 8 %-uk 30.000-50.000 látogatót, további 11 %-uk még ennél is több látogatót veszítene július végéig.
Tehát a válaszadók szerint a járvány következtében bezárt muzeális intézményekben a látogatottság jelentősen, összeségében több mint 2 millió fővel lehet kevesebb, ezen belül a múzeumpedagógiai foglalkozások tervezett résztvevői száma akár 250 ezer fővel is alacsonyabb lehet. A belépőjegyekből és egyéb szolgáltatásokból bevételkiesés, amely az éves intézményi költségvetés tervezett eleme, a felmérésben résztvevő intézményekben meghaladhatja a 280 millió forintot.
Válságkezelés és válaszok a krízishelyzetre
Költségcsökkentés, támogatási alapok
A jó hír, hogy a külföldi múzeumok többségének április elejéig nem kellett létszámleépítéssel foglalkoznia. A válaszadók 70 %-a arról számolt be, hogy a feladatok átstrukturálásával próbálták kezelni a helyzetet. Viszont számos esetben a múzeumok felfüggesztették a szabadúszó, külsős munkatársakkal a szerződéseket, és többségük teljesen beszüntette az önkéntesek alkalmazását.
A járvány kezdete óta a hazai múzeumok is számos költségcsökkentő intézkedést tettek, amely érintette működési költségeket (például 23 esetben rezsicsökkentés, 11 esetben költségstop), személyzeti intézkedéseket, rendezvényeket és tervezett kiállításokat is. A MOKK felmérés esetében a hazai 94 válaszadó közül is csak 5-en számoltak be létszámcsökkentésről, 4 esetben a frontszemélyzet foglalkoztatásának szüneteltetéséről, 2 esetben személyzeti költségcsökkentésről, 6 esetben a dolgozókat pedig szabadságolták.
A NEMO felmérésben 12 ország múzeuma számolt be róla, hogy tárgyalások folynak róla, hogy a jövőben hozzá tudjon férni olyan alternatív bevételi forrásokhoz, nemzeti alapokhoz, vésztartalékokhoz, melyek révén fedezni fogja a fizetéseket és/vagy a bevételkiesést. 8 ország múzeumai pedig már április elején arról tudtak beszámolni, hogy részesülnek ilyen segítségben. 15 ország múzeumainak nem állt rendelkezésére ilyen lehetőség.
A MOKK kérdései között ilyen vonatkozású kérdés nem szerepelt, de az egyik hazai adatközlő arra is kitért, hogy a 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1.§ (10) pontja nem tartalmazza a Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenységet (TEÁOR-91), ezért a kedvezményeket a muzeális intézmények nem tudják igénybe venni.
A rendkívüli helyzetre való tekintettel azonban hazánkban több szervezet is dolgozik azon, hogy miként tudnának könnyíteni a múzeumok helyzetén. A kiírók több pályázat esetén lehetőséget adnak a jelenleg futó pályázatok teljesítésének meghosszabbítására, illetve gondolkodnak olyan képzések indításán, pályázatok kiírásán, amellyel a múzeumokat digitális tartalmak előállításában támogatnák.
Felpörgetett múzeumi kommunikációs és online jelenlét, segítségnyújtási akciók
A NEMO-nak válaszokat adó múzeumok 60 %-a növelte online jelenlétét, de csak 13,4%-uk számolt be arról, hogy emelte az online aktivitásokra fordított kiadásait. A válaszadó múzeumok 69,5 %-ánál olyan munkatársakat is bevontak az online kommunikációba, akiknek korábban nem volt ilyen feladatuk. A legtöbb múzeum aktívabbá vált a social media területén, különösen a hashtagek használatát illetően, és növelte a virtuális múzeumi séták és kiállítások kínálatát. Több múzeum is tervezi, hogy podcastokat, élő tartalmakat, például tárlatvezetéseket és online játékokat, kvízeket, vetélkedőket indít, hogy interkatívabbá váljon a virtuális közönséggel való kapcsolattartás.
Például az online tanulást segítő programokat illetően a következő válaszok érkeztek: több mint 200 válaszadónál ezen a téren nem történt lényeges változás a korábbiakhoz képest, több mint 175 esetben viszont tervezik, hogy aktívabbá válnak ilyen téren, körülbelül 70, illetve 65 esetben ez már meg is történ vagy elkezdődött.
A múzeumok 40%-a tapasztalta a korábbihoz képest a virtuális látogatók számának növekedését. A múzeumi honlap látogatottsága 41%-uknál hetente 1-20%-kal nőtt, 38%-uk 20-50%-os növekedésről számolt be, 8%-uknál 50- 100% között nőtt ez az arány, 13%-uk pedig arról adott hírt, hogy 100-500 %-os növekedést sikerült elérni a korábbi eredményekhez képest. Több mint 70%-a múzeumoknak növelte aktivitását a social media területén, majdnem 80%-uk Facebook-ot, közel 20%-uk pedig az Instagramot használta.
Összességében az derült ki a NEMO felmérésből, hogy a múzeumok megpróbáltak minden lehetséges eszközzel adekvát és proaktív módon, gyorsan reagálni a helyzetre, odafigyelve a környezetükben lévők szükségleteire, maszkokat, kesztyűket adományoztak kórházaknak, a jelenkutatásra fókuszálva a vírushelyzettel összefüggő tárgyakhoz kapcsolódó személyes történeteket kezdtek gyűjteni, jelentősen növelték a digitális szolgáltatásaik és tartalmaik elérhetőségét az otthonra kényszerült közönséggel folytatták a kapcsolattartást a modern technológiák bevonásával.
A hazai muzeális intézmények esetében is igaz, hogy a bezárás ellenére a múzeumi szféra gyorsan reagált és mindent megtesz a digitális jelenlétük növelése érdekében. A szakemberek elsősorban a közösségi médián és a múzeumi honlapjukon keresztül tartják a kapcsolatot a közönséggel, próbálják megtartani a közönség érdeklődését.
Igaz, kisebb mértékben (válaszok 30%-a) indítottak önkéntes segítségnyújtási akciót a hazai múzeumok a helyi közösség támogatására, de így is számos szép példa mutatja társadalmi szerepvállalásukat ebben a speciális helyzetben.
Megváltozott munkavégzés
A külföldi múzeumok köze 50%-a arról számolt be, hogy a múzeumi munkatársak több mint 80%-a otthonról dolgozik. A munkavégzéshez és a belső kapcsolattartáshoz többféle platformot és eszközt is használ a múzeumok többsége, a legnépszerűbbek a videókonferenciák (Zoom, Skype) és a Chat programok (Microsoft Teams, Whatsapp).
A hazai felmérés szerint az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban megoszlik a válaszadók véleménye, több mint felük pozitívan ítélte meg, de akadtak olyan múzeumok is, ahol még nem indult el, vagy nem engedélyezett a távmunka. Számos nehézséget is megfogalmaztak válaszadóink, amelyek közül kiemelkedik az otthoni munkavégzéshez szükséges infrastruktúra hiánya, és a munkaadminisztráció nehézkessége. Az otthoni munkavégzést számos feladat jellemzi, a kutatómunka, a tudományos feladatok mellett kiemelkedik még a kommunikációs tevékenysége, a digitális tartalmak létrehozása és az adminisztráció. Több olyan feladatról is beszámoltak a válaszadók, amelyeket nem lehet otthonról elvégezni (karbantartás, leltározás, digitalizálás, fotózás, revízió, takarítás és fertőtlenítés, szakmai ügyelet, bejárások és ellenőrzések).
Összkép
A NEMO álláspontja szerint ezekben a nehéz időkben, az elmúlt hetekben a digitális múzeumi tartalmaikkal, a digitalizált kulturális örökség hozzáférhetővé tételével a múzeumok bizonyították, hogy minden eddiginél képesek jobban hozzájárulni az emberek kreativitásához és rekreációjához, összekapcsolásához. A múzeumok és a stakeholderek figyelmét pedig arra hívja fel a NEMO, hogy tudatosítaniuk kell: valóban a digitális múzeum korát éljük, mindez többé már nem egy futurisztikus elképzelés, vagy egy eddig még kiaknázatlan terület. A múzeumok jövőben stratégiájukat, fejlesztéseiket, szolgáltatásaikat és költségvetésüket ezeket a szempontokat és a virtuális múzeumlátogatói igényeket figyelembe véve kell, hogy kialakítsák.
A kialakult helyzet legjelentősebb problémái közé a hazai válaszadók véleménye szerint a bevételkiesés és a munkaerő megtartása tartozik, de többen fejezték ki a járványhelyzet utáni időszakra vonatkozó bizonytalanságukat és kétségeiket, amely elsősorban szintén az intézmény finanszírozását érinti. Ebben a kérdéskörben is erősen megjelent a válaszok között a technológiai infrastruktúra hiánya, amely az otthoni munkavégzést, a digitális múzeumként való működést nehezítheti.
A hazai válaszadók a helyzet enyhítésére mindenekelőtt pénzügyi és módszertani támogatást javasolnak (62, illetve 40 válasz vonatozott erre). A kialakult helyzet egyik pozítivumának azt tartották, hogy végre jutott idő az elmaradt feladataikat pótolni, ami pedig arra enged következtetni, hogy normál működés mellett erre nem volt elegendő kapacitásuk. Más kulturális területek jó gyakorlatai közül az online kínálatot emelték ki a legtöbben. A belföldi turizmus újraélesztéséhez saját múzeumi eszközökkel, azaz új kiállításokkal, programokkal és szolgáltatásokkal tudna hozzájárulni a legtöbb válaszadó.
A NEMO következtetése, miszerint a múzeumok bizonyították, hogy zárva tartásuk alatt is képesek a közönségük jólétéhez hozzájárulni, a magyar múzeumok esetében is igaz. Bár sokan nem rendelkeznek olyan technikai feltételekkel, mint nyugat-európai társaik, de az online jelenlét erősítése láthatóan elindult körükben. Ennek élére álltak jelentős szakmai szervezetek, módszertani központok, amelyek egyrészt jó gyakorlatok gyűjtésével, másrészt módszertani támogatással járulnak hozzá a múzeumok online jelenlétének erősítéséhez és digitális anyagainak bővítéséhez.
A Pulszky Társaság Magyar Múzeumi Egyesület Múzeum másként rovatot indított honlapján, hogy aktuális információkkal lássa el a múzeumokat a virtuális tartalmak előállításához. Az Örökség Kultúrpolitikai Intézet és a Néprajzi Múzeum elindította a Virtuális Mozaik Múzeumtúra honlapot, amely a hazai digitális múzeumi tartalmakat gyűjti össze minden kultúrakedvelő számára. A magyarmuzeumok.hu internetes folyóirat Virtuális kiállítások és Digitális gyűjtemények menüpontokat hozott létre, #muzeumozzaszobadbol címmel további rovatot indított. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ pedig a www.mokk.skanzen.hu oldalán alakított ki Válasz a digitális kor kihívásaira címmel gyűjtőoldalt az oktatást segítő digitális tartalmak létrehozásának támogatására, a digitális múzeumi fejlesztések segítésére. A MOKK amellett, hogy kutatásokat végzett az általános iskolai, a középiskolai pedagógusok és az egyetemi oktatók igényeinek felmérése céljából, hogy milyen digitális múzeumi tartalmak tudnák az oktatásukat segíteni, módszertani fejlesztést is indított, amellyel a múzeumi szakembereket kívánja támogatni a digitális tartalmak előállításában.
Az emberi kapcsolatok erősítését, a közösségekben rejlő értékek újra felfedezését szolgálja a MOKK irányításával indult országos kezdeményezés, a Közösségek Hete. A 2017-ben hagyományteremtő céllal a kulturális intézmények bevonásával indított rendezvény a helyi kulturális közösségre kívánja a figyelmet irányítani, a korlátozásokhoz igazodva 2020-ban virtuális formában kerül rá sor országszerte május 11. és 17. között. Ez ismét egy nagyszerű lehetőség a múzeumok társadalmi szerepvállalásának megnyilvánulására, illetve a közösségeikkel való kapcsolatok erősítésére, hiszen – amint a rendezvény idei jelmondata is kifejezi: Így is összetartozunk!
Kajári Gabriella – Nagy Magdolna
az íráshoz felhasznált grafikonok a NEMO és MOKK gyorsjelentéséből származnak
The American Soldiers in Presence of Gas during World War I (1918). Original image from National Museum of Health and Medicine. Digitally enhanced by rawpixel.
