Május 16-án reggel 10 órakor ünnepélyes keretek között megnyitott Magyarország legnagyobb múzeumi seregszemléje, a 29. Múzeumok Majálisa. A megnyitón köszöntőbeszédet mondott dr. habil. Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Medea Sógor Ekner, a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) főigazgatója és Tarr Zoltán, Magyarország társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztere.
Tarr Zoltán, Magyarország társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztere beszédében elmondta, hogy a Majális 1994 óta a múzeumi szakma és a közönség egyik legfontosabb eseménye. Hozzátette, „A múzeumok számomra nem egyszerűen kiállítóterek. Élő közösségi terek, ahol találkozunk a közös múltunkkal, kulturális örökségünkkel és egymással. Olyan helyek, ahol a párbeszéd, a tanulás, a reflexió és a közösségépítés egyszerre van jelen.”
Hangsúlyozta, hogy a párbeszéd meghatározó jelentőséggel bír. Párbeszéd a szakmával, párbeszéd az állam és a kultúra képviselői között, az alkotókkal, a kulturális szektorban dolgozókkal, a közönséggel, az emberekkel, a társadalom egészével. Ez az, ami meg kell, hogy határozza a működésünket.
Egyúttal köszönetet mondott a közgyűjteményi dolgozók munkájáért, továbbá közölte, hogy az első intézkedései között lesz a közgyűjteményi dolgozók bérének rendezése, a múzeumi költözések azonnali leállítása, valamint a kulturális intézmények, elsősorban a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) központosításának megszüntetése. Hozzátette: az MNMKK megszüntetésénél kiemelten figyelnek majd arra, hogy a múzeumok működésében zavar ne keletkezzen. „A magyar kultúra erejét mindenekelőtt azok az emberek adják, akik nap mint nap dolgoznak annak megőrzésén és továbbadásán. A magyar kultúra közös ügyünk. Olyan közös tér, amelynek szabadnak, sokszínűnek, szakmailag hitelesnek és mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie. Helyre fogjuk állítani a kulturális intézmények szakmai autonómiáját, megszüntetjük a túlzott centralizációt, leállítjuk a szakmailag indokolatlan intézményi átszervezéseket, és kiszámíthatóbb, átláthatóbb működési környezetet teremtünk a kulturális szféra számára.”
Dr. Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója köszöntő beszédében elmondta, hogy a jövőre 225 éves Magyar Nemzeti Múzeum 29. alkalommal nyitja meg Magyarország legnagyobb múzeumi seregszemléjét, a Múzeumok Majálisát, amelyre idén összesen 104, tehát rekordszámú múzeum, kiállítóhely és szervezet jelentkezett kiállítónak.
Hozzátette, hogy az idei első olyan alkalom, amikor a megnyitón egyszerre köszönthetjük Magyarország kulturális miniszterét és a Múzeumi Világszervezet globális főigazgatóját. A főigazgató külön köszöntötte az ICOM Magyarország, a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetét, valamennyi szakmai és érdekképviseleti szervezetet képviselőjét és jelenlévő kollégákat.
Elmondta továbbá, hogy a Múzeumok Majálisa szorosan kapcsolódik a Múzeumok Világnapjához, amelynek idei mottója: „A múzeumok összekötik a megosztott világot. Ez az idei múzeumi világnap mottója a világ összes országában. Hisszük, hogy a múzeum élő, nyitott, együttműködő közösségi tér, egyben a hiteles tudás és a minőségi időtöltés agórája, a társadalom diszkurzív tere."
A rendezvény attrakciói közül kiemelte a Hozzáférhetőségi negyedet, ahol idén is olyan civil szervezetek és oktatási intézmények mutatkoznak be, amelyek munkájuk során valamilyen szempontból marginalizált csoportokkal, vagy közösségekkel foglalkoznak. Ezek a szervezetek nemcsak a múzeumi szakma számára nyújtanak inspirációt, hanem valós cselekvési lehetőségeket és jó gyakorlatokat is bemutatnak egy befogadóbb társadalom érdekében. Hozzátette, idén olyan szervezetek is csatlakoztak hozzánk, mint a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot, a Vakok Iskolája, a Kézzelfogható Alapítvány, a Magyar Vöröskereszt, és az Új Látásmód – Buda-Környéki Látássérültek Egyesülete.
Medea Sógor Ekner, a Múzeumok Nemzetközi Tanácsának (ICOM) főigazgatója, aki 60 000 múzeumi és örökségvédelmi szakemberből álló globális közösséget képvisel 130 országban, beszédében elmondta, hogy a múzeumok nemcsak a múltról szólnak, hanem az emlékezetről, az identitásról, a kapcsoltokról és az emberekről. Hatalmukban áll befolyásolni a jövőt, a fiatalok életének irányát és formálni a közösségeket.
Elmondta továbbá, hogy minden évben május 18-án ünnepli a világ a Múzeumok Nemzetközi Napját. Az idei téma mély üzenetet hordoz: „A múzeumok összekötik a megosztott világot. Ez a történet régen kezdődött. 1946-ban, a II. világháború utáni időszakban, az európai múzeumok, kulturális örökségek és a kollektív emlékezet pusztulása miatt megalapították az ICOM-ot, azaz a Múzeumok Nemzetközi Tanácsát. Súlyos okok vezettek a szervezet létrehozásénak szükségességéhez, mert akkor, amikor a konfliktusok és a háborúk múzeumokat pusztítanak el, amikor gyűjteményeket fosztogatnak, amikor az örökség eltűnik, akkor többet veszítünk, mint tárgyakat, magát az identitásunkat kockáztatjuk. És mégis azt látjuk, hogy a háborúk ellenére a múzeumok az örökség megőrzésének erődítményei maradtak."
Beszédében kiemelte, hogy a múzeumok olyan helyek, ahol a közösség újra kapcsolatba kerülhet örökségével, ahol a bizalom újra kezdődhez, minden kiállítás megteremti a megértés, egymás megértésének lehetőségeit. Így válik minden közös történet híddá az emberek között. Ezeken a kapcsolatokon keresztül a múzeumok segítenek a társadalmaknak feltenni a legfontosabb kérdéseket, kik vagyunk, hová tartozunk és hová tartunk.
Záró gondolataiban elmondta, „Csak együtt bizonyíthatjuk, hogy a múzeumok egy jobb jövő ígéretét hozzák el. Mert a múzeumok többet tesznek, mint pusztán a történelem megőrzését, segítenek az emberiségnek elképzelni, hogy mi fog következni.”
